OkosHír: Egy, a Lancetben publikált kutatás szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált, évtizedekig sikeres oltási program az utóbbi tíz évben népszerűségvesztést szenvedett, különösen a gyermekek körében.

A WHO Kiterjesztett Immunizációs Programja (EPI) 1974-ben indult azzal a céllal, hogy minél több gyermek részesüljön védőoltásokban olyan betegségek ellen, mint a diftéria, kanyaró, tuberkulózis, szamárköhögés, tetanusz és vírusos gyermekbénulás. A program később kiterjesztésre került, más oltásokat is magába foglalva, és a gyermekkoron túl más életszakaszokra is fókuszált, például a Hepatitis B és a rubeola elleni védekezésre.

A szakértők becslése szerint az EPI 50 éve alatt 4 milliárd gyermek kapott védőoltást. Ezzel a programmal a becslések szerint 154 millió gyermek életét mentették meg, és globálisan 10,2 milliárd évnyi extra egészséges életet biztosítottak.

Az említett védőoltások lefedettsége 1980 és 2023 között megduplázódott. 2019-re globálisan 75 százalékkal csökkent azon gyermekek száma, akik soha nem kaptak semmilyen rutinszerű gyermekoltást (58,8 millióról 14,7 millióra).

Azonban 2010 körül a tendencia több országban megfordult. 2010 és 2019 között a kanyaróoltások száma 204-ből 100 országban csökkent, és 36-ból 21 magasabb jövedelmű országban is visszaesés volt tapasztalható legalább egy oltás elterjedtségében.

A kutatás szerzői szerint a WHO nem fogja tudni elérni a 2030-ra kitűzött globális átoltottsági céljait. A tanulmány megjegyzi, hogy jelentős egyenlőtlenségek vannak a gazdagabb és szegényebb országok között, és a szegényebb országokban gyakrabban fordulnak elő megelőzhető betegségek járványai.

A védőoltások hatékonysága függ az átoltottság mértékétől. Az elmúlt 10 év trendjei alapján a gazdagabb országok sincsenek teljes biztonságban: az Európai Unióban 2024-ben a kanyarós megbetegedések száma jelentősen emelkedett.

A koronavírus-járvány hatására 2020-ban csökkenés volt tapasztalható az EPI által ajánlott vakcinák beadásában, ami azt eredményezte, hogy 10-15 millió gyermek nem kapta meg a szükséges oltásokat. A legnagyobb visszaesést a szubszaharai Afrikában regisztrálták. A globális különbségek a következők:

A kutatás szerzői szerint 2023-ban a világ 15,7 millió oltatlan gyermekének több mint fele nyolc országban élt. A 2030-ra kitűzött célok eléréséhez az országok egészségügyi hatóságainak fel kell gyorsítaniuk az oltási programjaikat. A tanulmány szerint a legtöbb oltás esetében nem valószínű a 90 százalékos lefedettség, kivéve a diftéria-tetanusz-szamárköhögés kombinációt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „megtört a lelkesedés” kifejezésnél, ami befolyásolhatta az olvasó véleményét.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben szerepelt az a feltételezés, hogy a gazdagabb országok sincsenek teljes biztonságban a csökkenő átoltottság miatt, ami következtetésként lett tálalva, de nem feltétlenül támasztották alá adatok.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások a Lancetben megjelent kutatásra hivatkoznak, így valószínűsíthető, hogy megfelelnek a valóságnak, de a kutatás részletesebb elemzése szükséges a teljes bizonyossághoz.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy a globális átoltottsági programok hatékonysága csökken, és ez potenciális veszélyt jelenthet a közegészségre, különösen a szegényebb országokban.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak rávilágíthatnak a védőoltások fontosságára és a vakcinázási hajlandóság növelésének szükségességére Magyarországon is.

(Forrás: telex.hu)