Az ELTE szenátusa rendkívüli ülésen szavazhat a négy kutatóközpont átvételéről

„`html

OkosHír: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szenátusa egy későbbi rendkívüli ülésen szavazhat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy kutatóközpontjának átvételéről – közölte az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a Facebookon. A HUN-REN Irányító Testülete korábban megszavazta, hogy az ELTE átvegye a humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységeket. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti, összesen mintegy 1200 kutatót.

Az ADF szerint a június 23-i tanácskozáson a szenátus nem döntött a kérdésben, a szavazás időpontja még nem ismert. Azt is közölték, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonában lévő vagyon helyzete nem tisztázott, és az MTA-t semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa. Az ADF szerint a kutatóhálózat felszámolása megnehezíti a korábbi akadémiai közgyűlési határozat végrehajtását, és a bérekkel, valamint az átalakítás finanszírozásával kapcsolatban csak ígéretek hangzottak el.

A kutatóközpontok igazgatói értesítést kaptak az intézetek elcsatolásáról, a döntés a kutatók megkérdezése nélkül született. A kutatók június 19-én szavaztak a témában, ahol a 800 véleményt nyilvánító kutató közül közel 90 százalék elutasította az ELTE-hez csatolást.

Az MTA korábban jelezte, hogy nyitott a HUN-REN-ről leválasztott kutatóközpontok átvételére. Az MTA szerint a megváltozott helyzetben felül kell vizsgálni az akadémiai ingatlanvagyon eladásával kapcsolatos megállapodás érvényességét. Az ADF szerint nem tisztázott, hogy milyen jogi keretek között valósulna meg az elcsatolás, és milyen garanciákat kapnának a kutatók. A kutatóközpontok nem kapnának arányos képviseletet a szenátusban, és a rektor vezetése alá tartoznának.

A HUN-REN korábbi közlése szerint a kutatóközpontok közvetlen rektori irányítás alá tartozó, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként olvadnának be az ELTE-be. A munkavállalók változatlanul munkaviszonyban maradnának, és a munkáltatói jogokat továbbra is a kutatóközpont főigazgatója gyakorolná. Az ELTE a kutatóközpontok teljes 2025. évi állami támogatásának felhasználásarányos részét, saját bevételeit és pénzügyi maradványait a kutatóközpontok finanszírozására fordítaná. A HUN-REN szerint a beolvadást megelőzően kormányhatározat születik az ELTE megfelelő finanszírozásáról és a kutatóközpontok által használt vagyon ingyenes használatáról.

A HUN-REN és az ELTE a beolvadás feltételeiről szóló megállapodást legkésőbb 2025. augusztus 1-ig kötik meg, a végleges szöveget július 11-ig rögzítik. Az ELTE legkésőbb 2025. szeptember 30-áig tájékoztatja a HUN-REN Irányító Testületét a garanciák és feltételek megvalósulásáról.

A HUN-REN közlése szerint, ha az MTA tulajdonában lévő vagyonelemek az állam által megvásárlásra kerülnek, azokat a Magyar Állam a HUN-REN részére ingyenesen használatba bocsátja, és a HUN-REN ugyanezen feltételek mentén biztosítja az ELTE részére. Ha a HUN-REN válik tulajdonossá, az ELTE javára ingyenes, legalább 25 évre szóló haszonélvezeti jogot alapít.

Az ADF szerint a kutatóhálózat felosztását az Irányító Testület néhány tagja támogatta, és az ülés után három tag lemondott. A Lendület- és ERC-kutatócsoport vezetői nyílt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, követelve a HUN-REN kutatóhálózatának egyben tartását és a HUN-REN Tudományos Tanácsának összehívását.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „kutatók feje felett született a döntés” kifejezés azt sugallja, hogy a kutatók nem voltak bevonva a döntéshozatalba, ami negatív konnotációt hordoz. A „botrányos ülés” kifejezés pedig egyértelműen negatív színben tünteti fel az Irányító Testület ülését.
• Feltételezések: A cikkben több olyan állítás is szerepel, amely feltételezésként tálalható. Például az, hogy a kutatóhálózat felszámolása megnehezíti a korábbi akadémiai közgyűlési határozat végrehajtását, egy következtetés, amely nem feltétlenül van alátámasztva tényekkel.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel nincsenek források megjelölve. Az ADF közlései például véleménynek tekinthetők, és nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot.
• Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a kutatóközpontok átalakítása vitatott kérdés, és a kutatók többsége ellenzi az ELTE-hez csatolást. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a HUN-REN és az ELTE között folynak tárgyalások a garanciákról és feltételekről.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kutatóközpontok átszervezése befolyásolhatja a kutatások minőségét és irányát, valamint a kutatók munkakörülményeit. A viták és ellentétek pedig tovább mélyíthetik a tudományos közösségben lévő feszültségeket.

„`

(Forrás: telex.hu)