OkosHír: Egy 2017-es gyártású Audi A4 Avant 3.0 TDI Quattro Sport típusú gépjárműről derült ki, hogy vásárlás előtti sérülések és műszaki hibák maradtak rejtve az új tulajdonos elől. Az autó átvizsgálását Rusznák András, a Gor-Car autóátvizsgáló cég szakértője végezte el, aki részletes szakvéleményt készített az ügyben.

A szóban forgó Audi A4 Avantot 2024 júniusában vásárolta meg egy magánszemély egy vidéki használtautó-kereskedésben. Az eredetileg 8,5 millió forintos vételárból félmillió forintos engedményt kapott a vevő, miután kiderült, hogy a hirdetésben szereplő mátrix LED-fényszórók nem voltak az autó gyári felszereltségének részei, és a váltóolaj cseréje sem történt meg a 248 ezer kilométert futott járműben. A vásárlás során egy autószerelő kisebb karcolást észlelt az autó hátulján, és az állófűtés sem működött. Ugyanakkor az autóban a teljes fékgarnitúrát és az AdBlue-tartályt korábban kicserélték.

Néhány kilométer megtétele után a jármű tulajdonosa motorhibára figyelmeztető üzenetet észlelt a műszerfalon, ami az autó erőtlen működésével és lassabb gyorsulásával járt. A probléma újraindítás után ideiglenesen megszűnt. Később autópályán a motorkontroll lámpa is világítani kezdett. Több márkafüggetlen szerviz felkeresése során kiderült, hogy a részecskeszűrő (DPF) eltömődése okozhatja a jelenséget. Az egyik műhelyben azt is észlelték, hogy a szűrő rögzítőcsavarjai fényesek, ami korábbi beavatkozásra utalhatott.

Az utólagos állapotfelmérések során további problémákra derült fény:

• Több karosszériaelemet újrafényeztek, ami balesetre utalhatott.
• Az állófűtés működésképtelen volt a számítógépes diagnosztika szerint.
• Hibákat fedeztek fel az utastér-szellőztetés légterelő mechanikájában.
• A vezetőülés csípőtámaszának légkompresszora sem működött.

A feltárt hibák miatt a vevő kétmillió forint visszatérítését kérte az eladó kereskedéstől, a magyar jog szerinti utólagos árleszállítás lehetőségével élve. A kereskedés azonban elutasította a kérelmet.

A kialakult helyzet miatt a vevő ügyvédhez fordult, aki felkérte Rusznák Andrást magánszakértői vélemény elkészítésére. A részletes vizsgálatot a Volkswagen-csoport autóira szakosodott Doni Motors szervizben végezték el.

A szakértői vizsgálat az alábbi megállapításokra jutott:

• Karosszéria sérülések: A festékrétegvastagság-mérés és a csavarozható karosszériaelemek csavarjainak állapota alapján a szakértő megállapította, hogy az autó motorháztetejét, mindkét bal oldali ajtaját és a jobb első sárvédőjét újrafényezték. A két első fényszóró nem az autó gyártása során került be, az egyik 2021-ben, a másik 2018-ban készült, míg az autó 2017-es gyártású. A szakértő ebből arra következtetett, hogy az autó orra korábban kétszer is sérült. Az első lökhárító alján lévő rács törött volt.
• Súlyos szerkezeti sérülés: Az autó bal hátsó sarkán a rétegvastagság-mérő 2070 mikron (ajtó által takart felületen) és 4590 mikron (karosszéria bal hátsó sarkán) értéket mutatott, szemben a gyári 150-200 mikronnal. Rusznák András szerint ez arra utal, hogy a karosszéria súlyosan megsérült ezen a területen, levágták, majd egy másik, sérülésmentes Audi A4 Avant bal hátsó sarkát hegesztették rá. A hegesztési varratok környékét vastag gittréteggel egyenlítették ki. Ez a javítási módszer szakszerűtlennek minősül a gyári előírásokhoz képest, amelyek a sérült elemek teljes cseréjét írják elő a karosszéria merevségének megőrzése érdekében. A szakszerű javítás költsége több millió forint lett volna.
• Részecskeszűrő (DPF) manipuláció: A részecskeszűrő leszerelése után kiderült, hogy annak kerámia szűrőbetétjét több helyen, 10-12 milliméter átmérőjű fúróval átfúrták. Egy új DPF ára a vizsgálat idején 1 385 000 forint volt. Az átfúrt szűrőket általában nem veszik át felújításra. Bár az autó a manipuláció ellenére működőképes maradt, és a műszaki vizsgája is érvényes volt (a jelenlegi füstölésmérés nem alkalmas az ilyen csalások kimutatására), a motor működése közben keletkező adatok eltérést mutattak. Az autó szenzorai mínusz 1003 millibar nyomáskülönbséget mértek a szűrő előtt és után, szemben a normális 2-20 millibaros értékkel. A negatív érték szakszerűtlen beavatkozásra utal.
• Turbó állapot: A turbófelújító szakműhely a feltöltő lapátkerekén felületi sérüléseket fedezett fel, de visszaépíthetőnek ítélte. A motorhibák hátterében az átfúrt részecskeszűrő csökkent ellenállása állt, ami megváltoztatta az áramlási viszonyokat a turbó közelében, és ezt a motor szabályozórendszere nem tudta megfelelően kezelni.
• Szellőztetőrendszer hibái: A számítógépes diagnosztika szerint a szellőztetőrendszer hibái a vásárlás után négy nappal keletkeztek.

Rusznák András szakértői véleménye szerint a feltárt mechanikus hibák javítási költsége meghaladja a 2,3 millió forintot. Becslése alapján az autó reális piaci értéke a feltárt hibák ismeretében kevesebb mint 5,7 millió forint lehetett volna.

Az autó tulajdonosa végül peren kívüli megállapodást kötött a kereskedővel, és az Audi A4-et egy márkára szakosodott szervizben javították meg.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a fogyasztók tájékoztatása és figyelmeztetése a használtautó-vásárlás során felmerülő kockázatokra, különösen a rejtett hibák és a szakszerűtlen javítások tekintetében. A cikk egy konkrét eseten keresztül mutatja be, milyen súlyos következményekkel járhat az átláthatatlan előéletű járművek megvásárlása. A narratíva célja a vásárlói óvatosság erősítése, és a szakértői vizsgálatok fontosságának hangsúlyozása. Ezen túlmenően, a cikk bemutatja Rusznák András, a Gor-Car szakértőjének munkáját, megerősítve az ő, illetve a hasonló szakemberek szerepét a fogyasztóvédelemben.

Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk több nyelvi és retorikai eszközt is alkalmaz az olvasó érzelmi befolyásolására és a drámai hatás fokozására. Néhány példa:

• Érzelmi töltetű bevezetés: „A gázolajalapú autózás alkonyán egyre nehezebb elképzelni, hogy 10-15 évvel ezelőtt milyen nagy dolog volt birtokba venni egy erős dízelmotorral szerelt új Audi A4 Avantot.” Ez nosztalgikus, érzelmi hangvétellel indít, ami eltereli a figyelmet a tényszerű tájékoztatásról, és inkább egy „történetet” prób megmesélni.
• Dramatizáló metaforák: „a használtautó-vásárlás harctéri vakságot okoz” és „Valódi mélyfúrásra volt szükség” – Ezek a kifejezések eltúlozzák a helyzet súlyosságát és a vizsgálat nehézségét, érzelmi reakciót váltva ki az olvasóból.
• Szubjektív minősítések: „nem egészen azt kapta a pénzéért, amit remélt”, „különösen bosszantó probléma”, „egyre kevésbé derűlátó gazdája” – Ezek a megfogalmazások a vevő érzelmi állapotára koncentrálnak, és az olvasóban empátiát keltenek, ahelyett, hogy kizárólag a tényeket közölnék.
• Potenciálisan pejoratív jelző: „balkáni módszerekkel állították helyre” – Ez a kifejezés sztereotip és negatív konnotációkat hordoz, és nem tartozik a tárgyilagos, szakmai nyelvezethez.
• Sugalmazó tartalom: A cikk erős hangsúlyt fektet a kereskedő felelősségére, és bár a tények alátámasztják a rejtett hibákat, a narratíva egyértelműen a vevő oldalára áll, a kereskedés motivációiról vagy álláspontjáról kevésbé ad tájékoztatást, eltekintve az árleszállítás visszautasításától.

A téma társadalmi relevanciája: A használtautó-vásárlás témája rendkívül releváns a magyar társadalomban, tekintettel arra, hogy sokan használt járművet vásárolnak, és ezen a piacon gyakoriak a rejtett hibák, a kilométeróra-manipuláció vagy a szakszerűtlen javítások. Az ilyen cikkek hozzájárulnak a fogyasztói tudatosság növeléséhez, felhívják a figyelmet a vásárlás előtti alapos átvizsgálás fontosságára, és rávilágítanak a jogi lehetőségekre, amennyiben problémák merülnek fel. A DPF manipulációjának kérdése emellett környezetvédelmi és műszaki vizsga szempontból is fontos, mivel rávilágít a jelenlegi ellenőrzési rendszerek hiányosságaira, és a szabályozás szigorításának szükségességére.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: A Netflix generatív mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazott az El Eternauta című argentin sci-fi sorozatában, a Guardian beszámolója szerint. A streaming platform csütörtökön mutatta be a szériát, miután nyilvánosságra hozta második negyedéves pénzügyi eredményeit.

Ted Sarandos, a Netflix társ-vezérigazgatója a sorozat bemutatóján kifejtette meggyőződését, miszerint a mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínál a készítőknek, hozzájárulva a filmek és sorozatok alacsonyabb költséggel történő, valamint magasabb minőségű előállításához.

A sorozat cselekménye Buenos Airesben játszódik, ahol egy csoport túlélő szembesül egy idegen fenyegetéssel, miközben egy hóesés áldozatokat szed a városban. A sorozat készítése során a Netflix vizuális effektekért (VFX) felelős művészei MI-t alkalmaztak egy épület összeomlásának megjelenítésére.

Sarandos elmondása szerint az MI-alapú eszközök jelentősen felgyorsították a gyártási folyamatot. Példaként említette, hogy az épület összeomlását bemutató VFX-jelenet tízszer gyorsabban készült el, mint a hagyományos módszerekkel. Hozzátette, hogy az MI-eszközök alkalmazása révén a produkciót alacsonyabb költségvetésből tudták finanszírozni. Sarandos szerint az effektek MI nélkül olyan költségesek lettek volna, hogy nem fértek volna bele a sorozat büdzséjébe.

A generatív MI szórakoztatóipari alkalmazása aggodalmakat váltott ki, különösen a gyártási és vizuális effektek területén dolgozók körében. 2023-ban a mesterséges intelligencia volt az egyik központi kérdés a hollywoodi színészek és írók sztrájkjában, amelynek eredményeként megállapodás jött létre arról, hogy az új technológia alkalmazása a dolgozók felügyelete alatt történjen, és ne vezessen munkahelyek elvesztéséhez.

Sarandos nyilatkozata szerint az MI valós emberek munkájának támogatására szolgál, jobb eszközökkel. Hozzátette, hogy a készítők már érzékelik az előnyöket a gyártás során a pre-vizualizációban, jelenettervezésben és a vizuális effektek terén. Véleménye szerint ezek az eszközök hozzájárulnak a történetmesélés lehetőségeinek bővítéséhez.

Sarandos azután nyilatkozott, hogy a streaming platform bejelentette második negyedéves eredményeit. A vállalat 11 milliárd dolláros bevételt ért el június végéig, ami 16%-os éves növekedést jelent. A vállalat közlése szerint a várakozásokat meghaladó teljesítményhez hozzájárult a koreai thriller, a Squid Game harmadik és egyben utolsó évadának sikere.

Mike Proulx, a Forrester piackutató vállalat alelnöke szerint a Netflix vártnál jobb negyedéve a tartalom, az áremelések és a reklámbevételek egyidejű növekedésének eredménye. Hozzátette, hogy bár a hirdetési képességek megerősítése még feladatot jelent, a nehézségek nagy része már a vállalat mögött van, miután bevezette saját hirdetéstechnológiai platformját.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Netflix mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos új fejlemények és a vállalat pénzügyi eredményeinek bemutatása. A cikk kiegyensúlyozottan igyekszik bemutatni a témát, részben a Netflix vezérigazgatójának pozitív nyilatkozataival, részben az iparági aggodalmak és a korábbi sztrájkok említésével. A narratíva alapvetően tájékoztató jellegű, célja az olvasó informálása egy aktuális és releváns piaci eseményről.

Főbb manipulatív eszközök: Bár az eredeti cikk nem mutat erős manipulatív szándékot, néhány kifejezés és a vezérigazgatói idézetek hangsúlyozása enyhe elfogultságot sugallhatott a Netflix álláspontja felé. Példák:

• Az MI-ról szóló nyilatkozatok, mint „hihetetlen lehetőségeket rejt magában”, „csodálatos eredményt értek el lenyűgöző gyorsasággal” vagy „végtelenül izgalmas” (mind Sarandostól idézve) erős, szubjektív pozitív jelzők, amelyek kritikai keretezés nélkül befolyásolhatják az olvasó megítélését. Bár idézetekről van szó, a cikk nem ellensúlyozza ezeket azonnal semlegesebb megfogalmazással vagy más véleményekkel.
• A sorozat cselekményének leírásában a „pusztító és mérgező hóesés szedi az áldozatait” kifejezés dramatizálja a tényeket, ami nem felel meg egy szigorúan objektív híradás elvárásainak.

Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk említi, hogy „többekben aggodalmat váltott ki” a generatív MI használata, de nem tér ki részletesebben arra, hogy milyen konkrét aggodalmakról van szó a munkahelyek elvesztésén túl (pl. szerzői jogi kérdések, a kreatív folyamat minősége, az „emberi érintés” hiánya a művészetben). Ezen aggodalmak mélyebb kifejtése további kontextust adhatna az olvasónak.

A téma társadalmi relevanciája: A mesterséges intelligencia alkalmazása a szórakoztatóiparban rendkívül fontos és aktuális társadalmi vita tárgya. Ez a lépés, különösen egy olyan nagy szereplő részéről, mint a Netflix, jelentős hatással lehet a vizuális effektekkel foglalkozó szakemberek, írók és színészek munkájára, valamint a produkciós költségekre és folyamatokra. A 2023-as hollywoodi sztrájkok rávilágítottak az iparág aggodalmaira a technológia szabályozása és a munkahelyek védelme kapcsán, így a Netflix bejelentése tovább gerjeszti a diskurzust az automatizáció és az emberi munkaerő viszonyáról a kreatív iparágakban.

(Forrás: 444.hu)