Belföld
Kormányzati döntés: Kutatóintézetek átkerülnek az ELTE-hez
OkosHír:
A kormány tervei szerint a HUN-REN kutatóhálózatból négy intézet kerülhet át az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) 2025. augusztus 1-jével. Az érintett intézetek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. A döntésről az intézetek vezetőit a HUN-REN elnöke tájékoztatta.
Az ELTE kezdeményezte az átvételt, és a HUN-REN is jelezte, hogy egyeztetések folynak az ügyben. A kormányzat részéről a HUN-REN elnöke az intézetek vezetőinek azt közölte, hogy a kormány kérte az intézetek ELTE-hez való áthelyezését. Az indoklás szerint az ELTE-hez kerülés az intézetek számára kedvezőbb megoldás lehet.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke felvette a kapcsolatot a HUN-REN elnökével, és felajánlotta, hogy az MTA visszavenné a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot és a Nyelvtudományi Kutatóközpontot. A HUN-REN elnöke erre azt válaszolta, hogy az intézetek vezetői nem támogatják az MTA-hoz való visszatérést. Az intézetek vezetőit a döntés előtt nem kérdezték meg.
A HUN-REN elnöke korábban azt kommunikálta, hogy a kutatóhálózatot egyben tartják, és az intézetek autonómiája nem sérül. A mostani döntés ellentmond ennek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például „kivéreztetett ELTE”, „legrenitensebb” intézetek, „kamu indokkal pattintják le őket”. Ezek a kifejezések az olvasó érzelmeire próbáltak hatni, és negatív színben feltüntetni a kormányzati intézkedéseket.
- Feltételezések: A cikk több helyen is feltételezéseket fogalmazott meg tényként, például amikor azt állította, hogy a döntés valójában kormányszinten született meg, és csak színjáték az alulról jövő kezdeményezés. Ezek az állítások nem voltak kellően alátámasztva.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része nem volt ellenőrizhető, például az, hogy az ELTE-re való átkerülés középtávon elsorvaszthatja a bölcsész- és a társadalomtudományi kutatóintézeteket.
- Konklúzió: A cikk azt a konklúziót sugallta, hogy a kormány szándékosan ártani akar a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézeteknek, és a döntés valójában politikai indíttatású.
- Hatás a közéletre: Az ilyen cikkek hozzájárulhatnak a társadalmi polarizációhoz és a kormányba vetett bizalom csökkenéséhez.
Belföld
A Momentum politikusai szerint pénzt ajánlottak nekik a 2026-os választási indulásért
OkosHír: Az elmúlt napokban a Momentum több politikusa is azt állította, hogy a Fideszhez köthető körökből megkeresték őket, és megpróbálták rávenni a pártot a 2026-os országgyűlési választáson való indulásra. Eddig nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat ezekről a megkeresésekről, és nem hozták nyilvánosságra, hogy konkrétan kik érkeztek az ajánlatok. A Momentum szóvivője közölte, hogy mérlegelik további részletek megosztásának lehetőségét.
A Telex értesülései szerint a megkeresések két fő vonalon zajlottak. Egy forrás szerint a Momentum egyik tagját egy, a Fideszhez köthető budapesti politikus kereste meg titkosított csatornán, közvetítő révén, és 900 millió forintot ajánlott a Momentum választási indulásáért. Emellett segítséget ígért az országos listaállításhoz szükséges aláírások összegyűjtésében is.
Az említett összeg meghaladja a Momentum 2024-es bevételét. A párt legutóbbi pénzügyi beszámolója szerint tavaly 861 millió forintból gazdálkodtak, amelyből 745,5 millió forint a központi költségvetésből származott. Források szerint az ajánlat tartalmazta azt is, hogy a Momentum ne vegye fel az egyéni képviselőjelöltek és az országos lista után járó központi kampánytámogatást. Ezáltal nem kellett volna visszafizetniük a pénzt abban az esetben sem, ha nem érik el az 1 százalékot.
Információk szerint a megkeresett momentumos személyesen is találkozott a közvetítővel, aki egy forrás szerint valószínűleg álnéven mutatkozott be. A források nem árulták el az érintett momentumos személyazonosságát, így nem ismert, hogy milyen pozíciót tölt be a pártban, vagy politikusról van-e szó. Egyikük úgy nyilatkozott, megbízhatónak tartja az illetőt, és nincs oka kételkedni az állításaiban.
Ezzel párhuzamosan Fekete-Győr András korábbi pártelnökhöz is hasonló ajánlat érkezett. Értesülések szerint őt a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’shez köthető, befolyásos üzleti körökből származó személyek keresték meg. Ebben az esetben nem került sor találkozóra, így az sem derült ki, hogy mi lett volna a konkrét ajánlat. Fekete-Győr András maga is nyilatkozott erről az RTL Híradónak szerdán, és egybevágóan egy párt belső fórumán is megosztotta:
„Április 30-án Tiborcz egyik milliárdos üzlettársa Signalon megkeresett, hogy üljünk le beszélgetni.”
Fekete-Győr szerint ezt az embert akkor küldi a Fidesz, amikor „pénzt kell adni egy pártnak azért, hogy induljon a választáson”, és a kormánypártok célja az ellenzéki tábor megosztása, az ellenzéki szavazatok szétaprózása. Tiborcz István „abszurd politikai kacsának” nevezte Fekete-Győr nyilatkozatát, és az RTL-nek azt írta, nincs tudomása ilyen megkeresésről. A Waberer’s PR-menedzsere azt nyilatkozta a Telexnek: „Sajnos semmilyen információval nem rendelkezem az említett állításokkal kapcsolatban és nem tudok ilyen jellegű megkeresésről vagy támogatási igényről. Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a Waberer’s egy tőzsdén jegyzett nagyvállalat, és üzleti szereplőként nem kívánunk politikával foglalkozni.” Momentumos források azonban hitelesnek tartják Fekete-Győr állításait.
Információk szerint a Momentum politikusait akkoriban kezdték megkeresni, amikor a párt belső fórumain vita zajlott arról, hogy induljanak-e a 2026-os választáson, vagy álljanak félre. Lehetséges, hogy a vita kiszivárgott a Fideszhez, és emiatt kezdődtek meg a megkeresések. A Momentum küldöttgyűlése végül június elején úgy döntött, hogy a kormányváltás érdekében nem vesznek részt a jövő évi választáson.
Felmerült a kérdés, hogy a Momentum tagja miért találkozott az állítólagos fideszes közvetítővel, tudott-e a pártvezetés a megkeresésről, és ha már megtörtént a találkozó, miért nem próbálták leleplezni, hogy ki áll az ajánlat mögött. Szintén kérdésként merült fel, hogy ha vannak bizonyítékaik, miért nem hozták őket nyilvánosságra eddig. Több momentumos forrás sem értette ezt a helyzetet, de úgy tudják, van esély arra, hogy később, akár a választási kampány környékén nyilvánosságra hozzanak konkrét bizonyítékokat a találkozóról és az üzenetváltásokról.
Varsányi Áron, a Momentum szóvivője megerősítette, hogy Fekete-Győr András, Gelencsér Ferenc és a többi megszólaló annyit osztott meg a nyilvánossággal, amennyit az adott ponton megfelelőnek láttak. Hozzátette: „Az ön által említett megkeresések a pártvezetés előtt ismertek voltak a történtek idején, azonban a téma érzékenységére való tekintettel további részleteket nem áll módunkban megosztani önökkel. A Momentum vezetése folyamatosan mérlegeli annak a lehetőségét, hogy megoszt-e további részleteket ezekről a találkozókról a hivatalos csatornáin.”
Fekete-Győr Andrástól is megkérdezték, meg tudja-e erősíteni, hogy a Waberer’shez köthető üzleti körökből kapott megkeresést, illetve van-e tudomása arról, kik kerestek meg más momentumosokat, és készült-e valamilyen bizonyíték, felvétel a megkeresésekről. Válaszában azt írta, hogy amit ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban nyilvánosságra akart hozni, azt már korábbi nyilatkozataiban megtette.
Elsőként Gelencsér Ferenc, a Momentum korábbi elnöke az európai liberálisok (ALDE) helsinki kongresszusán beszélt arról július elején, hogy százmilliókat ajánlottak ellenzéki pártoknak az indulásért cserébe. Később a Klubrádiónak azt mondta, hogy a Fideszhez egyértelműen köthető gazdasági szereplők keresték meg a Momentumhoz valamilyen szinten kapcsolódó embereket, és finoman jelezték, hogy „nagyon örülnének az indulásuknak, akár a kampányba is beszállnának”.
„Hirtelen nagyon vevők lettek arra, hogy egy liberális párt elinduljon a jövő évi választásokon” – fogalmazott Gelencsér. Szerinte ennek oka az, hogy „az állampárt elemi érdeke”, hogy minél több párt elinduljon, mert akkor az ellenzéki szavazatok szétaprózódnak.
Később Tompos Márton, a Momentum lemondott elnöke is megerősítette, hogy Fideszhez köthető gazdasági szereplők keresték meg a pártot, a hét elején pedig Fekete-Győr András már arról beszélt a Klubrádiónak, hogy a Fideszből keresték meg a Momentumot, hogy rávegyék az indulásra. Konkrét nevet nem árult el, de annyit mondott: több szinten, operatív, vezetői és politikusi szinten is érkezett ilyen érdeklődés. „Két dolgot ajánl a Fidesz ilyenkor. Pénzt, sok pénzt. A konkrét összeget nem tudom, nekem a momentumosok, akikkel beszéltem, azt mondták, hogy a Momentum költségvetési támogatását megközelítő, tehát azért ez egy milliárdos történet éves szinten.” A másik, amit a Fidesz kínált Fekete-Győr szerint, az az ajánlás. „Jelöltenként 500 ajánlást kell gyűjtenie a pártoknak. 106 jelölt van, ez már önmagában több mint 50 ezer, de mindig rá is kell gyűjteni, mert a Nemzeti Választási Iroda szeret ebből megsemmisítgetni sokat, hogy megnehezítse a helyzetet. Tehát a Fidesz ebben is segítene.”
„Soha fel nem merült, hogy bárki a Momentumért bármit adjon, mert nincs értékük” – reagált Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Hozzátette, hogy a Momentum politikai közösségének értéke olyan mértékben nem létező, „hogy a világ legesleggyengébb valutájából egy fillér is túlfizetést jelentene”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon azt írta: „szeretné a rosseb, hogy »a Romentum« elinduljon a 2026-os választáson. Mi inkább azért fizetnénk, ha nem indulnának, de ezt már megtette a Tisza. Valójában alig várjuk, hogy eltűnjön a közéletből ez a lejárt szavatosságú ügynökszervezet, úgyis van már új helyettük.”
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője „megmosolyogtatónak” tartja az ellenzéki pártok lefizetéséről szóló spekulációkat. A Népszavának arról beszélt: nem kell senkinek „fű alatt” pénzt adni, a Fidesz ugyanis úgy alakította ki a finanszírozási rendszert, hogy a választási indulásért nagyon komoly kampánytámogatást kapnak a pártok, a pénz felhasználását csak minimálisan ellenőrzi az Állami Számvevőszék.
Belföld
A kormány béremeléseket hajtott végre a közoktatásban
OkosHír: A kormány 2024-től kezdődően béremeléseket vezetett be a közoktatásban. A Belügyminisztérium közlése szerint az átlagos bruttó pedagógusbér jelenleg megközelítőleg 840 ezer forint, ami nettó 559 ezer forintnak felel meg. Az átlagos bruttó gyakornoki bér 700 ezer forint körül alakul.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben 39 százalékos, 2025 januárjában pedig további 21,2 százalékos emelés történt. Az ágazatban dolgozó 140 ezer pedagógus és szakképzésben oktató bérének további emelését két lépcsőben tervezik:
- 2025. szeptember 1-jétől: Az igazgatói teljesítményértékelés alapján az átlagosan teljesítő pedagógusok fizetése legfeljebb havi 20 ezer forinttal, a kiemelkedően teljesítőké pedig havi 20 ezer és 60 ezer forint közötti összeggel növekedhet.
- 2026. január 1-jétől: Újabb általános béremelés várható.
A pedagógusi bértábla a hatályos 401/2023. számú kormányrendelet 88. és 88/A paragrafusai alapján öt fokozatot határoz meg, a következő bruttó bérsávokkal:
- Pedagógus I: 653 100 – 1 290 800 forint
- Pedagógus II: 660 400 – 1 375 600 forint
- Mesterpedagógus: 716 900 – 1 654 400 forint
- Kutatótanár: 840 000 – 1 781 600 forint
A bérek összegét befolyásolhatja az egyetemi vagy főiskolai diploma megléte, valamint a tanított tantárgy. A természettudományos végzettségű tanárok 7 százalékos bértöbbletre jogosultak, tekintettel a területen tapasztalható munkaerőhiányra. Emellett a hátrányos helyzetű régiók iskoláiban tanító pedagógusok 20 százalékos bérkiegészítést kapnak.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a béremelések üteméről és mértékéről egyeztetéseket folytattak a szakszervezetekkel, és a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal is tárgyalta a kérdést.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy szervezetük arra számított, csökken a pályaelhagyók száma, és több végzős tanárszakos hallgató választja a tanári pályát. Hozzátette, hogy a 35-55 éves korosztály tagjai közül, akik korábban anyagi okokból hagyták el a pályát, sokan érdeklődnek a visszatérés lehetőségei iránt. Horváth Péter véleménye szerint hosszú távon a társadalom érdeke a mennyiségben és minőségben is erős tanári gárda. Megjegyezte, hogy amennyiben elegendő tanár dolgozik a rendszerben, a kötelező óraszám csökkentésére vonatkozó kérés is teljesülhet.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy saját méréseik szerint az utóbbi másfél évben a munkaerő befelé áramlik az ágazatba. Az államtitkár közlése szerint a 2024. októberi statisztika közel 3000 fős létszámbővülést mutatott az előző évhez képest, ami stabilizálta a helyzetet, és 2025 októberére további bővülés várható. Az iskolák és óvodák igazgatói arról számolnak be, hogy a meghirdetett álláshelyekre több jelentkező érkezik. Maruzsa Zoltán szerint a megnövekedett érdeklődés lehetőséget biztosít a fiatalításra is.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra, hogy a pedagógusképzésre felvételt nyert hallgatók száma 2024-ben a második legnépszerűbb területté vált. Több mint 15 ezer főt vettek fel pedagógusképző intézményekbe. Az államtitkár szerint e létszám egyharmada már meglévő diplomára épülő, úgynevezett rövid ciklusú képzés keretében folytatja tanulmányait, amelyek 2-4 félévig tartanak, így az érintettek már 2025-ben vagy 2026-ban pedagógusként állhatnak munkába.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a köznevelési feladatok ellátásához a jelenlegi, 140 ezer fős létszám nagyjából elegendő, jelentős létszámbővítés nem indokolt. Elsősorban a nyugdíjba vonulók pótlásáról és a természettudományos tárgyakat oktató tanárok körének szélesítéséről kell gondoskodni. Maruzsa Zoltán szerint az oktatás eredményességének javításához nem elsősorban a létszám bővítése szükséges, hanem a vezetőképzés megújítása, az új pedagógus-továbbképzési rendszer bevezetése, a teljesítményértékelés és más intézkedések együttesen hozhatják meg az eredményt.
Az államtitkár szerint sok pedagógus, különösen az idősebbek, arra panaszkodnak, hogy a diákokkal nehezebb együtt dolgozni, motiválatlanabbak és nehezebb körükben fegyelmet tartani. Maruzsa Zoltán szerint vannak pedagógusok, akik a szülőkre panaszkodnak, mivel szerintük sokan nem kellő mértékben és időráfordítással nevelik gyerekeiket, így több feladat marad az iskolára. Hozzátette, hogy a szülői elvárások nőnek, és nem minden szülő adja meg a kellő tiszteletet a pedagógusoknak, esetenként iskolaőr védelmére is szükség van. Az államtitkár összegzése szerint a fizetéseket már jelentősen megemelték, de a társadalmi megbecsülés javítása hosszabb időt vesz igénybe, és ezen a pedagógusokkal közösen kell dolgozni.
Réka, egy húszas évei közepén járó óvodapedagógus elmondása szerint a béremelések hozzájárulnak a jövő tervezhetőségéhez. Hozzátette, hogy képes félretenni jövőbeli terveire, mint az esküvő, házfelújítás vagy gyermekvállalás. Réka véleménye szerint a béremelések hozzájárultak ahhoz, hogy többen a pályán maradjanak, és ebben az szja-mentesség bevezetése is szerepet játszhatott, amely megkönnyíti a korosztályának az életkezdést.
Fanni, magyar-történelem szakos tanár egy budapesti egyházi fenntartású iskolában, úgy véli, javult a tanárok megbecsültsége. Elmondása szerint az elhivatott pedagógusok korábban sem hagyták el a pályát az alacsony fizetések miatt, hanem mellékállást vállaltak, és ma is előfordul, hogy valaki főállású tanítás mellett vállalkozást működtet. Fanni magánórákkal egészítette ki a fizetését, ami szezonális jellegű, és plusz munkaterheléssel is jár. Az egyházi fenntartó karácsonykor 150 ezer forintot biztosít SZÉP-kártyán keresztül, és havonta plusz 15 ezer forinttal egészíti ki a fizetésüket. Fanni üdvözli a fizetésemeléseket, mivel azok hozzájárulnak az élet tervezhetőségéhez. Elmondása szerint nyolc éve, amikor tanítani kezdett, első fizetése nettó 135 ezer forint volt. Fanni szerint a jelenlegi bérkorrekciók megerősíthetik a pályán lévőket, különösen a közeljövőben várható további emelések tudatában. Megjegyezte, hogy a budapesti albérletben élők helyzete továbbra is kihívást jelenthet.
Róbert, történelem és testnevelés szakos tanár egy balassagyarmati iskolában, a Pedagógus I. kategóriába tartozik. Tíz éve, amikor tanítani kezdett, 135 ezer forintot kapott havonta, jelenleg mintegy 500 ezer forint körül van a fizetése. Elmondása szerint ez az összeg vidéki városban elegendő a megélhetéshez. A tanítás mellett edzőként is dolgozik, és szakkört vezet. Róbert szerint a kollégája visszatérése a pályára, miután korábban a bérszínvonal miatt hagyta el azt, jelzi a változást. Róbert úgy véli, a pedagóguspálya ma már tervezhetőbbé vált, különösen a családalapítás szempontjából.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk alapvető narratívája, hogy a kormány által bevezetett pedagógus-béremelések sikeresen megoldották, illetve megoldás felé viszik a közoktatásban tapasztalható munkaerőhiányt és a szakma presztízsének hiányát. A cikk fő célja, hogy pozitív képet fessen a pedagóguspálya jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, hangsúlyozva a kormányzati intézkedések kedvező hatásait. Ezzel a narratívával a cikk a közvélemény megnyugtatását, a kormányzati oktatáspolitika támogatottságának növelését, és a pedagógusok körében a bizalom megerősítését célozza.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg számos nyelvi és retorikai eszközt alkalmaz a kívánt narratíva megerősítésére:
- Érzelmileg túlfűtött és szubjektív kifejezések: Például a „Jelentős béremelést hajtott végre a kormány”, „immár eléri”, „várakozások szerint nemcsak visszacsábítja a pályaelhagyókat, de versenyt is teremt a tanári állásokért, ezzel pedig jelentősen javulhat a hazai oktatás színvonala”, vagy „A jelek azonban kifejezetten biztatóak” és „pozitív irányba billent a mérleg” túlzó, szubjektív kijelentések, amelyek a tények helyett inkább véleményt vagy reményt fejeznek ki.
- Dramatizáló megfogalmazások: Az „Egy csapásra véget vetve annak a helyzetnek, hogy anyagi kompromisszumokkal jár a tanári hivatás vállalása” fordulat leegyszerűsíti és eltúlozza a béremelések hatását, mintha minden anyagi nehézség azonnal megszűnt volna.
- Szelektív információközlés és kontextus hiánya: Bár a cikk megemlíti a pedagógusok egyéb kihívásait (diákok, szülők), ezeket a béremelések „sikertörténetének” kontextusába illeszti, és a kormány „eltökéltségét” hangsúlyozza a megoldásukra, minimalizálva a problémák súlyosságát vagy az esetleges kritikákat.
Kép: Dr. Maruzsa Zoltán/Facebook
-
Közélet3 napja
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet2 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld2 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet2 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek1 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel