Vizsgálat indult egy volt javítóintézeti vezető ellen emberkereskedelem gyanújával

OkosHír: Egy budapesti javítóintézet korábbi vezetője ellen emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás gyanújával indult vizsgálat. A gyanú szerint a férfi és egy női társa legalább két, korábban gyermekotthonban nevelkedett lányt futtathatott.

Az 57 éves férfit emberkereskedelemmel és szexuális kizsákmányolással gyanúsítják. A hatóságok vizsgálják azokat a korábbi jelzéseket, amelyeket gyermekvédelmi szakemberek tettek a férfival kapcsolatban.

A rendelkezésre álló információk szerint a lányokat budai szállodába vihették szexmunkára, ahol óránként 60-70 ezer forintot kaptak, melyet állítólag elvettek tőlük. A lányokat többnyire külföldi férfiaknak közvetítették. A gyanú szerint az igazgató az intézeten belül kivételezett a lányokkal, és új ruhákat vásárolt nekik.

A szakemberek szerint a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket könnyű befolyásolni. A lányoknak tiltott dolgokat engedélyeztek, például feltűnő ruhák viselését és dohányzást. A férfi állítólag „babámnak” vagy „drágámnak” szólította őket. A férfi életvitele feltűnő volt, drága autókkal járt és sokat utazott a párjával, melyekről a közösségi médiában osztott meg tartalmakat.

Molnár László gyermekvédelmi szakember állítása szerint évekkel ezelőtt jelezte aggályait a főnökének a férfival kapcsolatban. A javítóintézet élére azonban a most letartóztatott férfi került, és vezetői kinevezését az elkövetkező években kétszer meghosszabbították. Molnár szerint az első jelzés a 2000-es évek elején érkezett egy nevelőtanártól, Reviczky Krisztinától, aki azt állította, látta, hogy a férfi elvisz egy lányt, majd hajnalban hozza vissza. A lány állítólag zaklatott állapotban volt, és nem beszélt a történtekről.

A jelentések szerint több nevelő is észlelte, hogy a férfi többször elviszi a lányt beszélgetésre hivatkozva. Az észrevételeiket jelezték, de az igazgatóval szemben nem történt intézkedés, ehelyett Reviczky Krisztinát helyezték át egy másik intézetbe.

Egy névtelen levél állítólag súlyosabb dolgokat állított a férfiról, ami miatt vizsgálat indult, de az ügy lezárult intézkedés nélkül.

Egy másik ügyben is volt vizsgálat a férfi ellen, de a bejelentőt távolították el a pozíciójából, és csak fegyelmi vétség miatt vonták felelősségre a javítóintézet vezetőjét.

A fegyelmi vétség miatt 2010 januárjában a férfi munkaviszonyát megszüntették, de 2011-ben kinevezték a budapesti Szőlő utcai javítóintézet élére.

Kuslits Gábor, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi vezetője azt mondta, hogy amikor értesült arról, hogy az intézet vezetője állami gondozott lányokat közvetít szexmunkára, találkozót szervezett egy rendőrnyomozóval. A nyomozó több dolgozót és gyámot meghallgatott, és tájékoztatta őket arról, hogy a rendőrség tud az ügyről és dolgozik rajta. A találkozón résztvevők titoktartási nyilatkozatot írtak alá.

Kuslits szerint mivel nem feljelentés történt, nem kaptak dokumentumokat, így nem volt lehetőségük az ügy utánajárni. Úgy véli, hogy a jelzés megtétele után sem történt semmi.

A rendelkezésre álló információk szerint az intézet igazgatója folytatta tevékenységét. A férfi huszonöt évvel fiatalabb élettársát még tizenévesen, az intézetben ismerte meg, és a nő segített neki a bűncselekmények szervezésében. Kuslits szerint valaki megvédhette a férfit, ezért nem történt előrelépés az ügyben.

A javítóintézet volt igazgatója a kegyelmi ügy után bevezetett életvitelre vonatkozó vizsgálaton is átment, és nem találtak gyanús körülményeket. A Nemzeti Védelmi Szolgálat megerősítette, hogy volt ilyen átvilágítás.

Az RTL megkereste az intézet volt lakóit és dolgozóit, de többen visszamondták az interjút, mert állításuk szerint féltek a korábbi igazgató bosszújától.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, dramatizálta az eseményeket és sugalmazó megfogalmazásokkal élt. Például: „nehéz sorsú lányok”, „behálózni”, „lélekölőként írta le”.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikkben több feltételezés is következtetésként lett bemutatva, például az, hogy valaki megvédhette az igazgatót, vagy hogy a férfi életvitele feltűnő volt a közösségi médiás posztjai alapján.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben tett állítások forrásmegjelölés nélkül szerepelnek, így nehéz megállapítani, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak. A cikk többnyire az RTL riportjára hivatkozik, de a konkrét források nincsenek megjelölve.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy egy javítóintézetben súlyos visszaélések történtek, melyeket a hatóságok nem vizsgáltak ki megfelelően.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény rávilágíthat a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira és a visszaélésekre, ami szélesebb körű társadalmi vitát és reformokat eredményezhet.

(Forrás: telex.hu)