Hírek
A Pest Vármegyei Főügyészség Keresetet Indított Ingatlanközvetítői Szerződések Miatt
OkosHír:
A Pest Vármegyei Főügyészség szerdán közleményt adott ki, mely szerint az ingatlanközvetítői szerződések feltételeinek körültekintő mérlegelése szükséges az ingatlan eladásakor és vásárlásakor. Az ügyészség rendszeresen ellenőrzi az ingatlanközvetítő cégek általános szerződési feltételeit.
Az ingatlanközvetítői szerződések jellemzően sikerdíjas konstrukcióban működnek, vagyis a közvetítő csak akkor jogosult díjra, ha a szerződés a vevő és az eladó között a közvetítő tevékenysége révén jön létre. A főügyészség szerint ez a feltétel nem minden esetben szerepel megfelelően a megbízási szerződésekben.
A Pest Vármegyei Főügyészség az elmúlt évben kilenc ingatlanközvetítő irodát működtető vállalkozás ellen indított keresetet, azzal a céllal, hogy a bíróság érvénytelenítse a kifogásolható szerződési kikötéseket. A bírósági döntés eredményeként a tisztességtelennek minősített kikötéseket a közvetítők nem alkalmazhatják a fogyasztókkal szemben.
Az ügyészség álláspontja szerint tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, ha a megbízó (tulajdonos) az ingatlant a közvetítő közreműködése nélkül nem adhatja el, nem hirdetheti önállóan, és a közvetlenül nála érdeklődő ajánlattevőket az ingatlanközvetítőhöz kell irányítania. Továbbá, a szerződésblanketták egy része tartalmazta azt a kikötést, hogy a tulajdonos az ingatlanközvetítői szerződést meghatározott ideig nem szüntetheti meg.
A felmondási jog feltételhez kötése akadályozhatja a fogyasztót az egyoldalú megszüntetési jogának gyakorlásában. Tisztességtelennek minősül az is, ha a megbízó kötbér megfizetésére köteles, ha az előre meghatározott vevői ajánlatot bármilyen okból nem fogadja el.
Egyes szerződések kizárták, hogy a megbízó kizárólagos megbízás mellett maga is szerződést köthessen az ingatlanra. Az ügyészség szerint ez azért tisztességtelen, mert a tulajdonost megfosztja attól, hogy ingatlanát saját maga értékesíthesse.
A bíróság jogerős ítélete – amennyiben osztja az ügyészi keresetben foglaltakat – megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét. A közérdekű perben hozott ítélet hatálya kihat minden, a vállalkozással szerződő magánfélre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható.
A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítést követelni nem lehet. Az ismertetett perek jelenleg is folyamatban vannak, a Pest Vármegyei Főügyészség kereseteiről első fokon a Budapest Környéki Törvényszék hoz döntést.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen is értékítéletet tartalmazott, például a „gondos körültekintést igényel” megfogalmazásban. Ezt a megfogalmazást a tényszerű „körültekintő mérlegelése szükséges” váltotta fel.
- Az eredeti cikk konklúzióként tálalta az ügyészség álláspontját a tisztességtelen szerződési feltételekről. Az újrafogalmazott cikk ezt az álláspontot tényként kezeli, de jelzi, hogy ez az ügyészség véleménye.
- A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a Pest Vármegyei Főügyészség valóban kiadta a közleményt és a leírtak szerint indított kereseteket.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az ingatlanközvetítői szerződésekre és azok fogyasztóvédelmi szempontú megfelelőségére.
- Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, amennyiben a bíróság az ügyészségnek ad igazat. Ebben az esetben az ingatlanközvetítőknek felül kell vizsgálniuk szerződési feltételeiket, ami a fogyasztók számára kedvezőbb helyzetet teremthet.

Közélet
Dömötör Csaba szerint Magyar Péter távol maradt az EP agrárbizottsági üléseiről
OkosHír: Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője pénteken a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt állította, hogy Magyar Péter nem vett részt az Európai Parlament uniós agrártámogatásokkal foglalkozó bizottsági ülésein. A Tisza Párt a Telex megkeresésére az üggyel kapcsolatban azt a választ adta, hogy „Nincs jelentősége, hogy egy bizottsági ülésen az adott képviselő részt tud-e venni.”
Dömötör Csaba kiemelte, hogy Magyar Péter állítólagos távolmaradása arra a napra esett, amikor az EP mezőgazdasági szakbizottságában bemutatták az európai agrártámogatások csökkentésére vonatkozó tervet. A terv szerint az agrárkasszát 33 ezer milliárd forinttal kívánják mérsékelni. Az EP-képviselő szerint ez volt az első alkalom, hogy a képviselők a konkrét számok ismeretében kérdezhették az agrárbiztost, és véleményezhették a javaslatokat.
Dömötör Csaba állítása szerint a szakbizottsági ülésen sokan részt vettek, az esemény telt házas volt, képviselőkön kívül szakértők és tüntetésről érkező érdekképviseletek is jelen voltak. Hozzátette, hogy a tervek nyilvánosságra hozatalát állítólag szándékosan akkorra időzítették, amikor az Európai Parlament ülésszaka befejeződik, így egy ideig nem lesz lehetőség további vitára.
A Fidesz EP-képviselője arról is beszámolt, hogy egy héttel korábban, múlt hétfőn az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága előzetes véleményt mondott a közös agrárpolitika reformjáról. Dömötör Csaba szerint Magyar Péter azon a szavazáson sem vett részt.
Dömötör Csaba bejegyzésében kifejtette, hogy amennyiben egy képviselő nincs jelen a vitákon és a szavazásokon, akkor mások szavaznak és szólalnak fel helyette. Állítása szerint ezek a képviselők támogatják az agrártámogatásokat csökkentő terveket. Hozzátette, hogy a terveket előkészítő tisztviselők, akiket a Tisza Párt frakciójához tartozónak nevezett, szintén a csökkentések mellett állnak, példaként említve Christoph Hansent és Ursula von der Leyent. Dömötör Csaba figyelmeztetett, hogy az ilyen események során dől el, kire lehet számítani a fontos ügyekben.
Zárásként Dömötör Csaba éles kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben, kijelentve, hogy szerinte Magyar Péter úgy jár el, ahogy „kinti jelölői, támogatói és szponzorai elvárják”, és arra kérte, hogy „ezek után legalább a gazdáknak ne kívánjon jó vergődést”.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja Magyar Péter és a Tisza Párt hitelességének aláásása volt, különösen a mezőgazdasági szektorral és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos témában. A cikk narratívája szerint Magyar Péter elhanyagolja képviselői feladatait, felelőtlen, és potenciálisan olyan érdekeket szolgál, amelyek ellentétesek a magyar gazdák érdekeivel. A szöveg igyekezett Magyar Pétert egy külföldi érdekek által irányított, hiteltelen politikusként bemutatni.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk számos manipulatív eszközt alkalmazott az olvasói vélemény befolyásolására:
- Érzelmi és pejoratív nyelvhasználat: Olyan kifejezéseket használt, mint „evezgetett”, amely a feladatok elhanyagolására utal, vagy a Dömötör Csabának tulajdonított „felkent zselé, kenu elejére odabiggyesztett kamera és ezredik pózolós fotó” és a „jó vergődést” kívánó záró mondat, amelyek nyíltan sértőek és gúnyosak.
- Rétorikai kérdések: „Adódik egy kérdés: ha szerinte a vitákon való részvételnek és a szavazásokon való részvételnek sincs jelentősége egy fajsúlyos ügyben, akkor vajon minek van?” – ez a kérdés nem a válasz keresését célozza, hanem az olvasót egy előre meghatározott, negatív következtetésre vezeti.
- Dramatizálás és túlzás: A „De a helyzet ennél súlyosabb” és a „figyelmeztetett Dömötör Csaba” kifejezések a helyzet súlyosságát és az azonnali cselekvés szükségességét sugallják, anélkül, hogy objektív alátámasztást nyújtanának.
- Alátámasztatlan állítások és sugallatok: A „szándékosan akkorra időzítették” vagy a „kinti jelölői, támogatói és szponzorai elvárják” kijelentések összeesküvés-elméletre utalnak, illetve külföldi befolyást sugallnak konkrét bizonyítékok nélkül.
- Ténybeli pontatlanság: Az eredeti cikkben „Christoph Hansen agrárbiztosként” szerepel, ami téves információ, mivel ilyen nevű agrárbiztos nem létezik az Európai Bizottságban. Ez a pontatlanság aláássa a cikk tényszerűségét.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem biztosított elegendő kontextust.
Külföld
Egy amerikai férfi Oroszországba költözött és csatlakozott az orosz hadsereghez
OkosHír: A 46 éves amerikai állampolgár, Derek Huffman családjával együtt Oroszországba költözött, azzal a céllal, hogy elkerülje az LMBTQ-témákhoz kapcsolódó befolyásolást gyermekei számára. Huffman később belépett az orosz hadseregbe, remélve, hogy ezzel felgyorsíthatja az orosz állampolgárság megszerzését családja számára.
Felesége nyilatkozata szerint Huffman nem rendelkezik katonai tapasztalattal, és orosz nyelvtudás hiányában nem volt felkészülve a katonai szolgálat nehézségeire. Huffman az orosz állami médiának adott interjújában kifejezte azon reményét, hogy szolgálatával elnyerheti új honfitársai elismerését. Ugyanebben az interjúban kijelentette, hogy „Amerikában a migránsok nem hajlandóak erre, csak az ingyen kapható dolgok érdeklik őket”.
Az Egyesült Államokban békeidőben bizonyos korlátozások vonatkoznak a nem állampolgárok hadseregbe való belépésére. Egy, George W. Bush elnöksége alatt bevezetett program lehetővé tette, hogy a hadseregben szolgálók állampolgárságért folyamodjanak, azonban Donald Trump elnökségének első ciklusa idején ez a lehetőség megszüntetésre került.
A 42 éves feleség elmondása szerint férjét téves információkkal látták el a katonai toborzás során. Hozzátette, hogy egy hónapnyi szolgálat után a családja még nem kapott fizetést.
A Huffman család idén tavasszal költözött egy Moszkva melletti faluba, egy Tim Kirby nevű, húsz éve Oroszországban élő amerikai blogger felhívására. Kirby 2023-ban indította el projektjét, amelynek célja, hogy Oroszországba vonzza azokat, akik az általa „liberális nemi normáknak” nevezett jelenségek elől menekülnének. A United24Media jelentése szerint a felhívásra eddig mindössze két család – köztük Huffmanék – költözött át Oroszországba.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk Derek Huffman történetét egyfajta figyelmeztető példaként mutatja be, rávilágítva a szereplő esetleges naivitására és a döntéseinek lehetséges következményeire. A cikk célja az lehetett, hogy felhívja a figyelmet egy egyedi esetre, amely szélesebb társadalmi és politikai vitákat érint (például az LMBTQ-jogokról, bevándorlásról, orosz-amerikai kapcsolatokról), miközben a szereplő személyes motivációit és az ebből fakadó problémákat hangsúlyozza.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több ponton is alkalmazott érzelmileg befolyásoló vagy szubjektív megfogalmazásokat. Az „anti-woke apuka” kifejezés címkézi a szereplőt, előítéleteket generálhat. A „Több dologgal nem számolt azonban, például álmában sem gondolt arra, hogy” fordulat dramatizálja a helyzetet és sejtetéseket kelt, anélkül, hogy konkrét tényeket közölne. A „harc borzalmaira” kifejezés érzelmileg túlfűtött, bár a katonai konfliktusok természetesen járnak borzalmakkal, a szóhasználat itt a szubjektív hatáskeltést szolgálja. Végül a „Talán kijelenthetjük, hogy a felhívás a vártnál kisebb sikert aratott” egy véleményt vagy következtetést fogalmaz meg tényszerű állításként, anélkül, hogy ezt az „állítást” egyértelműen forráshoz kötné vagy spekulációként kezelné.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk említést tesz az amerikai hadsereg bevándorlókra vonatkozó toborzási szabályairól, a kontextus hiányos. Nem tér ki részletesen a Bush-korszak programjának pontos feltételeire, sem arra, hogy Trump pontosan milyen módosításokat vezetett be, ami segítené az olvasót a helyzet teljes megértésében. Emellett az „LMBTQ-lobbi” és a „liberális nemi normák” kifejezések, bár idézve vannak, nem kapnak további magyarázatot vagy kontextust, ami segítene megérteni, pontosan mire utal a szereplő, és milyen konkrét aggodalmai voltak. Ez a kontextus hiánya potenciálisan félreértésekhez vezethet az olvasóban.
-
Közélet3 napja
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet2 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld3 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet3 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek1 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel