Technológia és Tudomány
Newton 2060-ra tette egy korszak vége és egy új kezdetének időpontját
OkosHír: Isaac Newton, a 17. századi tudós és teológus, a bibliai Dániel könyve és a Jelenések könyve alapján számításokat végzett, melyek eredményeként arra jutott, hogy a kereszténység egy korszakának 1260 év után vége szakad. Ezt az időszakot Kr. sz. 800-tól számítva Newton szerint a világ 2060-ban ér véget.
Egy 1704-ben írt levelében Newton megjegyezte, hogy nem állítja biztosan a világvégét 2060-ra, de szerinte az nem következik be korábban. Hozzátette, célja nem a riogatás, hanem a megalapozatlan jóslatokkal való leszámolás volt.
Newton nem a világ fizikai megsemmisülését, hanem egy „nagy átalakulás” kezdetét jósolta. Úgy vélte, 2060-ban véget ér egy történelmi korszak, és kezdetét veszi Krisztus ezeréves uralma a Földön, melyet a jelenlegi társadalmi rend összeomlása előzhet meg. Elképzelése szerint ez egy isteni beavatkozással járó új korszak lenne.
Newton teológiai kérdésekkel is foglalkozott, és több ezer oldalnyi kéziratot hagyott hátra bibliai próféciák időrendjéről, vallási szövegmagyarázatról és hitbéli kérdésekről. A próféciákat a saját korára és a jövőre vonatkoztatta. Munkái csak halála után kerültek elő, mivel maga is óvatosan bánt velük, mivel vallási nézetei akkoriban megkérdőjelezhetőnek számítottak.
Newton értelmezési módszerei, különösen a Dániel könyvében szereplő számokkal végzett számításai vitatottak. Egyes kutatók intellektuálisan izgalmasnak tartják, míg mások vallási spekulációnak tekintik. A 2060-as év közeledtével többen fordulnak figyelemmel Newton vallási írásai felé.
A történelem során több alkalommal határoztak meg világvége-időpontokat, melyek megdőltek. Newton nem látomásokra vagy személyes kinyilatkoztatásokra hivatkozott, hanem bibliaértelmezési módszerrel jutott következtetésre. A tudományos közösség egy része nem jóslatnak, hanem gondolati kísérletként tekint rá.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett, például a „riogatás” szó használatával vagy a „tudományos precizitással” való szembeállításával az irracionális jóslatokkal. A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például amikor azt sugallta, hogy Newton módszere „szigorú” bibliaértelmezésen alapult, miközben ez a megközelítés vitatott. A cikkben leírtak valóságtartalma abban rejlik, hogy Newton valóban foglalkozott ilyen számításokkal és jóslatokkal, de azok tudományos megalapozottsága kérdéses. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Newton teológiai nézetei jelentős mértékben befolyásolták a gondolkodását, és hogy ezek a nézetek ma is érdeklődést váltanak ki. Az esemény hatása a magyar közéletre valószínűleg minimális, mivel ez egy elméleti, történelmi érdekesség.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Külföld3 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika3 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Belföld3 napja
Hankó Balázs: Mi, magyarok vagyunk a világ legtehetségesebbjei
-
Közélet-Politika3 napja
Donald Trump hosszú posztban méltatta Orbán Viktort, Magyar Péter is készen áll együttműködni az amerikai elnökkel
-
Belföld3 napja
Karácsony Gergely: Napi ezer kátyú javítását ütemezte be a Budapest Közút
-
Közélet-Politika3 napja
Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot