Környezet
Keresztes László Lóránt a vízmegtartás fontosságára hívta fel a figyelmet
OkosHír: Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke egy, az aszály elleni küzdelem világnapjára szervezett sajtóeseményen hangsúlyozta, hogy a vízmegtartás a tájban nemzetstratégiai kérdés.
Keresztes László Lóránt szerint, bár az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályra figyelmeztetett, a kormányzati intézkedésekben nem látszik változás a korábbi, vízelvezetésre épülő rendszerhez képest. Állítása szerint a szükséges jogszabályok nem készültek el, és a következő évi költségvetés sem tartalmazza a változáshoz szükséges forrásokat, annak ellenére, hogy ő javaslatot tett erre a Vízválasztó Mozgalom koncepcióterve alapján. A képviselő szerint a 2022-es aszály óta társadalmi felháborodás tapasztalható, és megvan a megoldás iránya. Keresztesék 200 milliárd forintos vízmegtartási programot javasoltak a költségvetésbe, de ezt a kormány nem támogatta.
A képviselő véleménye szerint a vízmegtartás ügye nemzeti együttműködést teremthetne, mivel az ország kiszárításának megállítása mindenki érdeke.
Balogh Péter geográfus, alföldi gazdálkodó, a Vízválasztó Mozgalom elindítója szerint a kormányzati döntések nem tükrözik a természettudományos, önkormányzati, gazdálkodói és terepi tapasztalatokat. Céljuk, hogy támogassák a valós helyzetértékelésen alapuló döntéshozatalt, és egy koncepcionális, proaktív megoldást kínáljanak.
Balogh Péter szerint a vízügy az elmúlt 150 évben a mezőgazdasági területekről való vízelvezetést szolgálta. Ez a tendencia most változik, és a víz visszavezetése a tájba az új irányvonal. Az igazi változáshoz az agrárszereplőkre és az Agrárminisztériumra is szükség lenne, valamint a jogi szabályozókat és a támogatási rendszert is át kell alakítani. Balogh véleménye szerint a vízügy által meghirdetett Vizet a tájba program sok helyen az öntözővíz biztosítására korlátozódik.
Baloghék más kutatókhoz hasonlóan azt szeretnék elérni, hogy a nagyvizek idején a mély fekvésű, vízjárta területeken újra legyen vízborítás. A talajban elszivárgó víz nagy területeken biztosíthatna megfelelő nedvességet.
Balogh szerint az árhullámokat nem a csatornákban kell tárolni, hanem a mezőgazdasági művelésben lévő ártéri szántóterületeken. Azt javasolja, hogy a táji adottságokhoz kell igazítani a gazdálkodást, amit az agrárszabályozás is megtámogathatna. A legeltetéses gazdálkodásnak piacot lehetne teremteni, ami pénzbeli hasznot hozna, és a tájba kivezetett vizek hűtő hatása a városlakók számára is előnyös lenne.
Balogh Péter szerint az öntözési programok nem jelentenek megoldást az aszályra, sőt, elősegíthetik a kiszáradást. Példaként Andalúzia, Anatólia és az Aral-tó környékének kísérleteit hozta fel. Állítása szerint egy hektár öntözése négy-öt hektártól vonja el a vizet. Szerinte társadalmilag nem indokolt szántóföldre öntözővizet juttatni, mivel már ivóvíz is kevés van.
Balogh szerint tévedés a felszín alatti vizek locsolása. Megemlítette, hogy a vízhiány miatt az alföldi legelők is kiszáradtak. Nem érti, hogy az előző évek csapadékviszonyainak ismeretében miért vetettek sokan kukoricát, ami ha leszárad, kártalanítást fizet az agrárminisztérium. Balogh az ilyen gazdákat nem támogatná, hanem inkább tanfolyamra küldené. A Vízválasztó Mozgalom a jó gyakorlatokkal szeretné megismertetni az agrárkormányzatot, ami a támogatásait is igazíthatná ezekhez a megoldásokhoz.
Baloghék számításai szerint a jelenlegi infrastruktúra használatával, minimális pénzből és beavatkozással nagy eredményeket lehetne elérni, az eddigi 200-300 millió köbméter víz helyett 2-3 milliárd köbmétert is ki lehetne vezetni a tájba.
Czirják Csaba, a Sárréti Vízőrzők egyik vezetője egy működő modellről számolt be. Szeghalom környékén 15 gazda fogott össze, hogy a területeikre vizet vezessenek ki. Átereszeket, csatornákat tisztítottak ki, és patakokat vájtak ki, amikből nagy területet tudtak elborítani vízzel. Czirjákék segítséget kaptak a vízügytől és a nemzeti parkoktól. A gazdák 1750, a dévaványai túzokrezervátum 2000, az állami erdészet 600 hektár területet ajánlott fel az elárasztásra. Többen szándéknyilatkozatot írtak alá, ami lehetővé teszi, hogy télen, tavasz elején hagyják, hogy túlcsorduljanak a csatornák, és a földjükre folyjon a víz. Mindenkinek szüksége van a vízre, hiszen az elmúlt hónapban kevés eső esett. Az öntözési szezon miatt sok helyen szivattyúznak, elkezdtek apadni a vízfolyások, és az oldalági kivezetést biztosító medrekben újra a gyűjtőcsatornák felé folyik a víz.
Balogh Péter szerint a mentett oldalon lévő szikes legelőjén az elmúlt években nem tudott állatot tartani az őszi esőkig. Most is kevesebb vegetációt tapasztal, mert elmaradt az árvíz. Azt állítja, a gazdálkodók tudják, hogy a belvizes években jobb a termés.
Balogh szerint a belvíz egy magyar probléma. Egy tanulmány szerint a belvizek 80 százaléka magától elszivárog, elpárolog, ezért kár levezetni. Balogh szerint a belvíz az a víz, aminek a helyét felszántották, és szántóveszély van a medrekben.
Keresztes szerint olyan jogi szabályozásra van szükség, ami közérdekként tekint a vízmegtartásra, hasonlóan az autópálya-építéshez, ahol senki nem járhat rosszabbul, és ha valaki akadályozza, szankcionálható legyen.
A Vízválasztó Mozgalom széles társadalmi bázist szeretne kialakítani a változás eléréséhez. Balogh szerint a változás politikai akarat kérdése, és a társadalom felelőssége is.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „mély felháborodás”, „ország kiszárítása”, „mintha más valóságban születnének a kormányzati döntések” kifejezésekkel. Ezek a megfogalmazások célja az olvasó érzelmi befolyásolása és a téma fontosságának hangsúlyozása volt.
- Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként tálalva. Például, hogy a kormányzati döntések nem tükrözik a valós helyzetet, vagy hogy az öntözési programok elősegítik a kiszáradást. Ezek az állítások nem voltak minden esetben kellően alátámasztva.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része nehezen ellenőrizhető, mivel véleményeken és tapasztalatokon alapulnak. Például, hogy a társadalom biofób, vagy hogy a belvizek 80 százaléka magától elszivárog. Ezek az állítások további kutatást igényelnek.
- Konklúzió: A cikk konklúziója, hogy a vízmegtartás nemzetstratégiai kérdés, és ehhez a társadalom és a politikai akarat összehangolására van szükség. A cikk szerint a jelenlegi kormányzati intézkedések nem megfelelőek, és a Vízválasztó Mozgalom által javasolt megoldásokra van szükség.
- Hatás a magyar közéletre: Az esemény felhívhatja a figyelmet a vízgazdálkodás fontosságára és a fenntartható megoldások szükségességére. A cikkben szereplő kritikák és javaslatok hozzájárulhatnak a közpolitikai vitákhoz és a kormányzati intézkedések felülvizsgálatához.
OkosHír: Egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarországi felnőttek jelentős része elégedett az ország vihar okozta kárainak elhárítására tett erőfeszítésekkel. A Real-PR 93 nevű cég telefonos felmérése alapján, amelyet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben ismertettek, a válaszadók 66 százaléka fejezte ki elégedettségét.
A felmérést 2025. július 14-én és 15-én végezték ezer felnőtt megkérdezésével. A kutatás az országot július 7-én érintő jelentős vihart követő helyreállítási munkák megítélésére fókuszált.
A felmérés részletes adatai szerint:
- A teljes lakosság 66 százaléka elégedett a vihar okozta veszélyek elhárításával. Ezen belül 25 százalék teljesen elégedettnek, míg 41 százalék inkább elégedettnek mondta magát.
- A válaszadók 20 százaléka elégedetlen volt a kárelhárítással.
- A kormánypártok (Fidesz-KDNP) szavazói körében az elégedettek aránya magas volt, 89 százalékuk nyilatkozott elégedetten.
- A Tisza Párt szavazóinak 52 százaléka elégedett volt a kárelhárítással, míg 34 százalékuk elégedetlenségét fejezte ki.
- A budapesti lakosok 64 százaléka, a vidékiek 68 százaléka ítélte pozitívan meg a kárelhárítást. A fővárosiak 16 százaléka, a vidékiek 20 százaléka fejezte ki negatív véleményét. A Real-PR 93 elemzése szerint a vidéki településeket feltehetően nagyobb mértékben érintette a vihar, mint a fővárost, ami magyarázhatja a véleménynyilvánítás arányait.
- Az életkor emelkedésével az elégedettség aránya is nőtt:
- A 18-39 éves korosztályban 58 százalék volt elégedett.
- A 40-59 évesek körében 68 százalék volt elégedett.
- A 60 év felettiek esetében 73 százalék volt elégedett a vihar okozta veszélyek elhárításával.
A Real-PR 93 közleménye szerint minden vizsgált társadalmi csoportban az elégedettek tábora alkotja a többséget.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a magyar lakosság magas szintű elégedettségét a viharkárok elhárításával kapcsolatban. A narratíva különösen hangsúlyozza, hogy az elégedettség az ellenzéki pártok szavazói, így a Tisza Párt támogatói körében is többségben van. Ez a hangsúlyozás arra utalhat, hogy a cikk szándéka az volt, hogy megerősítse a kormányzati intézkedések pozitív megítélését, és esetlegesen ellenpontozza az ellenzéki kritikákat, különösen Magyar Péter korábbi, a viharral kapcsolatos megjegyzéseit.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk több manipulatív eszközt is alkalmazott:
- Érzelmi vagy sugalmazó kifejezés: A „Még a Tisza Párt szavazóinak is abszolút többsége (52 százalék) elégedett…” fordulatban a „Még” (Even) szó használata azt sugallja, hogy ez az eredmény meglepő vagy váratlan, különösen Magyar Péter korábbi nyilatkozata fényében. Ez a szóválasztás nem objektív, hanem egy előre feltételezett narratívát erősít, miszerint az ellenzéki szavazóknak nem kellene elégedetteknek lenniük.
- Tények és vélemények összekeverése/kontextusba helyezés: Az, hogy „amelyre a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter kezdetben „záporként” hivatkozott, és a kormányon kérte számon a reptér leállítását” bekezdés az első bevezető részben szerepel, közvetlenül a közvélemény-kutatás ismertetése előtt. Ez a politikai kontextus nem része a közvélemény-kutatás eredményeinek, hanem egy külső, politikai állítás, amelynek beemelése a felmérés bemutatásába a Tisza Párt vezetőjének hitelességét kérdőjelezi meg, és a felmérés eredményeit egy adott politikai olvasatba helyezi. Ez nem objektív tényközlés, hanem politikai keretezés.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem ad kellő kontextust magáról a Real-PR 93 kutatóintézetről. Bár megemlíti, hogy debreceni székhelyű, hiányzik az információ arról, hogy a cégnek milyen múltja van a közvélemény-kutatások terén, milyen a finanszírozása, vagy milyen politikai hovatartozással azonosítják. Ezek az információk segítenék az olvasót abban, hogy a felmérés eredményeit megfelelő kontextusban értelmezze, és felmérje annak esetleges elfogultságát vagy hitelességét.
A téma társadalmi relevanciája: A természeti katasztrófákra való reagálás és a kárelhárítás megítélése alapvető társadalmi és politikai jelentőséggel bír. A lakosság elégedettsége vagy elégedetlensége közvetlenül tükrözi a kormányzati intézkedések hatékonyságát és a közbizalom alakulását. Egy ilyen felmérés releváns információval szolgál a politikai szereplők számára a közhangulatról, és a közvélemény számára is fontos visszajelzés arról, hogyan ítélik meg az állampolgárok a kríziskezelést. A cikk rámutat a politikai megosztottságon átívelő elégedettségre, ami a katasztrófaelhárítási képesség szélesebb körű elfogadottságát jelezheti.
Kép: Pexels
OkosHír: A kormány új rendelete értelmében a gáz- és olajtermelés kiemelt fontosságú közérdeknek számít. Ez a besorolás lehetővé teszi, hogy ilyen tevékenységeket Natura 2000 védettségű természetvédelmi területeken is engedélyezzenek, még abban az esetben is, ha a beruházás „jelentős hatással lehet” az ott élő, kiemelt jelentőségű fajokra. Az információ a 2025. július 17-én, csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben foglaltak alapján került nyilvánosságra.
A rendelet módosítja a bányászatra és természetvédelmi területekre vonatkozó szabályozást. Ennek értelmében az energiaellátást biztosító szénhidrogén-bányászati tevékenység is bekerül a közérdekű kategóriába, az emberi egészség és élet védelme, a közbiztonság fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatások mellé.
A jogszabály 2025. július 20-tól lép hatályba. Ettől az időponttól kezdve engedélyezhető a gáz- és olajtermelés a Natura 2000 területeken, függetlenül attól, hogy az potenciálisan jelentős hatást gyakorolhat a védett élővilágra.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót a kormányzati rendeletváltásról, amely a szénhidrogén-bányászatot kiemelt közérdekké minősíti Natura 2000 területeken. A narratíva a környezetvédelem szempontjából érzékeny témára helyezi a hangsúlyt, kiemelve a potenciális „jelentős hatást” a védett fajokra, ami a környezetvédelmi aggodalmak felkeltését célozhatja az olvasóban.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk címe („Megkönnyíti a kormány a szénhidrogénbányászatot a védett területeken”) egy enyhe, de észrevehetően negatív konnotációt hordoz, azt sugallva, hogy a kormány „könnyít” valamin, ami potenciálisan káros. Bár a cikk tényeket közöl, az ismételt hangsúly a „jelentős hatással lehet” kifejezésen, anélkül, hogy a kormányzati indokokat vagy a szabályozás teljes kontextusát részletezné, a környezetvédelmi aggodalmak felé terelheti az olvasó figyelmét, esetlegesen egyoldalú képet festve.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem tér ki a rendelet mögötti kormányzati indokokra. Nem említi meg, hogy milyen célokat szolgál a szénhidrogén-bányászat kiemelt közérdekké nyilvánítása (pl. energiabiztonság, gazdasági függetlenség, geopolitikai helyzet). Ennek a kontextusnak a hiánya akadályozza az olvasót abban, hogy teljes képet kapjon a döntés összetettségéről és a mögötte álló potenciális érvekről.
A téma társadalmi relevanciája: A szénhidrogén-bányászat és a természetvédelem viszonya kiemelt társadalmi relevanciával bír, mivel alapvető érdekek ütköznek: az ország energiaellátásának biztosítása és a természeti örökség, biodiverzitás megőrzése. A rendelet közvetlen hatással van a környezetvédelmi szervezetek munkájára, a helyi közösségekre és az ország energiastratégiájára, így széles körű vitákat generálhat a közvéleményben.
Kép: Pexels
Dömötör Csaba szerint Magyar Péter távol maradt az EP agrárbizottsági üléseiről
Egy amerikai férfi Oroszországba költözött és csatlakozott az orosz hadsereghez
Magyar Péter egy csónakon táncolt a tiszalöki vízerőműnél
Közel kétezer külhoni szervezet kapott támogatást a Miniszterelnökségtől
A Tisza Párt agrárszakértője nyilatkozott az uniós agrártámogatásokról
Az EgészségAblak alkalmazás bővített szakrendelési időpontfoglalási funkciót kínál
A magyar öttusa válogatott tíz sportolóval indul a madridi Európa-bajnokságon
A török elnök harmadik tárgyalási fordulót javasolt Ukrajna és Oroszország között
A Momentum politikusai szerint pénzt ajánlottak nekik a 2026-os választási indulásért
A kormány béremeléseket hajtott végre a közoktatásban
Beke Mihály András széttépte Fidesz-tagkönyvét egy interjú során
A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap és a csőrekonstrukciók Magyarországon
Fábián Bettina bronzérmet szerzett a szingapúri vizes világbajnokságon
A szlovén parlament megszavazta az önkéntes eutanázia törvénytervezetét
A brazil hatóságok nyomkövető viselésére kötelezték Jair Bolsonarót
Az államtitkár a Stipendium Peregrinum programról beszélt Bugyin
A Zöldek társelnöke, Ricarda Lang képviselői jövedelme és végzettsége
A kárpátaljai ápoló szerint nem voltak verésnyomok Sebestyén József testén a kórházi felvételkor
Vaddisznó támadott meg egy férfit Balatonalmádiban
A 4iG stratégiai megállapodásokat írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel
A főváros plakátokat helyezett ki a Budapest Pride felvonulásról készült képpel
Az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be orosz hírszerzők ellen kibertevékenység miatt
Észak-Korea lezárta a Vonszan-Kalma üdülőkomplexumot a külföldi látogatók előtt
Jelentések érkeztek emberi jogi jogsértésekről Dél-Szíriából az ENSZ-hez
A köztársasági elnök fogadta az Egyesült Arab Emírségek elnökét
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel
Dömötör Csaba szerint Magyar Péter távol maradt az EP agrárbizottsági üléseiről
A Belügyminisztérium válaszolt Hadházy Ákosnak az Uzsoki Kórház VIP-osztályának ügyében
A Semmelweis Egyetem Gyermekklinikája nem kapott értesítést a Tűzoltó utca lezárásáról
A magyar lakosság többsége elégedett a viharkárok elhárításával egy felmérés szerint
Az állam belvárosi ingatlanok eladására készül
Trump Ukrajnának szánt fegyverek vásárlását fontolgatja német pénzből
Az NMHH eljárást indított a Metropol rövid szoknyák fotózására buzdító felhívása miatt
Szijjártó Péter az EU és az Öböl-menti országok szabadkereskedelmi tárgyalásairól nyilatkozott
Beke Mihály András széttépte Fidesz-tagkönyvét egy interjú során
A török elnök harmadik tárgyalási fordulót javasolt Ukrajna és Oroszország között
A Médiatanács több mint 15 millió forintra bírságolta a TV2-t korhatár-besorolási hibák miatt
A Harvard Egyetem kutatása az uráli nyelvek szibériai eredetét valószínűsíti
A CBS megszünteti Stephen Colbert esti showműsorát
A Kormányhivatal tűzvédelmi okokból átalakítást követel a IX. kerületi Tűzoltó utcában
A Tisza Párt agrárszakértője nyilatkozott az uniós agrártámogatásokról
A kárpátaljai palágykomoróci templom felgyújtása: Rácz András szerint óvatosság indokolt
Az RTL 2004-es „Szerintem.” kampánya Gyémánt Penge díjat kapott
-
Közélet3 napjaÁllami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet2 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld3 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet3 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek1 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel
