A doktori képzési szabályok változásai lépnek életbe szeptembertől

OkosHír: A tárca közlése szerint a Magyarországon 2023-ban elfogadott innovációs stratégia, a Neumann János Program, a magyar innovációs teljesítmény növelését célozza. Ez a cél az egyetemek és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésén keresztül valósulna meg.

A gazdasági és tudományos szektorokban egyaránt növekvő igény mutatkozik a kutató-fejlesztői utánpótlásra, különösen a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai (MTMI), valamint az élettudományi területeken. Ennek az utánpótlásnak egyik eleme a doktori képzés keretében megszerezhető tudományos fokozat.

Az új szabályozás értelmében a doktori képzés három szintre tagolódik: kutatói kiválósági, kooperatív és hagyományos doktori képzésre.

• Kutatói kiválósági képzés: Ez a képzési forma a kiválósági alapon kiválasztott, kiemelkedő teljesítményű magyar kutatók által vezetett kutatási projektekhez csatlakozó doktoranduszok számára érhető el. A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszege idén 40 milliárd forintra emelkedett. Ennek keretében 300-350 új kutatói kiválósági doktori álláshely jön létre a következő időszakban. A tárca szerint ez a képzési forma hozzájárulhat a tudományos kutatói utánpótlás neveléséhez. A képzési formát választó doktoranduszok bruttó 600 ezer forint havi jövedelemre jogosultak.
• Kooperatív doktori képzés: Ebben a formában a doktorandusz egyidejűleg végez munkát egyetemen, kórházban vagy fejlesztőcégnél, miközben doktori képzését folytatja. Az állami ösztöndíj havi nettó 250 ezer forintra emelkedik. A tárca közlése szerint a kooperatív képzésnek köszönhetően a doktoranduszok havi jövedelme legalább nettó 400 ezer forintra nő, két forrásból származó jövedelemmel.
• Hagyományos doktori képzés: Ez a jelenlegi képzési forma továbbra is megmarad.

A fokozatszerzők számának ösztönzése érdekében bevezetésre kerül egy új szabály: amennyiben a doktorandusz az előirányzott négy év helyett hamarabb szerez fokozatot, a fennmaradó időszakra járó ösztöndíját célprémiumként megkapja.

Ezzel párhuzamosan, 2026 szeptemberétől az egyetemek meghatározott szempontok szerint visszafizetésre kötelezettek lehetnek, amennyiben nem tudják növelni az intézményben tanuló doktoranduszok fokozatszerzési rátáját. A kooperatív doktori képzésekben, ahol az ösztöndíj átlagosan 60 százalékkal emelkedik, a doktorandusz is érintetté válik a sikeres fokozatszerzés ösztönzésében.

A tárca közleménye alapján az egyetemi autonómia erősödik a doktori képzések területén. A doktori iskola hatáskörébe kerül a minimális kontaktóraszámok meghatározása és a kreditrendszer kötelező használata. Emellett rugalmasabbá válik a bekapcsolódás, és az önköltséges doktori hallgatók év közben is létesíthetnek jogviszonyt.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a törvény kapcsán kijelentette, hogy a kormány a magyar kutatók és tudósok, ezáltal a magyar nemzet sikerében érdekelt. Hozzátette, hogy a magyar modell már bizonyított, mivel 2010 óta több mint kétszeresére nőtt a kutató-fejlesztőként dolgozók száma, és a doktori hallgatók száma is 6 ezerről 11 ezer fölé emelkedett. A miniszter szerint ezen sikerek tudatában itt az ideje új lépéseket tenni a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt. Hankó Balázs miniszter kifejtette, hogy a változások célja a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek helyzetének javítása.

A közlemény szerint a kormány célja, hogy Magyarország 2040-re a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kerüljön. Ennek eléréséhez egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztőnek kell jutnia.

A változások 2024 szeptemberétől lépnek életbe.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra?
  Az eredeti cikk több nyelvi eszközt is alkalmazott a pozitív hangulat és a kormányzati álláspont megerősítése érdekében. Ilyenek voltak:
  • Érzelmileg túlfűtött kifejezések és metaforák: Például „kiemelt célja”, „egyre nagyobb szükség van”, „új zászlóshajójaként szolgálhat”, „lényeges változásnak nevezték”, „win-win helyzetet hozzunk létre”. Ezek a kifejezések nem pusztán tényeket közölnek, hanem a bevezetett intézkedések fontosságát, újdonságát és kizárólagos pozitív hatását hangsúlyozzák.
  • Szubjektív értékelések tényként való bemutatása: Az „egyre nagyobb szükség van” vagy a „magyar modell már bizonyított” állítások szubjektív értékelések, amelyek tényként, megkérdőjelezhetetlen igazságként kerültek bemutatásra.
  • Politikai üzenetek beépítése: A „Mi a magyar nemzetet – szemben Brüsszellel – a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kívánjuk emelni 2040-re” mondat egyértelműen politikai állásfoglalás, amely az intézkedések indoklását egy szélesebb ideológiai keretbe helyezi, és egy külső „ellenséggel” (Brüsszel) szembeni narratívát épít. Ez eltér a pusztán tényszerű tájékoztatástól.
  • Pozitív konnotációjú szavak: Olyan szavak használata, mint „kiválósági”, „kiemelkedő”, „erősödik”, „sikerek”, „jobb helyzetbe kerülnek”, amelyek folyamatosan pozitív képet festenek a változásokról.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések?
  Igen, több feltételezés is megjelent, amelyeket következtetésként vagy megvalósult tényként tálaltak:
  • „ez a képzési forma a tudományos kutatói utánpótlás nevelés új zászlóshajójaként szolgálhat”: Ez egy jövőbeli, feltételezett szerep, nem pedig egy már bizonyított tény.
  • „win-win helyzetet hozzunk létre, amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt”: Ez egy ígéret és egy feltételezett pozitív kimenetel, nem pedig egy már bekövetkezett állapot.
  • Az „ösztönzés érdekében” vagy a „sikeres fokozatszerzésre való(Forrás: demokrata.hu)