OkosHír: Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a klímatörvény egyik bekezdését 2026. június 30-i hatállyal, és kötelezte az Országgyűlést egy új szabályozás kidolgozására. A döntés előkészítéséhez az Ab a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) kérte fel egy tanulmány elkészítésére, amely összefoglalja az elmúlt évtizedek klimatikus változásait és az alkalmazkodást elősegítő intézkedéseket. Az MTA ezt a tanulmányt ismertette.

Az Ab a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését helyezte hatályon kívül, azzal az indoklással, hogy az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. Az Ab szerint a törvényben szereplő, Magyarországra vonatkozó vállalás, miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest, nem megfelelő.

Az MTA tanulmánya Magyarország és a Kárpát-medence klímaváltozással összefüggő környezeti és természeti állapotát mutatta be, és javaslatokat fogalmazott meg az alkalmazkodás elősegítésére. A tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson egy módosított, kibővített klímatörvényhez.

Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója hangsúlyozta a holisztikus szemlélet szükségességét a problémák megoldásában.

Az MTA a következő kérdések megválaszolására kapott felkérést az Alkotmánybíróságtól:

• A szakterületi összefoglalók alapján azonosíthatók-e a klimatikus változások által okozott negatív hatások Magyarországon?
• Milyen intézkedésekkel lehet elősegíteni az alkalmazkodást a klimatikus változásokhoz?

Az MTA szerint a vizsgált területeken (légkör, vizek, talaj, élővilág, emberi egészség) kimutathatók a klimatikus változások, amelyek negatív irányúak.

Bozó László akadémikus, meteorológus, a tanulmányt összeállító bizottság elnöke szerint a klímaváltozás egy multikrízis és egy komplex tünetegyüttes része. Bozó kiemelte, hogy az 1950-es évek óta a fogyasztásvezérelt társadalom exponenciálisan növekvő fogyasztása és a természeti erőforrások felhasználása a klímaváltozás egyik következménye.

A tanulmány szerint a tervezésnek a tudomány iránymutatására kell alapozódnia.

Bozó László ismertette a környezeti elemeket érintő főbb jelenségeket:

• A légkörben lévő üvegházhatású gázok miatt szélsőséges időjárási jelenségek jelennek meg.
• A mérsékelt égövön, beleértve a Kárpát-medencét is, átalakult a vízkörforgalom, ami váratlanul sok csapadékot, heves viharokat és zivatarokat eredményezhet.
• A vízkörforgalom tekintetében az országot a Pécs és Miskolc között húzódó tengely mentén lehet kettéosztani, ahol a délkeleti részeken gyakoribbak az aszályok.
• A Balaton vízszintingadozásai várhatóan nőnek.
• A felszín alatti (ivó)vízbázisok veszélyben vannak, az Alföldön csökkent a talajvízszint és a kitermelhető víz mennyisége.
• A talajok állapota romlik, jellemző az erózió, a szikesedés, a csökkenő vízelvezető és vízmegtartó képesség, valamint a szerves szénkészlet csökkenése.

Az MTA javaslatai:

• A Balaton vízgyűjtőjén az urbanizáció mérséklése, erdősítés, zöldterületek növelése, valamint a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működésének felülvizsgálata.
• Az őszi csapadéktöbblet megfogása és a többletvizek hatékony felhasználása.
• A táji adottságokhoz igazodó racionálisabb földhasználat, a talajművelés minimalizálása és a regeneratív technológiák alkalmazása.
• Az erdőkezelési gyakorlat átgondolása és a városokban klímaadaptált tájépítészeti módszerek alkalmazása.
• A veszélyjelző és monitoring rendszerek fejlesztése, valamint a kritikus infrastruktúrákra (energetikai és közüzemi rendszerek, élelmiszer-ellátás, élelmezésbiztonság, közlekedés) való odafigyelés.

Páldy Anna kutatóorvos a klímaváltozás egészségügyi hatásairól beszélt, kiemelve a magas hőmérsékletek okozta többlethalálozást és a nemzeti hőségterv kidolgozásának szükségességét. A melegedő klímával együtt járó inváziós fajok (pl. szúnyogok) monitorozása is fontos, valamint védőoltások fejlesztése és a gombakockázattal való foglalkozás.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „jóformán semmit se kell(ett) tenni” megfogalmazás a törvényben foglaltak elbagatellizálására törekedett. A „szocialista nagyipar maradványai” említése pedig egy negatív konnotációt hordozó történelmi kontextusba helyezte a kérdést. A „fájdalmasabb feladat” kifejezés a jövőbeli intézkedésekkel kapcsolatban kelt félelmet. A cikk konklúziója az, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nem megfelelő ütemben halad, és ez negatív hatással lehet a jövőre. Ez az esemény felhívja a figyelmet a klímaváltozással kapcsolatos szabályozások és intézkedések szükségességére, és vitát generálhat a magyar közéletben a környezetvédelmi prioritásokról.

(Forrás: telex.hu)