Belföld
A kórházi légtechnika korszerűsítési program részletei

OkosHír: Takács Péter egészségügyi államtitkár tájékoztatást adott a 2017-ben indult kórházi légtechnika korszerűsítési programról. A program 18 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik, és a régebbi kórházi épületekben lévő hűtési és csíramentes levegőt biztosító légtechnikai rendszerek cseréjére és korszerűsítésére fókuszál. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a program nem terjed ki az új építésű beruházásokra.
Takács Péter elmondta, hogy a kórházi klímarendszerek speciális szűrőrendszerekkel rendelkeznek, amelyek a vírusokat és baktériumokat kiszűrik a levegőből. A megfelelő hőmérsékletet és csíramentes levegőt a kiemelt kezelőhelyiségekben, mint például műtők, intenzív osztályok és szakmaspecifikus őrzők (sztrókos, kardiológiai) kell biztosítani.
Az államtitkár szerint Németországban az intenzív osztályok körülbelül 60 százaléka légkondicionált, míg Magyarországon ez az arány meghaladja a 90 százalékot. A kormányzás kezdetén a kiemelt kezelőhelyiségek 56 százaléka volt légkondicionált, ez az arány jelenleg 96 százalék. A fennmaradó területeken is folyamatban van a kiépítés.
Jelenleg is zajlik egy hárommilliárd forintos hűtéskorszerűsítési program, melynek keretében 26 helyszínen dolgoznak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) munkatársai. Az idei évben modernizálták a fővárosi Uzsoki utcai kórház és a balassagyarmati intenzív osztály klímáját, valamint a székesfehérvári kórház régi épületében is folyadékhűtő csere történt.
Takács Péter szerint az extrém hőhullámok idején működési zavarok előfordulhatnak, mivel az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában hárommillió négyzetméternyi kórház van. A KEF költségvetéséből havaria ellátási keretet különítettek el a problémák gyors megoldására. Az egészségügyi személyzet rendelkezik protokollal az ellátás átszervezésére ilyen esetekben.
Az államtitkár felidézte, hogy tavaly a tervezett műtétek kis része maradt el a hőhullámok miatt. A 64 ezer tervezett műtéti beavatkozásból 192-t kellett elhalasztani július közepétől szeptember közepéig.
Takács Péter közölte, hogy a Jahn Ferenc kórházban jelenleg is van egy műszaki hiba, de a légszűrő rendszerek működnek, és a levegőhűtő berendezésben alkatrészt kellett cserélni. A klimatizálás várhatóan szerda délután helyreáll.
Bakos Gábor, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója elmondta, hogy öt új folyadékhűtő került az intézményük legnagyobb épületének tetejére, így több mint ötszáz betegellátó ágyon lesz megoldva a klimatizáció. Jelenleg próbaüzem zajlik, és további épületek klimatizációja is tervben van. A kórház átszervezéssel biztosítja, hogy klimatizációs probléma esetén se maradjon el akut műtét.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „hecckampány”, „kiszolgáló sajtó”, „politikai okból ferdíti el az igazságot”, és „alkalmasak a kórházak elleni hergelésre”, amelyek érzelmi töltettel rendelkeznek és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
- Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy az ellenzéki politikusok és a sajtó szándékosan hergelnek a kórházak ellen, ami nem feltétlenül bizonyított.
- Állítások valóságtartalma: Az állítások egy része (pl. a kórházi légkondicionálók aránya) tényként van bemutatva, de a források nem kerültek megjelölésre, így a valóságtartalmuk nehezen ellenőrizhető.
- Konklúzió: A cikk célja bemutatni, hogy a kórházi légtechnikai rendszerek fejlesztése folyamatos, és az esetleges problémákra is fel vannak készülve. A cikk sugallja, hogy az ellenzéki kritika alaptalan és politikai indíttatású.
- Hatás a közéletre: Az események bemutatása befolyásolhatja a közvéleményt az egészségügyi ellátással kapcsolatban, és erősítheti a politikai megosztottságot.

Belföld
A Momentum politikusai szerint pénzt ajánlottak nekik a 2026-os választási indulásért
OkosHír: Az elmúlt napokban a Momentum több politikusa is azt állította, hogy a Fideszhez köthető körökből megkeresték őket, és megpróbálták rávenni a pártot a 2026-os országgyűlési választáson való indulásra. Eddig nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat ezekről a megkeresésekről, és nem hozták nyilvánosságra, hogy konkrétan kik érkeztek az ajánlatok. A Momentum szóvivője közölte, hogy mérlegelik további részletek megosztásának lehetőségét.
A Telex értesülései szerint a megkeresések két fő vonalon zajlottak. Egy forrás szerint a Momentum egyik tagját egy, a Fideszhez köthető budapesti politikus kereste meg titkosított csatornán, közvetítő révén, és 900 millió forintot ajánlott a Momentum választási indulásáért. Emellett segítséget ígért az országos listaállításhoz szükséges aláírások összegyűjtésében is.
Az említett összeg meghaladja a Momentum 2024-es bevételét. A párt legutóbbi pénzügyi beszámolója szerint tavaly 861 millió forintból gazdálkodtak, amelyből 745,5 millió forint a központi költségvetésből származott. Források szerint az ajánlat tartalmazta azt is, hogy a Momentum ne vegye fel az egyéni képviselőjelöltek és az országos lista után járó központi kampánytámogatást. Ezáltal nem kellett volna visszafizetniük a pénzt abban az esetben sem, ha nem érik el az 1 százalékot.
Információk szerint a megkeresett momentumos személyesen is találkozott a közvetítővel, aki egy forrás szerint valószínűleg álnéven mutatkozott be. A források nem árulták el az érintett momentumos személyazonosságát, így nem ismert, hogy milyen pozíciót tölt be a pártban, vagy politikusról van-e szó. Egyikük úgy nyilatkozott, megbízhatónak tartja az illetőt, és nincs oka kételkedni az állításaiban.
Ezzel párhuzamosan Fekete-Győr András korábbi pártelnökhöz is hasonló ajánlat érkezett. Értesülések szerint őt a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’shez köthető, befolyásos üzleti körökből származó személyek keresték meg. Ebben az esetben nem került sor találkozóra, így az sem derült ki, hogy mi lett volna a konkrét ajánlat. Fekete-Győr András maga is nyilatkozott erről az RTL Híradónak szerdán, és egybevágóan egy párt belső fórumán is megosztotta:
„Április 30-án Tiborcz egyik milliárdos üzlettársa Signalon megkeresett, hogy üljünk le beszélgetni.”
Fekete-Győr szerint ezt az embert akkor küldi a Fidesz, amikor „pénzt kell adni egy pártnak azért, hogy induljon a választáson”, és a kormánypártok célja az ellenzéki tábor megosztása, az ellenzéki szavazatok szétaprózása. Tiborcz István „abszurd politikai kacsának” nevezte Fekete-Győr nyilatkozatát, és az RTL-nek azt írta, nincs tudomása ilyen megkeresésről. A Waberer’s PR-menedzsere azt nyilatkozta a Telexnek: „Sajnos semmilyen információval nem rendelkezem az említett állításokkal kapcsolatban és nem tudok ilyen jellegű megkeresésről vagy támogatási igényről. Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a Waberer’s egy tőzsdén jegyzett nagyvállalat, és üzleti szereplőként nem kívánunk politikával foglalkozni.” Momentumos források azonban hitelesnek tartják Fekete-Győr állításait.
Információk szerint a Momentum politikusait akkoriban kezdték megkeresni, amikor a párt belső fórumain vita zajlott arról, hogy induljanak-e a 2026-os választáson, vagy álljanak félre. Lehetséges, hogy a vita kiszivárgott a Fideszhez, és emiatt kezdődtek meg a megkeresések. A Momentum küldöttgyűlése végül június elején úgy döntött, hogy a kormányváltás érdekében nem vesznek részt a jövő évi választáson.
Felmerült a kérdés, hogy a Momentum tagja miért találkozott az állítólagos fideszes közvetítővel, tudott-e a pártvezetés a megkeresésről, és ha már megtörtént a találkozó, miért nem próbálták leleplezni, hogy ki áll az ajánlat mögött. Szintén kérdésként merült fel, hogy ha vannak bizonyítékaik, miért nem hozták őket nyilvánosságra eddig. Több momentumos forrás sem értette ezt a helyzetet, de úgy tudják, van esély arra, hogy később, akár a választási kampány környékén nyilvánosságra hozzanak konkrét bizonyítékokat a találkozóról és az üzenetváltásokról.
Varsányi Áron, a Momentum szóvivője megerősítette, hogy Fekete-Győr András, Gelencsér Ferenc és a többi megszólaló annyit osztott meg a nyilvánossággal, amennyit az adott ponton megfelelőnek láttak. Hozzátette: „Az ön által említett megkeresések a pártvezetés előtt ismertek voltak a történtek idején, azonban a téma érzékenységére való tekintettel további részleteket nem áll módunkban megosztani önökkel. A Momentum vezetése folyamatosan mérlegeli annak a lehetőségét, hogy megoszt-e további részleteket ezekről a találkozókról a hivatalos csatornáin.”
Fekete-Győr Andrástól is megkérdezték, meg tudja-e erősíteni, hogy a Waberer’shez köthető üzleti körökből kapott megkeresést, illetve van-e tudomása arról, kik kerestek meg más momentumosokat, és készült-e valamilyen bizonyíték, felvétel a megkeresésekről. Válaszában azt írta, hogy amit ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban nyilvánosságra akart hozni, azt már korábbi nyilatkozataiban megtette.
Elsőként Gelencsér Ferenc, a Momentum korábbi elnöke az európai liberálisok (ALDE) helsinki kongresszusán beszélt arról július elején, hogy százmilliókat ajánlottak ellenzéki pártoknak az indulásért cserébe. Később a Klubrádiónak azt mondta, hogy a Fideszhez egyértelműen köthető gazdasági szereplők keresték meg a Momentumhoz valamilyen szinten kapcsolódó embereket, és finoman jelezték, hogy „nagyon örülnének az indulásuknak, akár a kampányba is beszállnának”.
„Hirtelen nagyon vevők lettek arra, hogy egy liberális párt elinduljon a jövő évi választásokon” – fogalmazott Gelencsér. Szerinte ennek oka az, hogy „az állampárt elemi érdeke”, hogy minél több párt elinduljon, mert akkor az ellenzéki szavazatok szétaprózódnak.
Később Tompos Márton, a Momentum lemondott elnöke is megerősítette, hogy Fideszhez köthető gazdasági szereplők keresték meg a pártot, a hét elején pedig Fekete-Győr András már arról beszélt a Klubrádiónak, hogy a Fideszből keresték meg a Momentumot, hogy rávegyék az indulásra. Konkrét nevet nem árult el, de annyit mondott: több szinten, operatív, vezetői és politikusi szinten is érkezett ilyen érdeklődés. „Két dolgot ajánl a Fidesz ilyenkor. Pénzt, sok pénzt. A konkrét összeget nem tudom, nekem a momentumosok, akikkel beszéltem, azt mondták, hogy a Momentum költségvetési támogatását megközelítő, tehát azért ez egy milliárdos történet éves szinten.” A másik, amit a Fidesz kínált Fekete-Győr szerint, az az ajánlás. „Jelöltenként 500 ajánlást kell gyűjtenie a pártoknak. 106 jelölt van, ez már önmagában több mint 50 ezer, de mindig rá is kell gyűjteni, mert a Nemzeti Választási Iroda szeret ebből megsemmisítgetni sokat, hogy megnehezítse a helyzetet. Tehát a Fidesz ebben is segítene.”
„Soha fel nem merült, hogy bárki a Momentumért bármit adjon, mert nincs értékük” – reagált Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Hozzátette, hogy a Momentum politikai közösségének értéke olyan mértékben nem létező, „hogy a világ legesleggyengébb valutájából egy fillér is túlfizetést jelentene”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon azt írta: „szeretné a rosseb, hogy »a Romentum« elinduljon a 2026-os választáson. Mi inkább azért fizetnénk, ha nem indulnának, de ezt már megtette a Tisza. Valójában alig várjuk, hogy eltűnjön a közéletből ez a lejárt szavatosságú ügynökszervezet, úgyis van már új helyettük.”
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője „megmosolyogtatónak” tartja az ellenzéki pártok lefizetéséről szóló spekulációkat. A Népszavának arról beszélt: nem kell senkinek „fű alatt” pénzt adni, a Fidesz ugyanis úgy alakította ki a finanszírozási rendszert, hogy a választási indulásért nagyon komoly kampánytámogatást kapnak a pártok, a pénz felhasználását csak minimálisan ellenőrzi az Állami Számvevőszék.
Belföld
A kormány béremeléseket hajtott végre a közoktatásban
OkosHír: A kormány 2024-től kezdődően béremeléseket vezetett be a közoktatásban. A Belügyminisztérium közlése szerint az átlagos bruttó pedagógusbér jelenleg megközelítőleg 840 ezer forint, ami nettó 559 ezer forintnak felel meg. Az átlagos bruttó gyakornoki bér 700 ezer forint körül alakul.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben 39 százalékos, 2025 januárjában pedig további 21,2 százalékos emelés történt. Az ágazatban dolgozó 140 ezer pedagógus és szakképzésben oktató bérének további emelését két lépcsőben tervezik:
- 2025. szeptember 1-jétől: Az igazgatói teljesítményértékelés alapján az átlagosan teljesítő pedagógusok fizetése legfeljebb havi 20 ezer forinttal, a kiemelkedően teljesítőké pedig havi 20 ezer és 60 ezer forint közötti összeggel növekedhet.
- 2026. január 1-jétől: Újabb általános béremelés várható.
A pedagógusi bértábla a hatályos 401/2023. számú kormányrendelet 88. és 88/A paragrafusai alapján öt fokozatot határoz meg, a következő bruttó bérsávokkal:
- Pedagógus I: 653 100 – 1 290 800 forint
- Pedagógus II: 660 400 – 1 375 600 forint
- Mesterpedagógus: 716 900 – 1 654 400 forint
- Kutatótanár: 840 000 – 1 781 600 forint
A bérek összegét befolyásolhatja az egyetemi vagy főiskolai diploma megléte, valamint a tanított tantárgy. A természettudományos végzettségű tanárok 7 százalékos bértöbbletre jogosultak, tekintettel a területen tapasztalható munkaerőhiányra. Emellett a hátrányos helyzetű régiók iskoláiban tanító pedagógusok 20 százalékos bérkiegészítést kapnak.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a béremelések üteméről és mértékéről egyeztetéseket folytattak a szakszervezetekkel, és a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal is tárgyalta a kérdést.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy szervezetük arra számított, csökken a pályaelhagyók száma, és több végzős tanárszakos hallgató választja a tanári pályát. Hozzátette, hogy a 35-55 éves korosztály tagjai közül, akik korábban anyagi okokból hagyták el a pályát, sokan érdeklődnek a visszatérés lehetőségei iránt. Horváth Péter véleménye szerint hosszú távon a társadalom érdeke a mennyiségben és minőségben is erős tanári gárda. Megjegyezte, hogy amennyiben elegendő tanár dolgozik a rendszerben, a kötelező óraszám csökkentésére vonatkozó kérés is teljesülhet.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy saját méréseik szerint az utóbbi másfél évben a munkaerő befelé áramlik az ágazatba. Az államtitkár közlése szerint a 2024. októberi statisztika közel 3000 fős létszámbővülést mutatott az előző évhez képest, ami stabilizálta a helyzetet, és 2025 októberére további bővülés várható. Az iskolák és óvodák igazgatói arról számolnak be, hogy a meghirdetett álláshelyekre több jelentkező érkezik. Maruzsa Zoltán szerint a megnövekedett érdeklődés lehetőséget biztosít a fiatalításra is.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra, hogy a pedagógusképzésre felvételt nyert hallgatók száma 2024-ben a második legnépszerűbb területté vált. Több mint 15 ezer főt vettek fel pedagógusképző intézményekbe. Az államtitkár szerint e létszám egyharmada már meglévő diplomára épülő, úgynevezett rövid ciklusú képzés keretében folytatja tanulmányait, amelyek 2-4 félévig tartanak, így az érintettek már 2025-ben vagy 2026-ban pedagógusként állhatnak munkába.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a köznevelési feladatok ellátásához a jelenlegi, 140 ezer fős létszám nagyjából elegendő, jelentős létszámbővítés nem indokolt. Elsősorban a nyugdíjba vonulók pótlásáról és a természettudományos tárgyakat oktató tanárok körének szélesítéséről kell gondoskodni. Maruzsa Zoltán szerint az oktatás eredményességének javításához nem elsősorban a létszám bővítése szükséges, hanem a vezetőképzés megújítása, az új pedagógus-továbbképzési rendszer bevezetése, a teljesítményértékelés és más intézkedések együttesen hozhatják meg az eredményt.
Az államtitkár szerint sok pedagógus, különösen az idősebbek, arra panaszkodnak, hogy a diákokkal nehezebb együtt dolgozni, motiválatlanabbak és nehezebb körükben fegyelmet tartani. Maruzsa Zoltán szerint vannak pedagógusok, akik a szülőkre panaszkodnak, mivel szerintük sokan nem kellő mértékben és időráfordítással nevelik gyerekeiket, így több feladat marad az iskolára. Hozzátette, hogy a szülői elvárások nőnek, és nem minden szülő adja meg a kellő tiszteletet a pedagógusoknak, esetenként iskolaőr védelmére is szükség van. Az államtitkár összegzése szerint a fizetéseket már jelentősen megemelték, de a társadalmi megbecsülés javítása hosszabb időt vesz igénybe, és ezen a pedagógusokkal közösen kell dolgozni.
Réka, egy húszas évei közepén járó óvodapedagógus elmondása szerint a béremelések hozzájárulnak a jövő tervezhetőségéhez. Hozzátette, hogy képes félretenni jövőbeli terveire, mint az esküvő, házfelújítás vagy gyermekvállalás. Réka véleménye szerint a béremelések hozzájárultak ahhoz, hogy többen a pályán maradjanak, és ebben az szja-mentesség bevezetése is szerepet játszhatott, amely megkönnyíti a korosztályának az életkezdést.
Fanni, magyar-történelem szakos tanár egy budapesti egyházi fenntartású iskolában, úgy véli, javult a tanárok megbecsültsége. Elmondása szerint az elhivatott pedagógusok korábban sem hagyták el a pályát az alacsony fizetések miatt, hanem mellékállást vállaltak, és ma is előfordul, hogy valaki főállású tanítás mellett vállalkozást működtet. Fanni magánórákkal egészítette ki a fizetését, ami szezonális jellegű, és plusz munkaterheléssel is jár. Az egyházi fenntartó karácsonykor 150 ezer forintot biztosít SZÉP-kártyán keresztül, és havonta plusz 15 ezer forinttal egészíti ki a fizetésüket. Fanni üdvözli a fizetésemeléseket, mivel azok hozzájárulnak az élet tervezhetőségéhez. Elmondása szerint nyolc éve, amikor tanítani kezdett, első fizetése nettó 135 ezer forint volt. Fanni szerint a jelenlegi bérkorrekciók megerősíthetik a pályán lévőket, különösen a közeljövőben várható további emelések tudatában. Megjegyezte, hogy a budapesti albérletben élők helyzete továbbra is kihívást jelenthet.
Róbert, történelem és testnevelés szakos tanár egy balassagyarmati iskolában, a Pedagógus I. kategóriába tartozik. Tíz éve, amikor tanítani kezdett, 135 ezer forintot kapott havonta, jelenleg mintegy 500 ezer forint körül van a fizetése. Elmondása szerint ez az összeg vidéki városban elegendő a megélhetéshez. A tanítás mellett edzőként is dolgozik, és szakkört vezet. Róbert szerint a kollégája visszatérése a pályára, miután korábban a bérszínvonal miatt hagyta el azt, jelzi a változást. Róbert úgy véli, a pedagóguspálya ma már tervezhetőbbé vált, különösen a családalapítás szempontjából.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk alapvető narratívája, hogy a kormány által bevezetett pedagógus-béremelések sikeresen megoldották, illetve megoldás felé viszik a közoktatásban tapasztalható munkaerőhiányt és a szakma presztízsének hiányát. A cikk fő célja, hogy pozitív képet fessen a pedagóguspálya jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, hangsúlyozva a kormányzati intézkedések kedvező hatásait. Ezzel a narratívával a cikk a közvélemény megnyugtatását, a kormányzati oktatáspolitika támogatottságának növelését, és a pedagógusok körében a bizalom megerősítését célozza.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg számos nyelvi és retorikai eszközt alkalmaz a kívánt narratíva megerősítésére:
- Érzelmileg túlfűtött és szubjektív kifejezések: Például a „Jelentős béremelést hajtott végre a kormány”, „immár eléri”, „várakozások szerint nemcsak visszacsábítja a pályaelhagyókat, de versenyt is teremt a tanári állásokért, ezzel pedig jelentősen javulhat a hazai oktatás színvonala”, vagy „A jelek azonban kifejezetten biztatóak” és „pozitív irányba billent a mérleg” túlzó, szubjektív kijelentések, amelyek a tények helyett inkább véleményt vagy reményt fejeznek ki.
- Dramatizáló megfogalmazások: Az „Egy csapásra véget vetve annak a helyzetnek, hogy anyagi kompromisszumokkal jár a tanári hivatás vállalása” fordulat leegyszerűsíti és eltúlozza a béremelések hatását, mintha minden anyagi nehézség azonnal megszűnt volna.
- Szelektív információközlés és kontextus hiánya: Bár a cikk megemlíti a pedagógusok egyéb kihívásait (diákok, szülők), ezeket a béremelések „sikertörténetének” kontextusába illeszti, és a kormány „eltökéltségét” hangsúlyozza a megoldásukra, minimalizálva a problémák súlyosságát vagy az esetleges kritikákat.
Kép: Dr. Maruzsa Zoltán/Facebook
-
Közélet3 napja
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet2 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld3 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet3 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek1 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel