OkosHír: Az Európai Parlament (EP) szerdai állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki a helyreállítási alap 2026-os lejárata miatt. A testület szerint a fennmaradó források felhasználására rendelkezésre álló idő rövidsége nehézségeket okozhat a reformok, beruházások és projektek megvalósításában, figyelembe véve, hogy a kifizetésekhez kötött célkitűzések és mérföldkövek jelentős része még nem teljesült.

Magyarország esetében a helyzet különösen releváns, mivel az ország jelenleg nem tud rendes kifizetési kérelmet benyújtani. Magyarország számára összesen 4200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel lenne elérhető. A pénzhez jutás feltételeként 2022-ben 27 előfeltételt, úgynevezett „szupermérföldkövet” határoztak meg. A magyar tervet az Európai Bizottság javaslatára hagyták jóvá a tagállami kormányok. A kifizetési kérelmekről is a tagállami miniszterek döntenek bizottsági értékelés és ajánlás alapján, fokozatosan teljesítendő mérföldkövekhez kötve.

Jelenleg Magyarország az egyetlen tagállam, ahol a „szupermérföldkövek” teljesítése még nem történt meg. Ezek a feltételek a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódnak, ami miatt egyes forrásokat visszatartanak. A magyar kormány eddig egy előleget tudott lehívni.

A szerdai állásfoglalás hivatkozott egy korábbi, a „magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről” szóló állásfoglalásra. A dokumentum megemlíti, hogy kifizetésekre csak a „szupermérföldkövek” teljesítése után kerülhet sor, különös tekintettel a jogállamisággal kapcsolatos feltételekre. A szöveg hangsúlyozza a „szupermérföldkövek” szerepét az EU pénzügyi érdekeinek védelmében a jogállamisági hiányosságokkal szemben.

Az EP üdvözölte, hogy az összes tagállam, egy kivételével, teljesítette a „szupermérföldköveket”. Felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar költségvetésnek utalt előleg is visszajár, amennyiben a kormány nem teljesíti időben a feltételeket. Az Európai Bizottságnak vissza kell fizettetnie minden olyan előfinanszírozást, amelyet az alap lejártáig nem számoltak el a rendszeres kifizetési kérelmekből.

Az Európai Számvevőszék májusi vizsgálata megállapította, hogy a mérföldkövekhez (reformokhoz és fejlesztésekhez) kötött kifizetéseknél a bizottsági értékelés és tagállami jóváhagyás ellenére is lassú a folyósítás. A kifizetési kérelmek több mint felénél csúszások tapasztalhatók, és ezek a késések egyre gyakoribbá válnak.

Az EP jelentése felszólította az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a számvevőszéki ajánlásokat, hosszabbítsa meg a befejezés előtt álló projektek határidejét másfél évvel, és hozzon létre olyan új programokat, amelyek rugalmasak, reagálnak a változó körülményekre, és garantálják a kiszámíthatóságot.

Victor Negrescu, a költségvetési bizottság társjelentéstevője szerint, ha nem történik időben lépés, fennáll a veszélye, hogy az alap 2026. augusztusi lezárása után számos beruházás félbemarad. Javasolta a végrehajtás felgyorsítását, az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezményezettek segítését. Konkrét megoldásként említette, hogy a beruházások folytathatók legyenek más uniós eszközökkel, és a tagállamok gyorsabban és egyszerűbben módosíthassák az alap felhasználásáról szóló terveiket.

Az Európai Bizottság két hete bemutatta, hogyan gyorsítaná fel a folyamatot, de a határidők változatlanok maradnak.

A plenáris ülésen 421 szavazattal, 180 ellenében és 55 tartózkodás mellett fogadták el az állásfoglalást. A jegyzőkönyv szerint a magyar képviselők közül csak a DK képviselői szavaztak igennel, a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői nemmel, a Tisza párt képviselői pedig nem szavaztak. Magyar Péter, a Tisza elnöke azzal indokolta a kimaradást, hogy a magyar jogállamiságot nem az ideológiai viták és az EP-határozatok fogják helyreállítani.

Kollár Kinga, a Tisza párt képviselője szerint az alap egy „újabb elherdált lehetőség” Magyarország számára, amelyből minden magyar állampolgárra közel félmillió forint jutna. Véleménye szerint a kormány lemond erről a forrásról, és leállítja a fejlesztéseket. Utalt egy rendelettervezetre, ami megteremti a felfüggesztés lehetőségét bármelyik pályázatnál. A kormány szerint a tárgyalások folyamatosak a forrásokhoz való hozzáférés érdekében.

Kollár szerint a kormány a korrupcióellenes csomag megígérése ellenére inkább a „lopást, az oligarchákat és az intézményesített korrupciót választotta”. A Tisza képviselői támogatnak minden hosszabbítási lehetőséget a források felhasználására.

Győri Enikő, a Fidesz képviselője szerint a jelentés több helyen felismeri a problémákat, például a források késedelmes kifizetését és az átláthatósági problémákat, de az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz. Szerinte nem engedhető meg, hogy az alap a jövőbeli uniós finanszírozás modelljéül szolgáljon, és az EU a helyreállítási alap mintájára alakítaná át a 2028-ban induló többéves költségvetését. Ez szerinte ahhoz vezetne, hogy Brüsszel a saját politikai feltételeihez kötné a legtöbb forrás kifizetését. Győri szerint a „baloldali brüsszeli elit jogtalanul tartja vissza a magyar embereket megillető helyreállítási pénzeket”.

Győri szerint a jelentés új, európai szintű adók bevezetését sürgeti a helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetéséhez, amit a képviselő-csoportjuk elutasít. Szerinte Brüsszel hibás politikájának következményeit nem lehet az európai adófizetőkre hárítani.

Megjegyzés: A helyreállítási alap mögötti hitelről 2020 júliusában az állam- és kormányfők egyhangúlag adtak ki következtetéseket, Magyarországot Orbán Viktor képviselte. A helyreállítási alapot létrehozó rendeletre a miniszterek testületében minden kormány igent mondott.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „potyaelőleg” kifejezéssel, vagy amikor a „lopást, az oligarchákat és az intézményesített korrupciót választotta” fordulatot alkalmazta.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt sugallták, hogy a kormány szándékosan mond le a forrásokról.
• A cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, különösen a politikai szereplők véleményének bemutatásakor.
• A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a helyreállítási alap felhasználása körül bizonytalanságok vannak, és Magyarország helyzete különösen problematikus a feltételek teljesítésének elmaradása miatt.
• Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább élezheti a kormány és az ellenzék közötti politikai vitákat, valamint befolyásolhatja a közvélemény megítélését a kormány Brüsszellel való kapcsolatáról.

(Forrás: telex.hu)