A Magyar Újságírók Országos Szövetsége keddi nyilatkozatában rögzítette, hogy a politikai fordulat lehetőséget teremt a demokratikus nyilvánosság helyreállítására. A szervezet szerint az eddigi politikai berendezkedés leváltása után Magyarországon ismét érvényesülhetnek a sajtószabadság alapelvei.

Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a kormány feladata a közjó szolgálata, míg a média a hatalom ellenőrzését végzi. A MÚOSZ felidézte március 15-i, 12 pontból álló követeléslistáját, amely a független szerkesztőségek szabad működésének garanciáit rögzíti. A dokumentum szerint a hírek szabad áramlásának korlátozása a demokrácia alapjait veszélyezteti.

Az oknyomozó újságírás szerepe a változásokban

A szakmai szervezet értékelése alapján a független sajtó tényfeltáró tevékenysége közvetlenül hozzájárult a választási eredményekhez. A közlemény nevesíti a Szőlő utcai visszaéléseket és a külügyi tárcát érintő információk nyilvánosságra hozatalát. Ezeket az eseményeket a MÚOSZ olyan tényezőkként azonosította, amelyek befolyásolták a korábbi kormányzati rendszer megítélését.

A szövetség javaslatot tett az új kormánynak a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megkönnyítésére. Véleményük szerint a közpénzek átlátható költése jelentős visszatartó erőt jelent a hatalommal való visszaélésekkel szemben. A MÚOSZ leszögezte: a polgárok tudatos döntéseihez elengedhetetlen a színvonalas és független média megléte.

Nemzetközi elvárások és reformok

Az európai szintű szakmai szervezetek is figyelemmel kísérik a magyarországi folyamatokat. Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) üzenetében azonnali médiapiaci reformokat várt el a politikai vezetéstől. A nemzetközi szervezet sürgeti a Médiatanács és a közmédia működésének átalakítását a pártatlanság biztosítása érdekében.

A MÚOSZ jelezte, hogy kész a szakmai párbeszédre az új kormány illetékeseivel. A szervezet célja, hogy a 2500 tagjuk tapasztalatára építve dolgozzák ki a médiaviszonyok rendezéséhez szükséges jogszabályi kereteket.

(Forrás: media1.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír

A kormányzati ciklus kezdetével a Tisza Párt korábbi ígéretei konkrét végrehajtási tervvé alakultak. A kabinet egyik elsődleges célja a lakossági vásárlóerő növelése és a szociális biztonság megerősítése. A pénzügyi stratégia egyik legfontosabb eleme a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentése. Ez az intézkedés adójóváírás formájában 15 százalékról 9 százalékra mérsékli a közterhet. A módosítás körülbelül 2,2 millió munkavállaló havi nettó jövedelmét emelheti meg.

A Tisza-kormány tervei között szerepel a kisvállalati adózási forma, a korábbi kata rendszerének visszaállítása is. Emellett szelektív adópolitikát alkalmaznának, amely kizárólag az egymilliárd forint feletti vagyonokat terhelné extra adóval.

Árak és rezsiköltségek

Az inflációs nyomás enyhítésére a kabinet több területen áfacsökkentést vezet be. A gyógyszerek forgalmi adója nullára csökken, míg a tűzifa és az egészséges élelmiszerek esetében 5 százalékos kulcs lép életbe. Az üzemanyagárakat 480 forintos szinten maximalizálnák a védett kategóriában.

A rezsicsökkentés rendszere nemcsak megmarad, hanem kiterjesztik azt a vállalati szektorra is. Ez a lépés a hazai kkv-szektor versenyképességét hivatott javítani az energiaárak mérséklésével.

Egészségügy és családtámogatás

Az egészségügyi ágazat finanszírozását évi 500 milliárd forintos többletforrással emelik meg. A cél, hogy a terület részesedése 2030-ig elérje a GDP 7 százalékát. A várólisták rövidítésére szigorú ütemtervet határoztak meg, amely másfél éven belüli eredményeket vár el.

A családtámogatási rendszerben jelentős emelések várhatók. A családi pótlék, a gyes és az anyasági támogatás összege megduplázódik. Az újszülöttek után járó 50 ezer forintos támogatás és a rászorulók 100 ezer forintos iskolakezdési segélye közvetlen szociális transzfert jelent a háztartásoknak.

Munkaerőpiac és lakhatás

A kormány 2026. június 1-jével általános vendégmunkásstopot hirdet a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan a szociális szektorban dolgozók azonnali, 25 százalékos bérfejlesztésben részesülnek. A lakhatási válság enyhítésére évente 100 ezer ingatlan energetikai korszerűsítését tervezik, 1000 milliárd forintos keretösszegből.

(Forrás: demokrata.hu)