Hírek
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint kockázatot jelent a helyreállítási alap 2026-os lejárata
OkosHír: Az Európai Parlament (EP) szerdai állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki a helyreállítási alap 2026-os lejárata miatt. A testület szerint a fennmaradó források felhasználására rendelkezésre álló idő rövidsége nehézségeket okozhat a reformok, beruházások és projektek megvalósításában, figyelembe véve, hogy a kifizetésekhez kötött célkitűzések és mérföldkövek jelentős része még nem teljesült.
Magyarország esetében a helyzet különösen releváns, mivel az ország jelenleg nem tud rendes kifizetési kérelmet benyújtani. Magyarország számára összesen 4200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel lenne elérhető. A pénzhez jutás feltételeként 2022-ben 27 előfeltételt, úgynevezett „szupermérföldkövet” határoztak meg. A magyar tervet az Európai Bizottság javaslatára hagyták jóvá a tagállami kormányok. A kifizetési kérelmekről is a tagállami miniszterek döntenek bizottsági értékelés és ajánlás alapján, fokozatosan teljesítendő mérföldkövekhez kötve.
Jelenleg Magyarország az egyetlen tagállam, ahol a „szupermérföldkövek” teljesítése még nem történt meg. Ezek a feltételek a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódnak, ami miatt egyes forrásokat visszatartanak. A magyar kormány eddig egy előleget tudott lehívni.
A szerdai állásfoglalás hivatkozott egy korábbi, a „magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről” szóló állásfoglalásra. A dokumentum megemlíti, hogy kifizetésekre csak a „szupermérföldkövek” teljesítése után kerülhet sor, különös tekintettel a jogállamisággal kapcsolatos feltételekre. A szöveg hangsúlyozza a „szupermérföldkövek” szerepét az EU pénzügyi érdekeinek védelmében a jogállamisági hiányosságokkal szemben.
Az EP üdvözölte, hogy az összes tagállam, egy kivételével, teljesítette a „szupermérföldköveket”. Felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar költségvetésnek utalt előleg is visszajár, amennyiben a kormány nem teljesíti időben a feltételeket. Az Európai Bizottságnak vissza kell fizettetnie minden olyan előfinanszírozást, amelyet az alap lejártáig nem számoltak el a rendszeres kifizetési kérelmekből.
Az Európai Számvevőszék májusi vizsgálata megállapította, hogy a mérföldkövekhez (reformokhoz és fejlesztésekhez) kötött kifizetéseknél a bizottsági értékelés és tagállami jóváhagyás ellenére is lassú a folyósítás. A kifizetési kérelmek több mint felénél csúszások tapasztalhatók, és ezek a késések egyre gyakoribbá válnak.
Az EP jelentése felszólította az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a számvevőszéki ajánlásokat, hosszabbítsa meg a befejezés előtt álló projektek határidejét másfél évvel, és hozzon létre olyan új programokat, amelyek rugalmasak, reagálnak a változó körülményekre, és garantálják a kiszámíthatóságot.
Victor Negrescu, a költségvetési bizottság társjelentéstevője szerint, ha nem történik időben lépés, fennáll a veszélye, hogy az alap 2026. augusztusi lezárása után számos beruházás félbemarad. Javasolta a végrehajtás felgyorsítását, az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezményezettek segítését. Konkrét megoldásként említette, hogy a beruházások folytathatók legyenek más uniós eszközökkel, és a tagállamok gyorsabban és egyszerűbben módosíthassák az alap felhasználásáról szóló terveiket.
Az Európai Bizottság két hete bemutatta, hogyan gyorsítaná fel a folyamatot, de a határidők változatlanok maradnak.
A plenáris ülésen 421 szavazattal, 180 ellenében és 55 tartózkodás mellett fogadták el az állásfoglalást. A jegyzőkönyv szerint a magyar képviselők közül csak a DK képviselői szavaztak igennel, a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői nemmel, a Tisza párt képviselői pedig nem szavaztak. Magyar Péter, a Tisza elnöke azzal indokolta a kimaradást, hogy a magyar jogállamiságot nem az ideológiai viták és az EP-határozatok fogják helyreállítani.
Kollár Kinga, a Tisza párt képviselője szerint az alap egy „újabb elherdált lehetőség” Magyarország számára, amelyből minden magyar állampolgárra közel félmillió forint jutna. Véleménye szerint a kormány lemond erről a forrásról, és leállítja a fejlesztéseket. Utalt egy rendelettervezetre, ami megteremti a felfüggesztés lehetőségét bármelyik pályázatnál. A kormány szerint a tárgyalások folyamatosak a forrásokhoz való hozzáférés érdekében.
Kollár szerint a kormány a korrupcióellenes csomag megígérése ellenére inkább a „lopást, az oligarchákat és az intézményesített korrupciót választotta”. A Tisza képviselői támogatnak minden hosszabbítási lehetőséget a források felhasználására.
Győri Enikő, a Fidesz képviselője szerint a jelentés több helyen felismeri a problémákat, például a források késedelmes kifizetését és az átláthatósági problémákat, de az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz. Szerinte nem engedhető meg, hogy az alap a jövőbeli uniós finanszírozás modelljéül szolgáljon, és az EU a helyreállítási alap mintájára alakítaná át a 2028-ban induló többéves költségvetését. Ez szerinte ahhoz vezetne, hogy Brüsszel a saját politikai feltételeihez kötné a legtöbb forrás kifizetését. Győri szerint a „baloldali brüsszeli elit jogtalanul tartja vissza a magyar embereket megillető helyreállítási pénzeket”.
Győri szerint a jelentés új, európai szintű adók bevezetését sürgeti a helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetéséhez, amit a képviselő-csoportjuk elutasít. Szerinte Brüsszel hibás politikájának következményeit nem lehet az európai adófizetőkre hárítani.
Megjegyzés: A helyreállítási alap mögötti hitelről 2020 júliusában az állam- és kormányfők egyhangúlag adtak ki következtetéseket, Magyarországot Orbán Viktor képviselte. A helyreállítási alapot létrehozó rendeletre a miniszterek testületében minden kormány igent mondott.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „potyaelőleg” kifejezéssel, vagy amikor a „lopást, az oligarchákat és az intézményesített korrupciót választotta” fordulatot alkalmazta.
- A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt sugallták, hogy a kormány szándékosan mond le a forrásokról.
- A cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, különösen a politikai szereplők véleményének bemutatásakor.
- A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a helyreállítási alap felhasználása körül bizonytalanságok vannak, és Magyarország helyzete különösen problematikus a feltételek teljesítésének elmaradása miatt.
- Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább élezheti a kormány és az ellenzék közötti politikai vitákat, valamint befolyásolhatja a közvélemény megítélését a kormány Brüsszellel való kapcsolatáról.
Közélet
Dömötör Csaba szerint Magyar Péter távol maradt az EP agrárbizottsági üléseiről
OkosHír: Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője pénteken a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt állította, hogy Magyar Péter nem vett részt az Európai Parlament uniós agrártámogatásokkal foglalkozó bizottsági ülésein. A Tisza Párt a Telex megkeresésére az üggyel kapcsolatban azt a választ adta, hogy „Nincs jelentősége, hogy egy bizottsági ülésen az adott képviselő részt tud-e venni.”
Dömötör Csaba kiemelte, hogy Magyar Péter állítólagos távolmaradása arra a napra esett, amikor az EP mezőgazdasági szakbizottságában bemutatták az európai agrártámogatások csökkentésére vonatkozó tervet. A terv szerint az agrárkasszát 33 ezer milliárd forinttal kívánják mérsékelni. Az EP-képviselő szerint ez volt az első alkalom, hogy a képviselők a konkrét számok ismeretében kérdezhették az agrárbiztost, és véleményezhették a javaslatokat.
Dömötör Csaba állítása szerint a szakbizottsági ülésen sokan részt vettek, az esemény telt házas volt, képviselőkön kívül szakértők és tüntetésről érkező érdekképviseletek is jelen voltak. Hozzátette, hogy a tervek nyilvánosságra hozatalát állítólag szándékosan akkorra időzítették, amikor az Európai Parlament ülésszaka befejeződik, így egy ideig nem lesz lehetőség további vitára.
A Fidesz EP-képviselője arról is beszámolt, hogy egy héttel korábban, múlt hétfőn az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága előzetes véleményt mondott a közös agrárpolitika reformjáról. Dömötör Csaba szerint Magyar Péter azon a szavazáson sem vett részt.
Dömötör Csaba bejegyzésében kifejtette, hogy amennyiben egy képviselő nincs jelen a vitákon és a szavazásokon, akkor mások szavaznak és szólalnak fel helyette. Állítása szerint ezek a képviselők támogatják az agrártámogatásokat csökkentő terveket. Hozzátette, hogy a terveket előkészítő tisztviselők, akiket a Tisza Párt frakciójához tartozónak nevezett, szintén a csökkentések mellett állnak, példaként említve Christoph Hansent és Ursula von der Leyent. Dömötör Csaba figyelmeztetett, hogy az ilyen események során dől el, kire lehet számítani a fontos ügyekben.
Zárásként Dömötör Csaba éles kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben, kijelentve, hogy szerinte Magyar Péter úgy jár el, ahogy „kinti jelölői, támogatói és szponzorai elvárják”, és arra kérte, hogy „ezek után legalább a gazdáknak ne kívánjon jó vergődést”.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja Magyar Péter és a Tisza Párt hitelességének aláásása volt, különösen a mezőgazdasági szektorral és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos témában. A cikk narratívája szerint Magyar Péter elhanyagolja képviselői feladatait, felelőtlen, és potenciálisan olyan érdekeket szolgál, amelyek ellentétesek a magyar gazdák érdekeivel. A szöveg igyekezett Magyar Pétert egy külföldi érdekek által irányított, hiteltelen politikusként bemutatni.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk számos manipulatív eszközt alkalmazott az olvasói vélemény befolyásolására:
- Érzelmi és pejoratív nyelvhasználat: Olyan kifejezéseket használt, mint „evezgetett”, amely a feladatok elhanyagolására utal, vagy a Dömötör Csabának tulajdonított „felkent zselé, kenu elejére odabiggyesztett kamera és ezredik pózolós fotó” és a „jó vergődést” kívánó záró mondat, amelyek nyíltan sértőek és gúnyosak.
- Rétorikai kérdések: „Adódik egy kérdés: ha szerinte a vitákon való részvételnek és a szavazásokon való részvételnek sincs jelentősége egy fajsúlyos ügyben, akkor vajon minek van?” – ez a kérdés nem a válasz keresését célozza, hanem az olvasót egy előre meghatározott, negatív következtetésre vezeti.
- Dramatizálás és túlzás: A „De a helyzet ennél súlyosabb” és a „figyelmeztetett Dömötör Csaba” kifejezések a helyzet súlyosságát és az azonnali cselekvés szükségességét sugallják, anélkül, hogy objektív alátámasztást nyújtanának.
- Alátámasztatlan állítások és sugallatok: A „szándékosan akkorra időzítették” vagy a „kinti jelölői, támogatói és szponzorai elvárják” kijelentések összeesküvés-elméletre utalnak, illetve külföldi befolyást sugallnak konkrét bizonyítékok nélkül.
- Ténybeli pontatlanság: Az eredeti cikkben „Christoph Hansen agrárbiztosként” szerepel, ami téves információ, mivel ilyen nevű agrárbiztos nem létezik az Európai Bizottságban. Ez a pontatlanság aláássa a cikk tényszerűségét.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem biztosított elegendő kontextust.
Külföld
Egy amerikai férfi Oroszországba költözött és csatlakozott az orosz hadsereghez
OkosHír: A 46 éves amerikai állampolgár, Derek Huffman családjával együtt Oroszországba költözött, azzal a céllal, hogy elkerülje az LMBTQ-témákhoz kapcsolódó befolyásolást gyermekei számára. Huffman később belépett az orosz hadseregbe, remélve, hogy ezzel felgyorsíthatja az orosz állampolgárság megszerzését családja számára.
Felesége nyilatkozata szerint Huffman nem rendelkezik katonai tapasztalattal, és orosz nyelvtudás hiányában nem volt felkészülve a katonai szolgálat nehézségeire. Huffman az orosz állami médiának adott interjújában kifejezte azon reményét, hogy szolgálatával elnyerheti új honfitársai elismerését. Ugyanebben az interjúban kijelentette, hogy „Amerikában a migránsok nem hajlandóak erre, csak az ingyen kapható dolgok érdeklik őket”.
Az Egyesült Államokban békeidőben bizonyos korlátozások vonatkoznak a nem állampolgárok hadseregbe való belépésére. Egy, George W. Bush elnöksége alatt bevezetett program lehetővé tette, hogy a hadseregben szolgálók állampolgárságért folyamodjanak, azonban Donald Trump elnökségének első ciklusa idején ez a lehetőség megszüntetésre került.
A 42 éves feleség elmondása szerint férjét téves információkkal látták el a katonai toborzás során. Hozzátette, hogy egy hónapnyi szolgálat után a családja még nem kapott fizetést.
A Huffman család idén tavasszal költözött egy Moszkva melletti faluba, egy Tim Kirby nevű, húsz éve Oroszországban élő amerikai blogger felhívására. Kirby 2023-ban indította el projektjét, amelynek célja, hogy Oroszországba vonzza azokat, akik az általa „liberális nemi normáknak” nevezett jelenségek elől menekülnének. A United24Media jelentése szerint a felhívásra eddig mindössze két család – köztük Huffmanék – költözött át Oroszországba.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk Derek Huffman történetét egyfajta figyelmeztető példaként mutatja be, rávilágítva a szereplő esetleges naivitására és a döntéseinek lehetséges következményeire. A cikk célja az lehetett, hogy felhívja a figyelmet egy egyedi esetre, amely szélesebb társadalmi és politikai vitákat érint (például az LMBTQ-jogokról, bevándorlásról, orosz-amerikai kapcsolatokról), miközben a szereplő személyes motivációit és az ebből fakadó problémákat hangsúlyozza.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több ponton is alkalmazott érzelmileg befolyásoló vagy szubjektív megfogalmazásokat. Az „anti-woke apuka” kifejezés címkézi a szereplőt, előítéleteket generálhat. A „Több dologgal nem számolt azonban, például álmában sem gondolt arra, hogy” fordulat dramatizálja a helyzetet és sejtetéseket kelt, anélkül, hogy konkrét tényeket közölne. A „harc borzalmaira” kifejezés érzelmileg túlfűtött, bár a katonai konfliktusok természetesen járnak borzalmakkal, a szóhasználat itt a szubjektív hatáskeltést szolgálja. Végül a „Talán kijelenthetjük, hogy a felhívás a vártnál kisebb sikert aratott” egy véleményt vagy következtetést fogalmaz meg tényszerű állításként, anélkül, hogy ezt az „állítást” egyértelműen forráshoz kötné vagy spekulációként kezelné.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk említést tesz az amerikai hadsereg bevándorlókra vonatkozó toborzási szabályairól, a kontextus hiányos. Nem tér ki részletesen a Bush-korszak programjának pontos feltételeire, sem arra, hogy Trump pontosan milyen módosításokat vezetett be, ami segítené az olvasót a helyzet teljes megértésében. Emellett az „LMBTQ-lobbi” és a „liberális nemi normák” kifejezések, bár idézve vannak, nem kapnak további magyarázatot vagy kontextust, ami segítene megérteni, pontosan mire utal a szereplő, és milyen konkrét aggodalmai voltak. Ez a kontextus hiánya potenciálisan félreértésekhez vezethet az olvasóban.
-
Közélet3 napja
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet3 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld3 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet3 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek1 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel