OkosHír: A NASA, az Axiom Space és a SpaceX továbbra is vizsgálja az Axiom-4 űrmisszió indítási lehetőségeit. A NASA lemondta a június 22-re, vasárnapra tervezett indítást. Az Axiom Space űrkutatási cég tájékoztatása szerint a következő napokban tűznek ki új időpontot.
Az Ax-4 legénysége, köztük Kapu Tibor, az űrmisszió indítására vár. A küldetés indítását az utóbbi hetekben többször is elhalasztották. A floridai Kennedy Űrközpontban a legutóbb kijelölt időpont vasárnap hajnali 3 óra 42 perc lett volna, ami magyar idő szerint reggel 9 óra 42 percnek felel meg.
Az Axiom Space szerint a Zvezda modul korábbi rendellenes működésének helyreállítása után a NASA-nak időre van szüksége ahhoz, hogy megbizonyosodjon arról, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) képes-e fogadni négy további űrhajóst.
Az indítási tervek és halasztások kronológiája a következő:
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása- Április végén még arról volt szó, hogy a küldetés május 29-én indul.
- Szűk egy hónappal később júniusra halasztották a fellövést.
- Június 9-én erős szelek miatt ismét eltolták az indítást.
- Múlt hét szerdán a SpaceX rakétáján fedeztek fel egy szivárgást, ami további halasztáshoz vezetett.
- Múlt hét csütörtökön a NASA közölte, hogy a küldetés tovább tolódhat, mivel meg kell vizsgálniuk a nyomásjelzést az ISS egyik, orosz gyártmányú modulján, a Zvezdán, amelyen nemrég karbantartást végeztek egy hiba miatt.
Az utóbbi két halasztáskor nem adtak meg új potenciális startdátumot. Kapu Tibor karanténban várja az indítási lehetőséget.
Magyarország 45 év után küld ismét embert a világűrbe. A magyar űrprogram deklarált célja, hogy részt vegyen az űripar globális versenyében, amelyet „űripar 2.0”-ként említenek. Az űrtechnológia területét többmilliárd dolláros iparágnak tekintik, amelynek eredményei várhatóan beépülnek a mindennapi életbe.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra?Az eredeti cikk több nyelvi eszközt is alkalmazott az olvasó befolyásolására. Ilyenek voltak a szubjektív megállapítások („türelmesen várta”), a metaforikus, érzelmileg túlzó kifejezések („csak a jéghegy csúcsa”), és az olyan állítások, amelyek tényként kezeltek feltételezéseket vagy jövőbeli eseményeket („valódi célja”, „begyűrűzik a mindennapokba”, „sokmilliárdos biznisz”). Ezek a megfogalmazások célja az olvasó érzelmeinek aktiválása és egy adott narratíva megerősítése volt.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések?Igen, voltak. Például a „Magyarország 45 év után újra embert küld a világűrbe, de Kapu Tibor repülése csak a jéghegy csúcsa” mondatban a „jéghegy csúcsa” egy feltételezett, nagyobb, de nem részletezett „valóságra” utal. Továbbá, az „Ez már most sokmilliárdos biznisz, mert az űrtechnológia előbb-utóbb begyűrűzik a mindennapokba” állítás a „begyűrűzik” kifejezéssel egy jövőbeli eseményt mutat be elkerülhetetlen tényként, holott ez egy előrejelzés, nem pedig jelenlegi, ellenőrizhető tény. A „valódi célja” is egy feltételezés, ami a program hivatalos célkitűzése helyett egy mélyebb, nem bizonyított indokot sugall.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak?A cikkben szereplő tények többsége (szervezetek nevei, dátumok, halasztások okai az érintett felek közlése szerint) valósnak tűnik, amennyiben azokat az említett források (NASA, Axiom Space, SpaceX) ténylegesen közölték. Azonban az olyan megfogalmazások, mint a „jéghegy csúcsa” vagy a „begyűrűzik a mindennapokba”, nem tények, hanem értelmezések
