OkosHír: Kilián Nándor vezérőrnagy, a MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis volt parancsnoka és egykori légierő haderőnemi szemlélője a magyar légierő jelenlegi állapotáról és annak fejlesztési folyamatairól adott interjút. Kilián Nándor honvédségi pályája 2023 januárjában ért véget.

Kilián Nándor elmondta, hogy a kilencvenes években a Gerecse program keretében a három vadászrepülő ezrednél egy-egy századot megszüntettek, ami bizalmatlanságot okozott. A MiG-29-esek leváltásának kérdése a 2000-es évek közepéig húzódott, amikor a kormány aláírta a Gripen-szerződést. Jelenleg 14 Gripen áll rendelkezésre, és a tervek szerint a jövő év közepén további négy érkezik, így összesen 18 darab lesz.

Kilián Nándor szerint a 14 darab harcászati repülőgép nem feltétlenül elegendő a szövetségen belüli együttműködésre, a gyakorlatokra, a hazai légvédelem ellátására és a szomszédos országok légvédelmének támogatására, valamint a pilóták szükséges repülési óraszámának fenntartására. Említést tett arról, hogy a korábbi tanulmányok 2×24 gépes repülőszázadokat tartottak ideálisnak, figyelembe véve, hogy a gépek egy része karbantartás alatt áll.

A helikopterflotta a 90-es évek közepétől tartozik a légierőhöz. Az orosz helikopterek alkatrészellátásának problémái miatt döntés született új eszközök beszerzéséről. Eddig 20 darab Airbus H-145M és 16 darab H-225M szállítóhelikopter érkezett.

A légvédelmi rakéták terén a francia Mistralok rendszeresítése az 1990-es évek elején történt, ami Kilián Nándor szerint az első nyugati fegyverrendszer volt a honvédségen belül. Azóta új légvédelmi rakétarendszert szereztek be.

A Gripenek folyamatos szoftveres frissítései és az új fegyverrendszerek javítják a gépek technikai és harcászati jellemzőit. A régi orosz szállító-repülőgépek cseréje korszerű nyugati gépekre jelenleg is zajlik. A légierőben a NATO integrált légvédelmi rendszer részeként 1999-től kötelező a magas szintű angoltudás és a kompatibilis irányítási rendszerek használata.

Kilián Nándor hangsúlyozta a NATO-tagság fontosságát és azt, hogy a fejlesztések a szövetséghez való hozzájárulást is jelentik. Megemlítette, hogy az elvesztegetett évtizedeket próbálják behozni a fejlesztésekkel. A fegyverbeszerzés mellett a megfelelő személyi állomány kiképzése és megtartása is fontos feladat.

Egy vadászpilóta kiképzése korábban körülbelül 800 millió forintba került. Magyarország részt vett az NFTC programban, ahol a pilóták magas szintű képzést kaptak Kanadában. Ez a program azonban kifutott.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikkben találhatók olyan kifejezések, amelyek érzelmileg befolyásolhatják az olvasót, például a „sötét időszak” a kilencvenes évekre vonatkozóan, vagy a „tollvonással megszüntettek” kifejezés, amely a döntések hirtelen és negatív hatásait hangsúlyozza.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben megjelenik az a feltételezés, hogy a NATO megvéd minket, amelyet a szerző árnyal, hangsúlyozva, hogy a NATO mi magunk vagyunk. Ez egy véleményként tálalt állítás, amely a közvélekedésben gyökerezik.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények, mint például a Gripenek száma, a helikopterbeszerzések és a légvédelmi rakétarendszerek modernizálása, ellenőrizhető információk. Az NFTC programmal kapcsolatos állítások is valósak.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a magyar légierő jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, különösen a nyugati technológiákra való áttérés terén. Ugyanakkor kihívások is vannak, mint például a megfelelő mennyiségű haditechnika és a kiképzett személyzet megtartása.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A légierő fejlesztése és a NATO-hoz való hozzájárulás témája a magyar közéletben a biztonságpolitikai viták részét képezi. A cikkben leírtak hozzájárulhatnak a közvélemény tájékozódásához és a védelempolitikai döntések megvitatásához.

(Forrás: 444.hu)