OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozást folytat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyben, amelyben a feltételezett áfacsalás mértéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot, nyolc gyanúsítottat hallgattak ki. A bíróság elrendelte a bűnszervezet feltételezett vezetőjének letartóztatását – közölte a NAV Nyugat-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.

Ihász Tamás pénzügyőr hadnagy tájékoztatása szerint a pénzügyi nyomozók a MERKUR bevetési egység kommandósaival és az igazgatóság járőreivel közös akcióban 24 helyszínen tartottak egyszerre akciót. A közlemény szerint felszámoltak egy számlázási láncolatra épülő hálózatot, amely az EU belső piacáról beszerzett mobiltelefonok értékesítése után fizetendő általános forgalmi adó megkerülésével okozott feltételezett kárt az államnak.

A NAV közleménye szerint a céghálózat fiktív számlákkal, úgynevezett missing trader vállalkozások bevonásával csökkentette adófizetési kötelezettségét. A gyanúsítottak között voltak stróman ügyvezetők, akik egy-egy céget vittek és banki műveleteket intéztek, valamint olyan személyek, akik fiktív számlákat állítottak ki vagy adminisztratív tevékenységet végeztek.

A közlemény szerint egy férfit fogtak el, akiről feltételezik, hogy egy budai ingatlanból irányította a bűnszervezetet. A házkutatás során lefoglaltak a Seborga Hercegség és a Bissau-Guineai Köztársaság jelzéseit viselő iratokat, egy CD-matricát és egy különleges rendszámú Mercedest.

Az eljárás során három ingatlant vettek zár alá (becsült értéke 460 millió forint), és 125 millió forint értékben foglaltak le járműveket, beleértve luxusautókat, lakóautót és egy jet skit.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikkben a „pazar budai villa”, „kommandósok”, „bűnszervezet” kifejezések használata dramatizáló hatást keltett. A „sikerült elfogniuk” megfogalmazás a hatóságok munkájának sikeres bemutatására törekedett.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk feltételezésként kezelte, hogy a lefoglalt iratok és a Mercedes összefüggésben állnak a bűncselekménnyel. A cikk feltételezte, hogy a letartóztatott férfi a villájából irányította a bűnszervezetet.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikk állításai a NAV közleményén alapulnak, így azok valóságtartalma a NAV által közölt információk helyességétől függ.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy a NAV sikeresen felszámolt egy nagyméretű áfacsalási hálózatot, és a nyomozás jelenleg is folyik.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény rávilágít az áfacsalások elleni küzdelem fontosságára és a NAV szerepére a költségvetési bevételek védelmében. Az ügy részleteinek nyilvánosságra hozatala növelheti a közbizalmat a hatóságok munkájában.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: A Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára kereszt került, a Várkapitányság felügyelete alatt zajló felújítási munkálatok részeként. Az építészeti és művészeti szakma egyes képviselői, valamint az alkotó örökösei korábban tiltakoztak a tervek ellen.

A Várkapitányság közlése szerint a kereszt az „1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbóluma”. A talapzat korábban a szovjet katona szobrának helyszíne volt, melyet Borisz Jofan tervezett.

A kormány álláspontja szerint a talapzat megújítása nem érinti Kisfaludi Strobl Zsigmond eredeti alkotását, így nem sérül szerzői jog. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a kereszttel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az példamutatás a Nyugat számára. Ezt az állítást nem támasztja alá független forrás.

A Citadella felújítása várhatóan 2026-ban fejeződik be. A munkálatokat a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Market Építő Zrt. konzorciuma végzi.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „hiába tiltakoztak” kezdet rögtön egy negatív kontextust teremt, sugallva, hogy a döntés rossz volt, figyelmen kívül hagyva a véleményeket. A „hatalmas kereszt” kifejezés a méret hangsúlyozásával próbálhat érzelmi reakciót kiváltani, míg Simicskó István kijelentésének beillesztése – miszerint a kereszttel példát mutatnak a hanyatló Nyugatnak – politikai üzenetet hordoz, és nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül a tényekhez. A cikkben szereplő állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben tényszerűen leírják a kereszt felhelyezését és a kapcsolódó nyilatkozatokat. A konklúzió az, hogy a Szabadság-szobor talapzatának átalakítása politikai és ideológiai vitákat generál, és a felújítási munkálatokkal kapcsolatos kommunikációban politikai üzenetek is megjelennek. Ez az esemény várhatóan tovább polarizálja a magyar közéletet, különösen a műemlékvédelem, a politikai ideológiák és a kulturális örökség kérdéseiben.

(Forrás: telex.hu)

Fotó: Nemzeti Hauszmann Program / Facebook