Hírek
Az Európai Tanács azonnali tűzszünetre szólított fel Gázában
OkosHír: Az Európai Unió állam- és kormányfői 2025. június 26-án azonnali tűzszünetre szólítottak fel a Gázai övezetben. Az Európai Tanács közel-keleti következtetései tartalmazták a Hamász által 2023 októberében foglyul ejtett túszok feltétel nélküli szabadon engedésének követelését. A Hamász támadása után Izrael hadműveletet indított a területen.
Az uniós testület elítélte a Hamászt a túszok átadásának megtagadásáért. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezték a gázai polgári áldozatok számát és az éhezés mértékét. A következtetések felszólították Izraelt a Gázai övezet blokádjának feloldására és a humanitárius segélyek beengedésére.
Az állam- és kormányfők tudomásul vették az izraeli-uniós társulási szerződés emberi jogi felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során az Európai Bizottság megállapította, hogy Izrael megsértette az egyezményt. A külügyminisztereket felkérték a megbeszélések folytatására, de döntés nem született.
A Gázához hasonlóan palesztin lakosságú, de a Fatah által uralt Ciszjordániában a helyzet fokozódik. A helyzet eszkalálódása a zsidó telepesek egy részének erőszakossága, a települések terjeszkedése és az izraeli katonai műveletek következménye. A külügyminisztereket további szankciókra szólították fel a telepesek, az őket támogató szervezetek és a Hamász ellen.
Az Iránról szóló részben üdvözölték az ellenségeskedés végét és mindenkit visszafogottságra intettek. Az EU álláspontja szerint Irán nem juthat atomfegyverhez, de a hosszú távú megoldást csak tárgyalásokkal lehet elérni, amihez az EU kész segítséget nyújtani.
Szíriával kapcsolatban üdvözölték az uniós szankciók megszüntetését, de jelezték, hogy ez egy fokozatos és visszafordítható folyamat, és békés átmenetre szólítottak fel. A cikk szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban mély megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy egy korábbi ülésen nem merült fel állásfoglalás a szíriai mészárlások ellen. A cikk szerint a csütörtöki következtetésekbe a támadás elítélése egy korábbi szövegtervezetben nem szerepelt, de bekerült a végleges verzióba.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel próbálta befolyásolni az olvasót, például a „szélsőséges telepesek” kifejezés használatával.
- Az eredeti cikk feltételezésként tálalja, hogy a szíriai támadás elítélése Szijjártó Péter kormányának hatására került be a következtetésekbe, anélkül, hogy ezt bizonyítaná.
- A cikkben tett állítások a Gázai övezettel, Ciszjordániával és Iránnal kapcsolatban megfelelnek a valóságnak, amennyiben az Európai Tanács valóban ezeket a következtetéseket vonta le.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió továbbra is aktívan próbál szerepet vállalni a közel-keleti konfliktusok kezelésében.
- Az esemény potenciálisan befolyásolhatja a magyar közéletet, különösen az Európai Unióhoz való viszonyulás és a külpolitikai prioritások tekintetében.
Belföld
A lóhúsfogyasztás okai a középkori Magyarországon: Kutatási eredmények
OkosHír: Egy friss kutatás szerint a lóhús fogyasztása Magyarországon a kereszténység felvétele után is fennmaradt, és a visszaszorulásának okai elsősorban gazdasági és demográfiai tényezők voltak, nem vallásiak.
A lóhús Európában a kereszténység elterjedése előtt elterjedt élelmiszer volt. A középkorban a fogyasztása csökkent, amit gyakran a kereszténység hatásának tulajdonítottak, bár az egyház hivatalosan nem tiltotta a lóhús fogyasztását. Egyes keresztény források a lóhúsfogyasztást barbár népekhez kötötték, és tisztátalannak minősítették.
Bartosiewicz László, a Stockholmi Egyetem professzora és Gál Erika, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezető kutatója a középkori Magyarország 198 településéről származó lócsontokat vizsgálták meg. A kutatás célja a lóhúsfogyasztás változásának feltárása volt. Az eredményeket az Antiquity című folyóiratban publikálták.
A kutatók a települések egykori hulladékgödreiben talált, átlagosnál több lómaradványt a lóhúsfogyasztás bizonyítékaként értelmezték. Azt állapították meg, hogy a lóhúst a kereszténység felvétele után több mint kétszáz évvel is fogyasztották. Egyes vidéki területeken a lócsontok az ételmaradékban található állati maradványok jelentős részét, akár egyharmadát is kitehették.
A tatárjárás a 13. század közepén a lóállomány csökkenéséhez vezetett, ami növelte a lovak értékét és a más célú felhasználását. Ez a változás a lóhúsfogyasztás csökkenéséhez vezethetett.
A mongol invázió a népesség összetételét is befolyásolta. A korabeli források szerint a lakosság jelentős része elpusztult, és nyugati telepesek érkeztek az országba. Ezek a telepesek a kutatók feltételezése szerint városiasabb életmódot folytattak, és a sertéshúst részesítették előnyben, ami jobban illeszkedett a helyhez kötött gazdálkodáshoz.
Bartosiewicz és Gál szerint a lóhúsfogyasztás visszaszorulása elsősorban a hozzáférhetőség nehézségeivel és a demográfiai változásokkal magyarázható.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk a lóhúsfogyasztás visszaszorulásának okait vizsgálta a középkori Magyarországon, és a vallási okok helyett a gazdasági és demográfiai tényezőket hangsúlyozta. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a nyugati telepesek étkezési szokásaival kapcsolatban. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a lóhúsfogyasztás visszaszorulása komplex folyamat volt, melyben több tényező is szerepet játszott. Az esemény a magyar kultúrtörténet egy részletének árnyaltabb megértéséhez járul hozzá.
Kép: Pexels
Közélet
A Mandiner cikket közölt Orbán Viktor feltételezett külföldi támogatásáról
OkosHír: A Mandiner július 7-én cikket publikált, melyben arról számolt be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „mindent elsöprő támogatást” kapott „váratlan helyről”, nevezetesen a brit sajtótól és annak olvasóitól. A cikk szerint a Daily Express olvasói méltatták Orbán Viktor álláspontját az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban. Azonban a Telex szerint a valóság eltér ettől.
A cikkben hivatkozott „támogatás” forrása nem a brit Daily Express, hanem az osztrák Exxpress nevű lap egyik cikkéhez érkezett kommentek voltak. A Mandiner a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség tudósítása alapján tájékozódott. Az orosz hírügynökség egyébként az osztrák lapra hivatkozott.
Az osztrák Exxpress köztudottan a magyar miniszterelnökkel szimpatizáló médium. A Mandiner időközben módosította az eredeti cikkét, elismerve, hogy a kommentek az osztrák Exxpress cikkéhez érkeztek.
Korábbi hírek szerint Kovács András távozik az Origótól, Lentulai Krisztián pedig a HírTV-től távozott és új munkahelyet talált. Emellett a Mandiner elkerül a KESMA-tól.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk a „váratlan helyről kapott mindent elsöprő támogatás” kifejezéssel érzelmi hatást próbált elérni az olvasóknál, sugallva a kormány népszerűségének váratlan növekedését.
- A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a brit sajtó támogatja Orbán Viktort, ami nem felelt meg a valóságnak.
- A cikkben tett állítások részben nem feleltek meg a valóságnak, mivel a támogatás valójában egy osztrák lap kommentjeiből származott, nem pedig a brit sajtóból.
- A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a Mandiner valótlan információkat közölt, melyeket később korrigált.
-
Közélet
Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyében
-
Közélet
Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson kampánystratégiát vázolt fel
-
Közélet
A Tisza Párt problématérképet indított
-
Közélet
Lázár János válaszolt Hadházy Ákos Balaton-parti beépítésekkel kapcsolatos kérdésére
-
Külföld
Új állam jöhet létre Óceániában, Franciaország részeként
-
Közélet
Nyilvánosságra kerültek a kormánytagok 2024-es jövedelmei
-
Belföld
A Budai Vár felújításának irányítása az Építési Minisztériumhoz került
-
Közélet
Orbán Viktor üzenetet küldött Kapu Tibornak a hazatérése előtt