OkosHír: Hankó Balázs közölte, hogy a világ 30 ezer egyeteme közül 12 magyar egyetem szerepel a legjobb öt százalékban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Debreceni Egyetem (DE) a legjobb két százalékban szerepelnek a miniszter szerint.

A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistán öt paramétert vizsgálnak: az oktatási kiválóságot, a kutatási kiválóságot, az ipari bevételt, a nemzetközi teljesítményt és a reputációt. Hankó Balázs szerint az elmúlt öt évben szinte mindegyik mutató esetében előrelépés történt.

Hankó Balázs szerint öt évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar felsőoktatás megújulása. A kormány az egyetemi szenátusoknak megfelelően járt el, akik rugalmasabb, teljesítményorientáltabb modellt szerettek volna. A miniszter szerint az alapítványi modell eredményei mérhetőek.

A miniszter szerint a nemzetközi publikációk száma az elmúlt évek során ötven százalékkal emelkedett, az ipari bevételeket megduplázták, javult az egyetemek gazdasággal folytatott együttműködése, több külföldi hallgató érkezik Magyarországra, a szabadalmak száma pedig meghétszereződött.

Hankó Balázs véleménye szerint a reputáció terén a magyar egyetemek „alul vannak pontozva”, ami szerinte annak a következménye, hogy a magyar egyetemeket kizárták az európai hallgatói és kutatói csereprogramokból. A miniszter ezt „Brüsszel-faktornak” nevezte. Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar kormány saját programokat hozott létre, mint például a HU-rizont és a Pannonia program.

Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a magyar egyetemekkel szemben „bosszúhadjárat folyik” Brüsszelben.

A miniszter szerint demográfiai szempontból Magyarország a 96. helyen áll a világban, de az innovációs teljesítmény alapján a 33. helyen szerepel, a lakosságarányos Nobel-díjasok számát illetően pedig a 11. helyen. A miniszter megemlítette, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal létrehozták az Élvonal Alapítványt.

Hankó Balázs szerint a magyar egyetemeken használható tudást kapnak a hallgatók, mivel a fenntartó alapítványokban a gyakorlati életből érkező szakemberek vannak. A magyar diploma a miniszter szerint másfélszeres bérszorzót és 42 napon belüli elhelyezkedést biztosít.

Hankó Balázs szerint Brüsszel a magyar szenátusok döntésével szemben áll, és ebben a Tisza Párt „brüsszeli oldalon” van. Ezzel szemben a kormány az egyetemek döntésének szeretne érvényt szerezni.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „bosszúhadjárat folyik” kifejezéssel. Emellett a „Brüsszel-faktor” megnevezés is sugall egy negatív előítéletet.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a magyar egyetemek alacsonyabb reputációja kizárólag a csereprogramokból való kizárás következménye, anélkül, hogy más tényezőket is figyelembe venne.
• Állítások helyessége: A cikkben szereplő állítások egy része (pl. a publikációk számának növekedése, a szabadalmak számának emelkedése) valószínűleg ellenőrizhető statisztikai adatokkal, de a reputációval kapcsolatos állítások szubjektívebbek.
• Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a magyar kormány sikeresen fejleszti a felsőoktatást, miközben Brüsszel akadályokat gördít elé.
• Hatás a közéletre: Az ilyen cikkek erősíthetik a kormány támogatóinak meggyőződését a kormányzati intézkedések helyességéről, miközben a kormánykritikusok számára tovább mélyíthetik a bizalmatlanságot.

(Forrás: demokrata.hu)