OkosHír: A Kis-Küküllő folyó vizének sótartalma megnövekedett, ami a biológusok szerint halpusztulást okozott. A dicsőszentmártoni vízmű leállította a vízellátást a múlt hét végén, mert a folyó sókoncentrációja elérte a 2200 milligrammot literenként. A normális érték 250 milligramm literenként.

A közüzemi vízellátás a készletek kimerülése után megszűnt. Maros megyei vészhelyzeti bizottság hétfőtől szünetelteti a jelenléti oktatást az érintett településeken.

A folyóba a parajdi sóbányából szivárgó víz okozza a problémát. A bánya megtelt vízzel, ami a hónap elején a patakba került. A múlt hét közepén a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező cég a hatóságokkal való egyeztetés nélkül megbontotta az egyik vízhozamcsökkentő gátat, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

A Salrom (Országos Sóipari Társaság) és a regionális vízügyi hatóság között vita alakult ki a felelősség kérdésében. Biológusok szerint a román természetvédelmi intézmények nem reagáltak elég gyorsan a helyzetre. A szakértők becslése szerint a halpusztulás százezres nagyságrendű lehet, és védett fajok is érintettek.

Nagy András Attila halbiológus szerint a folyó sókoncentrációja meghaladja a halak által elviselhető mértéket. A biológusok felmérést készítenek a károkról, de a hatóságok részéről nem várnak alapos vizsgálatot.

A biológusok szerint a Kis-Küküllőben körülbelül 25 halfaj él, köztük márna, paduc, fejes domolykó, harcsa, ponty és erdélyi ingola. Az erdélyi ingolák és más halfajok pusztulását figyelték meg. A halak a kisebb patakok torkolatába menekülnek.

Nagy András Attila szerint hasonló katasztrófa bárhol megtörténhet az országban, ha a parajdi eseményeknek nem lesz következménye. A folyó regenerálódása hosszú folyamat lesz, és nem biztos, hogy a haltelepítés a megfelelő megoldás.

A Kis-Küküllő mentén a talajvíz szennyezése évtizedekre problémát okozhat a mezőgazdaságnak. A parajdi ökológiai katasztrófa elkerülhető lett volna, ha a döntéshozók elfogadják a szakértők ajánlásait. A Salrom által megbízott cég elbontotta a Korond-patakra épített gátat, ami súlyosbította a helyzetet.

Az UTCA – Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport önkénteseket keresett a halak mentésére, de mire a helyszínre értek, már nem tudtak segíteni. Magyari Lajos, az akciócsoport vezetője szerint a folyó nagyon sós, és az egész folyó alja tele van hallal.

A Maros gyulafehérvári szakaszán is magasabb értékeket mértek. A Fehér megyei gazdákat figyelmeztették, hogy a folyó vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre.

A Salrom vezetésében olyan személyek állnak, akik egyes vélemények szerint szakmailag nem felelnek meg a pozíciójuknak. Kelemen Hunor szerint a Salromnak Bukarestben 600 alkalmazottja van, miközben a sóbányákban csak 60-70 bányász dolgozik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „fordított csoda”, „Antikrisztus”, „közöny diktatúrája” kifejezésekkel, amelyek nem objektív megközelítést tükröznek.
• A cikk feltételezéseket tálalt következtetésként, például a román államapparátus működésére vonatkozóan, anélkül, hogy ezt konkrét bizonyítékokkal támasztotta volna alá.
• Az eredeti cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak a katasztrófa tényét és annak körülményeit illetően, de a következtetések és a felelősség megállapítása elfogult lehetett.
• A cikk konklúziója az, hogy a felelőtlen döntések és a hozzá nem értő vezetők súlyos ökológiai károkat okozhatnak, és a helyzet kezelése elégtelen.
• Az esemény hatása a magyar közéletre az, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelmi kérdések fontosságára és a felelős döntéshozatal szükségességére. Továbbá, a magyar többségű települések érintettsége miatt a téma politikai színezete is lehet.

(Forrás: demokrata.hu)