OkosHír: A Network Contagion Research Institute kutatóintézet elemzést publikált egy nagyszabású dezinformációs kampányról, amely főként orosz, részben iráni forrásokból származik, és az amerikai republikánus közönséget célozza. A kutatók 2025 május–júniusában 675 ezer bejegyzést azonosítottak különböző közösségi média platformokon, amelyek erőszakos cselekményekkel kapcsolatos hamis információkat terjesztettek.

A dezinformáció terjesztésének fő platformjai az amerikai konzervatív, republikánus online közösségek voltak, különösen a MAGA jelszóval azonosítható, Donald Trumpot támogató oldalak. A legnépszerűbb platformok között szerepelt az X, a Telegram, a Tiktok és a Facebook. A kutatás szerint a dezinformációs műveletek forrásai orosz, illetve kisebb részben iráni trollfarmokhoz és bothadseregekhez köthetők.

A dezinformációs műveletek kezdeti fázisában jellemzően frissen létrehozott, automatizált botfelhasználókat alkalmaznak. Ezek a felhasználók gyakran mesterséges intelligencia (MI) által generált profilképeket használnak, amelyeken amerikai katonák, az amerikai zászló vagy a címerállat sas látható. A fiókok létrehozásuk után néhány napig vagy hétig semleges témájú szövegeket (gyakran orosz forrásból gépi fordítással angolra fordítva), valamint Trump-támogató mémeket és képeket, illetve republikánus üzeneteket osztanak meg. Ezt követően bevetik őket a dezinformációs kampányban. A kutatók szerint a megfigyelt kamu felhasználók 61 százalékát a platformok gyanús viselkedés miatt letiltották néhány héten belül.

Az üzenetek célja jellemzően az, hogy erőszakos cselekmények mögé összeesküvés-elméleteket helyezzenek, amelyek szerint az elkövetők valójában az amerikai kormány, az amögött álló háttérhatalom, Izrael, a „cionisták” vagy a „globalisták”. Például, amikor május 22-én Washingtonban lelőttek két alkalmazottat az izraeli nagykövetségnél, egy órán belül elindult egy dezinformációs kampány, amely azt terjesztette, hogy az akciót az izraeli hírszerzés, a Moszad követte el azzal a céllal, hogy az USA-t háborúba vonja. Hasonló mintázatot figyeltek meg a coloradói Molotov-koktélos támadásnál is.

A dezinformációs kampányokban szerepet játszottak nagy elérésű influenszerek is, mint például Draven Noctis és Jackson Hinkle. Hinkle bejegyzéseit a kutatás szerint kormánybarát magyar sajtó is idézi „politikai szakértőként”. A kampányok során a cél az, hogy az üzenet minél több emberhez eljusson. A kutatók dokumentálták, hogy Hinkle egyik videóját a megjelenése után tíz percen belül több mint ezer kamu fiók osztotta meg az X-en, ami a platform algoritmusa számára azt a látszatot kelti, hogy a tartalom virális.

Egy másik akció során egy MI által generált videót terjesztettek, amelyen Donald Trump látható Jeffrey Epstein kastélyában. A videó terjesztése mögött egy teheráni botfarmot azonosítottak. A videót az X-en és a Telegramon osztották meg, főként amerikai republikánus és MAGA-körökben. A platformok ellenőrző szoftverei 36 óra után kiszűrték és törölték a videót, de addigra már több százezer emberhez eljutott. Ebben az esetben a cél Trump lejáratása volt a saját támogatói előtt.

A kutatók további öt akciót azonosítottak, amelyek célja iskolai lövöldözés, erőműbaleset, vasúti baleset, bíró elleni merényletkísérlet és bombariadó mögé fals narratívák beillesztése volt. Ezeket az akciókat a módszer és az orosz háttér mellett egy gyakran előkerülő emojisorozat is összekötötte: ⚠️,🎯és egy amerikai zászló. A módszer hasonló volt: 200-400 robotfiók posztolta egyszerre ugyanazt a linket, majd a dezinformációs narratívát tartalmazó, mém formátumú képes posztot, végül egy vagy két nagy elérésű influenszer megosztásával a történet bekerült a köztudatba.

A kutatók szerint a dezinformációs műveletekhez használt botok fejlődnek, egyre több MI-generált tartalmat használnak, a nyelvhasználatuk javul, és jobban álcázzák magukat amerikainak. A kutatók szerint a dezinformációs kampányok célja jelenleg a destabilizálás, a szélsőséges nézetek terjesztése és erősítése, valamint a társadalom szétzilálása. A valódi influenszerek kulcsszerepet játszanak ebben, és az alájuk dolgozó trollfarmok és robotseregek biztosítják az algoritmusok manipulálásához szükséges számokat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is negatív konnotációjú szavakat és kifejezéseket használt, mint például „nagyszabású hadművelet”, „trollfarmok”, „bothadseregek”, „kamu felhasználók”, „eldobható robotfiókok”, „dezinformációs narratívát tartalmazó, mém formátumú képes poszt”, „orosz propaganda szócsövei”, „lejáratása”. Ezek a kifejezések érzelmileg befolyásolják az olvasót, és egyoldalú képet festenek a témáról.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a dezinformációs kampányok célja egyértelműen a társadalom szétzilálása és a szélsőséges nézetek terjesztése. Bár ez lehetséges, más motivációk is elképzelhetők. A cikkben az is feltételezésként jelenik meg, hogy a kormánybarát magyar sajtó Hinkle-t „politikai szakértőként” idézi.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások forrása a Network Contagion Research Institute kutatóintézet elemzése. Az állítások valóságtartalmának megítéléséhez további források és bizonyítékok szükségesek.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Oroszország és Irán dezinformációs kampányokat folytat az amerikai republikánus közösségek befolyásolására. A kampányok célja a destabilizálás, a szélsőséges nézetek terjesztése és a társadalom szétzilálása lehet.
• Hatás a magyar közéletre: A cikkben említett magyar vonatkozás, miszerint kormánybarát sajtó idézi Hinkle-t, felveti a kérdést, hogy a dezinformációs kampányok milyen hatással lehetnek a magyar közéletre és a közvéleményre.

(Forrás: telex.hu)