OkosHír: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jelezte, hogy átvenné a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti. Az átszervezésben körülbelül 1200 kutató kerülhet az ELTE alá.
A HUN-REN Irányító Testülete péntek délután megszavazta az átalakítást, közleményük szerint „a megfelelő szakmai és jogi garanciák mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont”.
A HUN-REN közleménye szerint a kutatóközpontok egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal kerülnek át az ELTE szervezetébe. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke kijelentette, hogy a döntés nem indíthat meg olyan folyamatot, hogy más egyetemek természettudományos központok és intézetek átvételére bejelentkezzenek. Gulyás Balázs szerint a természettudományos központok egysége nem bontható meg, ahogy az ELTE is garantálja ezt a bölcsész- és társadalomtudományi központok esetében.
A HUN-REN vezetése kezdeményezi Hankó Balázs szakterületi miniszternél, hogy biztosítsa a kutatóhálózat számára az idei évi 18 milliárd forintos finanszírozásemelést, és indítsa meg az új HUN-REN megalapítását.
Az egyetem korábban azt közölte, hogy az átvételt az ELTE kezdeményezte. Az ELTE rektora és kancellárja stratégiai kezdeményezéssel kereste meg a HUN-REN vezetését. A kutatóközpontok főigazgatóival történt egyeztetést követően a HUN-REN Központ Irányító Testülete tárgyalta a kérdést.
Gerő Márton, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja a Telexnek elmondta, hogy elfogadtak egy törvénymódosítást, ami a felsőoktatási törvényt érintette, és módosította aszerint, hogy a felsőoktatási intézmények is létrehozhatnak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeket. Ilyen szervezetek például a HUN-REN kutatóhálózat kutatóközpontjai is. Az ELTE rektora, Darázs Lénárd jelezte, hogy az ELTE átvenné ezt a négy kutatóközpontot, és önálló jogi személyiségű kutatóközpontként akarja tovább működtetni.
A központok igazgatói értesítést kaptak erről. A kutatók június 19-én szavaztak a témában: az 1200 érintett tudós közül 800-an nyilvánítottak véleményt, a válaszadók közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását. A Társadalomtudományi Kutatóközpontnál volt a legalacsonyabb az elutasítás aránya, ott 83 százalék szavazott ellene, de csak a választ adó kutatók 6 százaléka szavazott igennel, a többiek tartózkodtak. A Nyelvtudományi Kutatóközpontban 88, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban 92, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban 93 százalékos volt az elutasítottság.
Az ELTE közlése szerint az átvétellel szeretnék megerősíteni a humán- és társadalomtudományi kompetenciáikat, és az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaVasárus Gábor geográfus, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója szerint a humán fejlesztés szükséges Magyarország közepes fejlettségből való kilépéséhez. Véleménye szerint a kutatóintézeteknek az államnak, az önkormányzatoknak és a magyar vállalatoknak is tanácsot kell adniuk. Példaként említette a városi hősziget-jelenséget vagy a szegregáció leküzdését, melyek elősegítésében az ilyen kutatóintézetek dolgozói tudnak segíteni.
Vasárus Gábor szerint az intézetek már hat éve folyamatos átszervezés alatt állnak, ami megnehezíti a munkát. A publikációk területén is problémás ez a sok változás, mivel az intézetekhez vannak rendelve a publikációk. További probléma, hogy a multidiszciplináris kutatások nehezebbek lesznek, ha az egyik kutatóintézet az ELTE-hez, a másik meg a HUN-REN-hez kapcsolódik.
Gerő Márton szerint a főigazgatókkal tényként közölték a döntést, és a dolgozókkal nem egyeztettek. Úgy véli, hogy a soft skillekkel nem tud mit kezdeni a rendszer, pedig ezeknek is rengeteg gyakorlati haszna van.
Gerő Márton szerint ez egy hatalmas döntés, ami érinti az ELTE költségvetését, és nem tudják, hogy a szenátus nélkül lehet-e ilyen döntést hozni. Azt is megjegyezte, hogy mivel a rektor alá tartoznak majd ezek az intézmények, az autonómiájuk nem növekedne. A kutatók azt sem tudják, hogy a munkaviszonyuk hogyan alakul majd, és milyen foglalkoztatási szabályok fognak vonatkozni rájuk.
Gerő Márton szerint a mostani információk alapján ez a kutatóközpontok végét jelentheti. Véleménye szerint, amint elfogynak a források, veszélybe kerülnek az itt kialakult állások és struktúrák. Az hangzott el, hogy ezeket integrálni kell az ELTE szervezetrendszerével, ami leépítéshez vezethet.
A TDDSZ és a dolgozói fórum azt szeretné, hogy hagyják abba a kísérletezést, és hagyják a kutatókat nyugodtan dolgozni. Szeretnék, ha lenne finanszírozás, maradnának állami intézmény, és helyreállítanák a kutatói autonóm struktúrát.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint „felsőbb utasításra újabb támadás készül a kutatóhálózat ellen”.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) kezdeményezésére demonstrációt tartottak a HUN-REN dolgozói a kutatóintézeti hálózat Alkotmány utcai székháza előtt a kutatóintézetek elcsatolása ellen. Erről csütörtökön született döntés a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában tartott dolgozói fórumon, ahol egy, a HUN-REN vezetésének és Hankó Balázs miniszternek címzett petíció átadásáról is megegyeztek.
A tiltakozó kutatók a kutatóhálózat egységének megőrzése céljából létrehozott petícióban kifejtették, hogy tiltakoznak a Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben leválasztott kutatóintézeti hálózat egységének felszámolása ellen, mivel úgy vélik, hogy az egység megbontása veszélyezteti a hazai tudományos kutatás rendszerének működését és integritását. Kifogásolják továbbá, hogy a tervezett átszervezés koncepció nélkül, átgondolatlanul, a szükséges hatásvizsgálatok és kellő jogi háttér nélkül zajlik.
Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jelezte, hogy nyitottak lennének átvenni a HUN-REN-ről leválasztott bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat. Az MTA azt is írta: a „megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét”. Az MTA tavaly év végén fogadta el az Akadémiához tartozó ingatlanvagyon eladását.
A HUN-REN hálózat létrejöttének célja az volt, hogy egy szervezet égisze alatt működjenek. Az átalakítási folyamat hosszú volt, és az MTA-tól való elcsatolás után 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-től Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. Néhány hónap múlva átvilágítás indult az intézetek működéséről.
A jelenlegi formáról először Semjén Zsolt nyújtott be egy javaslatot, amiről nem egyeztettek a kutatóintézetekkel, és Gulyás Balázs szerint a hálózat vezetőségével sem. A tervezet ellenállást váltott ki a kutatókból. Miután a tervezet kiegészült az intézetek és az MTA javaslataival, az intézetvezetők nagyobb bizalommal fordultak az átalakítás felé. Végül a végleges törvénytervezetet megszavazták, elindult a munka.
Az ELTE átveszi a négy kutatóintézetet. Nem tisztázott, hogy az előző struktúra nem működött, vagy a HUN-REN vezetősége nem tudta menedzselni a kutatóhálózatot. Az elcsatolást az érintett intézetek feje fölött és ellenkezése mellett döntötték el.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen érzelmi töltetű szavakat és kifejezéseket használt, például „vérszemet kapva”, „hóhérszerepet”, „szétverésében”, ami befolyásolhatta az olvasó véleményét.
- A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például az, hogy az ELTE átveszi a kutatóintézeteket, az a kutatóközpontok végét jelenti majd. Ez a feltételezés nem volt kellően alátámasztva.
- A cikkben szereplő állítások egy része megfelel a valóságnak, például a HUN-REN Irányító Testületének döntése, a kutatók szavazásának eredménye. Azonban a cikkben szereplő vélemények és feltételezések nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kutatók egy része ellenzi az ELTE általi átvételt, és aggódik a kutatóintézetek jövője miatt. Az is kiderül, hogy a döntés meghozatala nem volt teljesen átlátható, és a kutatók véleményét nem vették figyelembe.
- Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a kutatóintézetek fontos szerepet játszanak a tudományos kutatásban és a társadalmi problémák megoldásában. Az átszervezés befolyásolhatja a kutatóintézetek működését és a kutatók munkáját, ami hosszú távon hatással lehet a magyar tudományos életre és a társadalomra.
