A Maros sókoncentrációja meghaladja a megengedett értéket a parajdi bányából kioldódó só miatt

OkosHír:

A romániai Fehér megyében a gazdálkodókat arról értesítették, hogy a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre. Mindkét folyóban a só koncentrációja magasabb a megengedettnél, és mivel ezek a folyók a Marosba torkollnak, ott is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.

Vasárnap a Kis-Küküllő vizének sótartalma 1900 mg/l, a Nagy-Küküllőé 867 mg/l, a Marosé pedig 403 mg/l volt a közép-erdélyi mérőállomásokon. A víz a Korond-patak mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án.

A jelenség hátterében a múlt hónapban bekövetkezett parajdi események állnak. A feltételezések szerint a nagy esőzések elárasztották a sóbányát, ahonnan a kiáramló víz sót mosott ki a Korond-patak vizébe, majd onnan a környező folyókba.

A katasztrófavédelem és a vízügyi hatóságok több szivattyút helyeztek üzembe a bánya térségében, hogy a Korond-patak vizének egy részét átemeljék, csökkentve a bánya alatti szakaszba jutó sós víz mennyiségét. Emellett a folyókba a környék víztározóiból vizet engednek, a sókoncentráció csökkentése céljából.

A Maros magas sótartalmú vize várhatóan érinti a folyó magyarországi szakaszát is. A magyar hatóságokat pénteken tájékoztatták a helyzetről.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „katasztrófa” szó használatával. A cikk feltételezéseket is tényként közölt, például amikor az esőzések és a sóbánya elöntése közötti ok-okozati összefüggést említi, anélkül, hogy ezt forrásokkal támasztaná alá. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a parajdi sóbányából kioldódó só jelentős környezeti terhelést okoz a Maros vízgyűjtő területén. Ez az esemény potenciálisan hatással lehet a mezőgazdaságra és az ökoszisztémára a folyó mentén, mind Romániában, mind Magyarországon.

(Forrás: 444.hu)