Hírek
A Körszálló bontási és építési engedélyét kiadták
OkosHír: Május végén kiadták a Körszálló bontási és építési engedélyét. A 24.hu birtokába jutott dokumentumok szerint a toronyépület háromnegyed részét elbontják, a megmaradt részeket átalakítják, és a belsőépítészeti elemeket eltávolítják.
2024 őszén nyilvánosságra került, hogy a Budapest Hotel, közismert nevén Körszálló, statikai okok miatt bontásra kerül, majd a tervek szerint közel eredeti formájában újjáépítik. A Market Asset Management Zrt., Garancsi István cégcsoportjának tagja, 2024 őszén a Portfoliónak azt nyilatkozta, hogy a bontási terv még csak koncepció, és a végleges döntés az átalakításról 2025-ben várható.
A 24.hu által megszerzett engedély szerint a toronyépületet a negyedik emeletig bontják vissza. Korábban Őrsi Gergely, a kerület polgármestere azt közölte, hogy információi szerint csupán az épület felső 3-4 szintjét bontják le és építik újjá.
Az újjáépített épületben hatvan lakás lesz (korábban 47 lakás szerepelt a tervekben), valamint három kereskedelmi egység, négy iroda, egy fitnesz- és wellness-központ, és a korábbi három helyett hét lift. A három- illetve négyemeletes épületrészek is átalakulnak, ahol napozóterasz és medence létesül. A kilépőerkélyeket megtartják, annak ellenére, hogy az Országos Építészeti Tervtanács korábban azok elhagyását javasolta.
A zöld felületű mélygarázsban 146 gépkocsi számára lesz parkolóhely. A dokumentumok szerint a toronyépület magassága a jelenlegihez hasonlóan 63,6 méter lesz, ami valószínűleg tartalmazza a látványterveken szereplő, az épület tetejére kerülő elemet.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy a földszintről induló eredeti csigalépcső elbontásra kerül, mivel az „az új funkciónak nem megfelelő helyen van”. A belső kiegészítő elemeket a beruházó a Kiscelli Múzeumnak vagy a Magyar Építészeti Múzeumnak adományozná. Az engedély hat évre szól, a beruházó korábbi közlése szerint az épületet 2027-ben nyitnák meg.
A Körszálló tervezett bontása miatt építészek 2025 áprilisában nyilatkozatot adtak ki. Az építészek szerint az elmúlt öt évben több, a hatvanas, hetvenes években épült épületet bontottak le. Tima Zoltán erre reagálva azt mondta, hogy a Körszálló esetében nemcsak bontási, hanem újjáépítési tervek is vannak.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a „háromnegyedét elbontják majd, a megmaradt részek átalakulnak, a belsőépítészetből pedig nem marad semmi” megfogalmazás a teljes pusztulás képzetét kelti. Emellett a cikkben szereplő „annak ellenére is” fordulatok azt sugallják, hogy a döntések valamilyen külső nyomásra vagy ésszerűtlen módon születtek.
A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is találhatók, például a toronyépület magasságának kapcsán, ahol a „valószínűleg beleszámít az a cowboy-kalap-szerűség is” megjegyzés egy feltételezést tartalmaz, anélkül, hogy azt konkrét tényekkel alátámasztaná.
A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a bontási és építési engedély tartalmát tükrözik. Azonban a polgármester korábbi nyilatkozatával való összevetés azt sugallja, hogy a valóság eltér a korábbi várakozásoktól.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Körszálló jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek során az épület nagy részét elbontják, majd újjáépítik. Az eredeti építészeti elemek közül sok eltűnik, és az épület új funkciókkal bővül.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, különösen az építészeti örökség megőrzésének kérdésére. Az építészek tiltakozása rávilágít arra, hogy a modern épületek bontása érzékeny téma, és az ilyen döntések társadalmi vitát válthatnak ki.
Külföld
Oroszország támadásokat hajtott végre Ukrajna keleti részén, sérültek és halálos áldozatok is vannak
OkosHír: A helyi hatóságok jelentései szerint Oroszország hétfőn Ukrajna keleti régióit támadta, melyek következtében sérülések és halálesetek történtek. Szumi megye székhelyét, Szumi városát, Sahíd drónokkal támadták. A város polgármestere, Olekszandr Liszenko a Telegramon közölte, hogy egy oktatási és egy egészségügyi intézményt ért találat, és előzetes információk szerint hét ember sérült meg. A megye kormányzója, Oleh Hrihorov arról tájékoztatott, hogy a reggeli dróntámadásban két ember meghalt és négyen sérüléseket szenvedtek. Dnyipropetrovszk megye kormányzója, Szerhij Liszak a Telegramon azt írta, hogy az éjszakai orosz dróntámadásokban három ember, köztük két gyermek sérült meg.
Harkiv megye kormányzója, Oleh Szinyehubov a Telegramon arról számolt be, hogy Zlatopil városában egy ember meghalt, és heten, köztük egy 13 éves gyermek sérült meg egy orosz dróntámadásban. Az előzetes adatok szerint Gerany-2 típusú drónokat vetettek be. A kormányzó korábban arról is tájékoztatott, hogy Borivszke falura KAB típusú irányított légibombát dobtak le, aminek következtében egy ember meghalt, és négyen megsérültek.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország négy darab Sz-300-as, illetve Sz-400-as típusú légvédelmi rakétával és 136 különböző típusú drónnal támadta Ukrajnát. A légvédelem 61 drónt semmisített meg az északi, keleti és középső régiókban. Ezenkívül 47 megtévesztő drón egy része eltűnt a radarról, a másik részét pedig rádióelektronikai eszközökkel nyomták el. A közlés szerint 28 drón tíz helyen talált célba, míg lelőtt drónok roncsainak becsapódását négy helyszínen rögzítették.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk célja a tájékoztatás volt az orosz-ukrán háború aktuális eseményeiről. Azonban a megfogalmazásban megjelenhettek olyan elemek, amelyek érzelmi hatást gyakorolhattak az olvasóra, például a sérültek és halálos áldozatok hangsúlyozása. A cikkben tett állítások a helyi hatóságok és az ukrán légierő közlésein alapulnak, amelyek a háborús helyzetben nehezen ellenőrizhetők független forrásokból. A cikkből arra lehet következtetni, hogy a harcok folytatódnak Ukrajna területén, ami további humanitárius következményekkel járhat. Az események hatása a magyar közéletre közvetett, de befolyásolhatja a menekültpolitikát, a humanitárius segélyeket és a nemzetközi kapcsolatokat.
Kép: Illusztráció
Belföld
Rekord számú résztvevő az Erzsébet-táborokban 2024-ben
OkosHír: A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Koncz Zsófia bejelentette, hogy 2024-ben több mint 110 ezren vesznek részt az Erzsébet-táborokban. A bejelentés a Zalaszabarban található Gyógyító Szent Erzsébet-táborban történt, ahol szívbeteg gyermekek gyógyulnak.
A zalaszabari tábor, amelyet az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány működtet, 2017 óta fogad betegséggel élő vagy gyógyulófélben lévő gyermekeket. A tábor 2023-as tulajdonosváltása után vált teljes mértékben gyógyító táborrá. Az idei évben mintegy 600 gyermeket táboroztatnak itt.
A gyermekek a programokban orvosi és ápolói felügyelet mellett vesznek részt, a táborozást egyetemisták is segítik. A zalaszabari táborokban 2017-es indulás óta körülbelül 15 ezren vettek részt. Jelenleg 7 és 17 év közötti gyermekeket fogadnak, a táborokat a gyermekkórházakkal együttműködve szervezik.
A gyógyító táborokban a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és az Egyszülős Központtal együttműködve családok számára is kínálnak kikapcsolódási lehetőséget Zalaszabarban.
Koncz Zsófia említette, hogy július 1-jén indult egy adócsökkentési program, amely a tervek szerint körülbelül egymillió családot érint. Továbbá, új pályázati lehetőséget hirdettek a családbarát pillanatok megörökítésére „Generációk találkozása díj” néven.
Hornyák Tibor, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy 2012 óta másfél millióan vettek részt az Erzsébet-táborokban. A cél, hogy a kormány támogatásával egyre több felújított táborhelyen minél több gyermek táborozhasson.
Az elmúlt években figyelmet fordítottak a speciális helyzetben lévőkre, például betegségből gyógyuló gyermekekre vagy családjukat vesztett fiatalokra. 2024-ben indult az Ágota falván a lélekgyógyító tábor a családjukat vesztett gyermekek számára.
A zalaszabari táborhely 2023-ban került az alapítvány tulajdonába. Az átalakítások és a rendszerfelújítás után 2024-től fogadnak gyerekeket. A tábor két mottója a rekreáció és a rehabilitáció, ahol a rekreációt az Erzsébet-táborok, a rehabilitációt pedig a kórházak biztosítják a gyermekek számára.
Ablonczy László, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet orvosigazgató-helyettese szerint a táborban a szakemberek felügyelik a gyermekeket, és a tábor célja, hogy a betegek az egészséges gyermekek életmódját élhessék.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is pozitív színben tünteti fel az Erzsébet-táborokat és a kormányzati intézkedéseket. Például a „családpolitika zászlóshajói” kifejezés és a „rekordot döntve” megfogalmazás az olvasó érzelmeire próbál hatni.
- A cikkben szerepelnek feltételezések, amelyeket tényként kezelnek. Például az adócsökkentési programmal kapcsolatban említik, hogy az „körülbelül egymillió családot segít”, de a tényleges hatás még nem mérhető.
- Az állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a cikk nem tartalmaz független forrásokat, amelyek megerősíthetnék azokat.
- A cikkből arra lehet következtetni, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a családok támogatására és a gyermekek jólétére.
- Az esemény várhatóan pozitív hatással lesz a magyar közéletre, amennyiben a táborok valóban hozzájárulnak a gyermekek rekreációjához és rehabilitációjához.
-
Közélet
Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyében
-
Közélet
Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson kampánystratégiát vázolt fel
-
Közélet
Takács Péter szerint Varga Judit felépülhet a kegyelmi ügy okozta megpróbáltatásokból
-
Közélet
Lakner Zoltán szerint a Fidesz támogatottsága 18-19 év után már nem éri el a többséget
-
Belföld
Kapibarák születtek a debreceni állatkertben
-
Közélet
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetései az EU-ban a legdrágábbak között
-
Közélet
Hadházy Ákos indulna a Tisza Párt előválasztásán
-
Közélet
Orbán Viktor üzenetet küldött Kapu Tibornak a hazatérése előtt