OkosHír: Mark Cancian, a CSIS stratégiai kutatóintézet vezető tanácsadója a Wall Street Journalnek nyilatkozva a GBU–57 MOP (Massive Ordnance Penetrator) nevű amerikai bombát „specializált bombaként” jellemezte, melyet „speciális célpontok ellen fejlesztettek ki, melyekből kevés van”.
A bomba fejlesztésének célja a föld alá rejtett katonai létesítmények megsemmisítése volt. A nyilvánosan elérhető információk szerint az elmúlt időszakban izraeli támadások értek iráni nukleáris létesítményeket, és atomtudósok is meghaltak. Szakértők véleménye szerint, amennyiben Izrael meg akarja semmisíteni Irán atomfegyver-építési képességét, a fordói föld alatti bázist is ki kellene iktatnia.
Az elmúlt időszakban felmerült, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke fontolgatja, hogy az Egyesült Államok beszálljon-e az Irán elleni támadásokba, és bevetné-e a GBU-57 MOP bombákat. A Fehér Ház bejelentése szerint Trump két héten belül dönt arról, hogy az USA szerepet vállaljon-e a konfliktusban, figyelembe véve a közeljövőben Iránnal való tárgyalások lehetőségét.
Az izraeli kormány szerint az Irán ellen június 13-án indított légicsapások célja megakadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Izrael több iráni atomlétesítményt megrongált, de a fordói létesítményben csak felszíni károkat okoztak. Richard Nephew, aki Barack Obama és Joe Biden elnöksége alatt az iráni szankciókról tárgyalt, a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy ha valaki egy atombomba elkészítése miatt aggódik, akkor Fordó a legfontosabb.
A fordói urándúsító létesítményt Kom város közelében, a föld alatt építették meg. Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem Irán-szakértője szerint az irániak tudták, hogy Izrael megpróbálja megakadályozni az atomprogramjukat, ezért Fordót egy hegy belsejébe építették. Az urándúsítót nyolcvan-kilencven méteres mélységben helyezték el, és feltehetően megerősített betonnal is védik.
Az Egyesült Államok a 2003-as iraki invázió után kezdett el foglalkozni egy újfajta bunkerromboló bomba kifejlesztésével. Scott Vander Hamm, az amerikai légierő dandártábornoka szerint a hadseregnek egy hagyományos bunkerrombolóra lett volna szüksége, ami „kitölti a rést” az atomfegyverek és a hagyományos lőszerek között.
A DTRA (Defense Threat Reduction Agency) 2004-ben kezdett el foglalkozni egy erősebb bunkerromboló bomba kifejlesztésével. A kongresszus 2005-ben nem finanszírozta egy újabb nukleáris bunkerromboló bomba kifejlesztését, ezért a GBU-57 lett a legnagyobb súlyú hagyományos amerikai bomba.
A GPS segítségével irányított bomba hat méter hosszú és tizennégy tonna súlyú. A bomba acélburkolatát úgy tervezték meg, hogy becsapódáskor egyben maradjon, és minél mélyebbre juttassa a robbanófejet. A beszámolók szerint a bomba a hangsebességnél is gyorsabban csapódik a talajba.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA bomba első robbantási tesztjét 2007-ben hajtották végre. A kongresszus két éven át nem adott pénzt a rendszeresítésre. A helyzet 2009-ben változott meg, amikor Irán titokban épített egy atomlétesítményt Kom város közelében. A bunkerromboló beszerzését felgyorsították, és B tervként tekintettek rá, ha nem sikerül diplomáciai megoldást találni az iráni atomprogram leállítására.
A New York Times szerint a Pentagon még a fordói atomlétesítmény pontos mását is felépítette egy sivatagban, hogy leteszteljék az MOP-t. Leon Panetta akkori amerikai védelmi miniszter egy szigorúan titkos videót mutatott Ehúd Báráknak a tesztről.
A bomba készítését és a B-2-es lopakodó nehézbombázóhoz igazítását a Boeing és a Northrop Grumman cégekre bízták. 2011 szeptemberében szállították le az amerikai légierőnek, de kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy el tudja-e pusztítani a fordói létesítményt. A Pentagonban arra jutottak, hogy további fejlesztésekre van szükség a biztos eredményhez.
A fordói urándúsító elleni támadásra készülve a bombák irányíthatóságát javították, és az elektronikus zavarás elleni védelmét erősítették. A MOP fejlesztése azóta sem állt le. Legalább öt verziója létezik, mint a GBU-57 E/B, ami hatékonyabban tudja áttörni a betonból készült építményeket, a legújabb pedig a GBU-57 F/B.
Nem lehet tudni, hogy az Egyesült Államoknak pontosan mennyi ilyen bombája van, de a Bloomberg szerint egy lőszergyárban megháromszorozzák a bombák gyártókapacitását. A Wall Street Journal szerint négyszázmillió dollár ment el a fejlesztésre és a gyártásra.
A bombákat jelenleg csak az amerikai B–2-es lopakodó nehézbombázók szállíthatják, de teszteken B–52-esekről is sikeresen ledobták már. Izraelnek nincsen olyan repülőgépe, amivel egy ilyen bombát célba tudna juttatni, és az Egyesült Államok más országnak sem adott el belőle. Joseph Votel tábornok szerint az Egyesült Államok nem ad MOP-ket Izraelnek, „mert nem akarjuk, hogy használják azokat”.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk dramatizáló és sugalmazó megfogalmazásokat használt, például a bomba képességeinek hangsúlyozásával és a „kimondva-kimondatlanul” kifejezéssel. Emellett a szakértői vélemények szelektív bemutatása is befolyásolhatta az olvasót.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben szerepeltek feltételezések, például az, hogy a bomba kifejlesztésének fő célja az iráni Fordó atomlétesítmény lerombolása volt. Bár ez valószínűsíthető, nem feltétlenül bizonyított tény.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások nagyrészt tényeken alapulnak, de a szubjektív vélemények és a források hiánya miatt a teljeskörűség megkérdőjelezhető.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok rendelkezik olyan fegyverrel, amely potenciálisan képes megsemmisíteni a föld alatti iráni atomlétesítményeket, és hogy a politikai döntéshozók fontolgatják ennek a fegyvernek a bevetését.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírt események közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott. Ugyanakkor egy esetleges közel-keleti konfliktus eszkalálódása közvetve befolyásolhatja a globális gazdasági és biztonsági helyzetet, ami hatással lehet Magyarországra is.
