OkosHír: A szegedi közgyűlésen pénteken napirendre került Molnár Zoltán és Tóth Károly képviselők indítványa, amely a képviselők költségtérítésének átcsoportosítását célozta meg. A javaslatot a testület elutasította.
Botka László polgármester a közgyűlésen tájékoztatást adott arról, hogy a polgármesterek fizetését a törvény szerint minden év július 1-jével módosítani kell az előző évi KSH-átlagbér emelkedésével megegyezően, ami idén 13 százalék. A képviselők költségkeretének módosítása helyi hatáskörben történhetne, a javaslat szerint a képviselők fizetésemeléséből származó összeget rászorulóknak juttatták volna el.
A szavazás során az Összefogás Szegedért Frakció több tagja is tartózkodott. Mihálik Edvin, a Momentum képviselője szerint a tartózkodás demokratikus folyamatok eredménye.
A polgármester a közgyűlés előtt elmondta, hogy a rendelet módosításának szükségessége abból adódik, hogy a jelenlegi ciklus végére a 29 fős közgyűlés bérköltsége elérheti a 800 millió forintot a polgármesteri fizetéshez kötött képviselői bérek miatt. A képviselői bértömeg az előző ciklus végén 255 millió forint volt, idén pedig várhatóan meghaladja a 600 millió forintot. Botka László a szavazás előtt hangsúlyozta, hogy a 2,3 milliárd forintos szociális alap közel tízezer rászoruló szegedit támogat, ezért a döntés a közgyűlés minden tagjának felelőssége.
A sikertelen szavazás után Botka László a Facebookon azt írta, hogy nem ért egyet a közgyűlés döntésével, mert véleménye szerint a képviselők „milliós fizetést szavaztak meg maguknak úgy, hogy semmilyen egyéni hatáskörük és felelősségük nincs”. A módosító elutasításával szerinte Szegeden keresnek a legtöbbet az önkormányzati képviselők az országban.
A polgármester szerint a törvény alapján „társadalmi munkában” végzett munkáért felvett fizetéseket lehetne óvodákra, bölcsődékre és utakra költeni. Kijelentette, hogy a módosító mellett szavazó 10 képviselő szerinte „méltó a szegediek bizalmára”. Botka László megemlítette, hogy ha a helyzet változatlan marad, a képviselők bértömegéhez szükséges összeget csak létszámleépítéssel és beruházások elhalasztásával tudják előteremteni.
A képviselői fizetésemelés szociális alapba történő átcsoportosítása 34 millió forinttal növelte volna meg a 2,3 milliárdos keretet. A város számára nagyobb teher a Versenyképes Járások Program miatti 588 millió forintos elvonás, valamint a Szerencsejáték Zrt. alacsonyabb helyi iparűzési adója, ami 200 millió forintos kiesést jelentett idén, jövőre pedig 400 millió forint lesz.
A szavazást követően több képviselő is közzétette álláspontját a fizetések befagyasztásáról.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaMihálik Edvin szerint másként képzelték el a dolgot, és több helyen egységesen befagyasztották a fizetéseket, a polgármesterek és alpolgármesterek pedig lemondtak a fizetésük növekedéséről. Példaként Pécs városát hozta fel, ahol a polgármester és az alpolgármesterek fizetésemelése a helyi bérfejlesztési alapba kerül, az önkormányzati dolgozók bérét emelik belőle. Azt állítja, hogy a koalíció nem támogatta azt a javaslatát, hogy ezt a példát kövessék.
Mihálik szerint be kell terjeszteniük a következő közgyűlésre egy olyan kompromisszumos javaslatot, ami rendezi a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek fizetési növekményét is.
Az önkormányzati lap szerint Pécsen hasonló módosítót szavaztak meg, mint Szegeden, de a baranyai megyeszékhelyen a képviselői béreket csak 2026. június 30-ig fagyasztották be.
Péterffy Attila pécsi polgármester és az alpolgármesterek írásos nyilatkozatot tettek, hogy a júniusi és júliusi illetmények, valamint a költségtérítés emelkedésének összegét visszautalják az önkormányzat számára bérfejlesztésre.
A Szegeder információi szerint a szegedi képviselők többségének az volt a problémája, hogy a polgármester és az alpolgármesterek nem vállaltak közösséget a képviselőkkel. Tóth-Benedek Csanád szerint a polgármester az alpolgármesterekkel más csapatban játszanak.
Fodor Antal DK-s képviselő Tóth-Benedek Csanád közgyűlésben elmondott beszédéből idézett: „Ahogy egymással bánunk, az a hazánk!”
A Fidesz-KDNP képviselői is tartózkodtak a szavazáson, és felajánlották fizetésemelésük összegét jótékony célokra. Ruzsa Roland a Leukémiás Gyermekekért Alapítványt, Farkas Levente pedig a Szeged Vértó Székely–Magyar Nemzeti Emlékhely felújítását támogatja.
Tóth-Benedek Csanád a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálatnak ajánlotta júliusi növekményét, Mihálik Edvin pedig a Vedres utcai bölcsőde klímabeszerzését támogatja.
A polgármesteri hivatal nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Botka László felajánlja-e fizetésemelésének növekményét a képviselők bérének befagyasztásával szinkronban.
Molnár Zoltán és Tóth Károly képviselők szerint Botka László eddig is támogatott jótékony szervezeteket, és valószínűleg ezt fogja tenni a jövőben is. A Szeged.hu szerint a polgármester önként támogat évek óta két alapítványt, ami beteg gyerekek segítésével foglalkozik.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött, és sugalmazó megfogalmazásokat használ. Például Botka László Facebook posztjának idézésekor a „milliós fizetést szavaztak meg maguknak úgy, hogy semmilyen egyéni hatáskörük és felelősségük nincs” mondat negatív konnotációt hordoz. A cikk a szereplők motivációit is spekulatív módon tálalja.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként. Például a képviselők többségének vélt problémájáról szóló részben („A Szegeder városházi forrásból úgy tudja…”) nem világos, hogy ez tényszerű információ vagy spekuláció.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető, mivel sokszor forrásmegjelölés nélkül közöl információkat.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy a szegedi közgyűlésben komoly nézeteltérések vannak a képviselők fizetésének kérdésében, és a polgármester és egyes képviselők között feszültség alakult ki.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény rávilágít az önkormányzati képviselők javadalmazásának kérdésére, és arra, hogy ez a téma milyen vitákat generálhat a helyi politikában. Az ügy országos szinten is felvetheti a kérdést, hogy a képviselők fizetése arányban áll-e a munkájukkal és a felelősségükkel.
„`
