OkosHír: Az Átlátszó oknyomozó portál személyiségi jogi pert indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a róluk szóló jelentésük miatt. A per első ülését kedden tartották. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke nem volt jelen, a szervezetet Pálvölgyi Ákos képviselte, aki Lánczi Tamástól kapott megbízást. Pálvölgyi Ákos nem szólalt fel, és nem engedélyezte a róla való fényképek készítését. Az Átlátszót Bodoky Tamás képviselte.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselője az ülésen elmondta, hogy a jelentésükben a „hírszerzési tevékenységet” nem büntetőjogi értelemben használták, hanem az információk szisztematikus gyűjtésére, elemzésére és feldolgozására utaltak. A hivatal szerint a jelentésben szereplő állítások ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetések. Azt is állították, hogy az Átlátszó döntően külföldi forrásból működik, mivel a lapnál 55 százalékos külföldi támogatást állapítottak meg.

A hivatal képviselője szerint a jelentést azért nem küldték el az Átlátszónak, mert a lap nem volt hajlandó velük együttműködni a jelentés írásakor. Ezzel kapcsolatban megemlítették, hogy a lap megosztott egy képet, amelyen az „Fck Szuverenitás” szöveg szerepelt. Az Átlátszó jogi képviselője szerint a szöveget ettől függetlenül el kellett volna küldeniük.

Bodoky Tamás elmondta, hogy a jelentés hátrányosan befolyásolta az Átlátszó megítélését, és egy negatív kampányt indított ellenük. Szerinte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése 220 negatív sajtómegjelenést generált, különösen a közmédiában és a kormánybarát médiában. Bodoky visszautasította a jelentés főbb pontjait, nevezetesen, hogy hírszerző tevékenységet folytatnának, visszaélnének a közérdekű adatokkal, vagy külföldi szereplők megbízásait teljesítenék. Azt is elmondta, hogy a hivatal fizetett hirdetésben terjesztette a kijelentéseit, és Bede Zsolt szidalmazta őt a tárgyalás előtt.

A hivatal jogi képviselője a lejáratókampány említésére azt válaszolta, hogy az Átlátszó ugyanazt csinálja, mint ők: következtetéseket vonnak le tényekből, és ennek hatására negatív kép alakulhat ki az olvasókban a kormányról és az országról is.

A bíró megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak kell bizonyítania a ténybeli alap meglétét a jelentésben szereplő állításokkal kapcsolatban. A következő tárgyalás 2025. október 21-én lesz.

Az első ülés május 20-án lett volna, de el kellett napolni, mert nem jelent meg senki a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviseletében. Az Átlátszó 2024 novemberében indított személyiségi jogi pert, mert a lap szerint a hivatal jelentésében megfogalmazott állítások alaptalanok és nagyrészt valótlanok, és ezzel megsértették a lap jó hírnevét.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenkérelemmel reagált, kérve a per megszüntetését vagy az Átlátszó keresetének elutasítását, mert szerintük a kereset megalapozatlan. A hivatal álláspontja szerint nem sértették meg az Átlátszó személyiségi jogait, hanem a munkájukat végezték, jelentést írtak egy közérdekű témában. A hivatal szerint a közléseiknek ténybeli alapja van, és valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek, illetve a felperesi tevékenység jogszerű értékelését adják. A bírónő szerint a bíróság feladata megállapítani, hogy a hivatal tényeket vagy véleményeket fogalmazott meg a jelentésében.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. június 25-én indított egyedi vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége miatt. A vizsgálattal a hivatal szerint bizonyítást nyert, hogy az Átlátszó egy összetett nemzetközi hálózat tagja, amely a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.

A Válasz Online is pert indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert szerintük megsértették a jó hírnevükhöz fűződő jogukat. A hivatal egy elemzésben azt állította, hogy a Válasz Online csak azért tudott interjút készíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mert a lap az ukrán propagandagépezet része.

Egy törvényjavaslat, amelyet Halász János nyújtott be, a „közélet átláthatóságáról” szólt. A javaslat szerint a Lánczi Tamás vezette hivatal dönthetett volna arról, mely újságok vagy civil szervezetek számítanak külföldről támogatottnak, és befolyásolják a hazai közéletet. Kocsis Máté bejelentette, hogy a parlament a tavaszi ülésszakban nem szavaz a törvényjavaslatról, és elvileg őszre halasztották a tárgyalását, de ennek a lehetősége kérdéses.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „lejáratókampány” kifejezés használatával, ami negatív konnotációt hordoz.
• Feltételezések: A cikkben szerepelt az a feltételezés, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése negatív kampányt indított az Átlátszó ellen. Ez következtetésként van tálalva, de nem feltétlenül bizonyított tény.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások forrásmegjelölés nélkül szerepelnek, így nehéz megítélni a valóságtartalmukat. Például a 220 negatív sajtómegjelenés száma nem ellenőrizhető.
• Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti jogvita komoly, és a felek álláspontja eltérő. A bíróságnak kell eldöntenie, hogy a hivatal jelentése megalapozott volt-e.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény rávilágít a közéleti szereplők közötti konfliktusokra és a sajtó helyzetére Magyarországon. A per eredménye befolyásolhatja a jövőbeli hasonló esetek megítélését.

(Forrás: telex.hu)