OkosHír: V. Németh Zsolt államtitkár a felső-kurcai zsilipnél tartott aszálykár-elhárítási gyakorlaton kijelentette, hogy a klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás a fő feladat. Emlékeztetett arra, hogy a térségben a vízgazdálkodásnak hagyományai vannak, és 1937-ben indult a Tisza- és a Körös-völgyében egy jelentős vízszétosztó rendszer kiépítése.

V. Németh Zsolt szerint a vízvisszatartás a vízügy egyik legfontosabb feladata. Az elmúlt tíz évben 33 projekt keretében 170 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A következő években várhatóan 242 milliárd forintnyi projekt valósul meg országszerte.

Az államtitkár közölte, hogy a vízgazdálkodási tárcaközi bizottság együttműködik a mezőgazdasági ágazat szereplőivel. Állítása szerint már a télen megkezdték az aszály elleni felkészülést, és ahol lehetett, vizet tartottak vissza a csatornákban. Ennek eredményeként az első negyedévben a Tisza vízgyűjtőjén kevesebb víz folyt ki az országból, mint amennyi beérkezett.

Az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium 10 milliárd forintot különíthet el a meglévő csatornák karbantartására. A gazdálkodók online felületen jelezhetik vízigényüket, és az államtitkár szerint több mint hatszázan már éltek ezzel a lehetőséggel.

A gyakorlaton bemutatták, hogyan alakítottak át egy vízkivételi berendezést, hogy alacsonyabb vízállás mellett is működjön. A felső-kurcai zsilipnél úszóműre telepített szivattyúk biztosítják a Kurca vízpótlását, és ideiglenes vízátemelési eljárásokat is demonstráltak.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az aszály elleni védekezés a táj ökoszisztémájának megőrzése mellett az eredményes mezőgazdasági tevékenységet és az ország élelmiszer-ellátásának biztonságát is szolgálja.

Hubai Imre szerint a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében költséghatékony megoldásokat kell alkalmazni, előtérbe helyezve a vízmegtartást és a víz eljuttatását oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezzel a környezet hűtése és a felszín alatti vízkészlet pótlása is megvalósulhat.

Az államtitkár közölte, hogy a kormány aszályveszélyhelyzetet hirdetett, és az elmúlt öt gazdasági évből négy aszályos volt. A tavalyról áthúzódó aszály, a téli csapadékhiány és az alacsony hókészlet potenciális krízist okozhat, ami a 2022-es évhez hasonló helyzetet idézhet elő.

A Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara felmérései alapján igyekeznek kielégíteni a mezőgazdasági termelők vízigényeit a nem állami kezelésben lévő csatornákba juttatott többlet vízzel.

Hubai Imre szerint az idei évre kitűzött célt, miszerint 150-200 millió köbméterrel több vizet juttatnak a tájba, már sikerült elérni. A vízzel megtöltött tározóterek és csatornák mentén több száz méteres vagy akár egy kilométeres szélességben érzékelhető a környezeti hatás, beleértve a talajvízszint emelkedését.

Az öntözésfejlesztési pályázatokon 65,8 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, melyek kiírása és a beérkezett igények értékelése várhatóan hamarosan megtörténik.

Hubai Imre abban bízik, hogy hosszú távú munka eredményeként Magyarországon az öntözhető terület nagysága meghaladhatja a 400 ezer hektárt, ami potenciálisan stabilizálhatja vagy akár megsokszorozhatja a mezőgazdaság teljesítményét.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg tényként, például a vízvisszatartás hatékonyságával kapcsolatban, anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal támasztaná alá.
• A cikk konklúziója, miszerint a mezőgazdaság teljesítménye megsokszorozható az öntözhető területek növelésével, túlzó lehet, mivel a mezőgazdasági termelékenységet számos más tényező is befolyásolja.
• A cikkben leírtak hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormányzat a vízügyi beruházásokra és az aszálykezelésre fordított figyelmet hangsúlyozza, ami befolyásolhatja a közvéleményt és a választói preferenciákat.

(Forrás: demokrata.hu)