Newton 2060-ra tette egy korszak vége és egy új kezdetének időpontját

OkosHír: Isaac Newton, a 17. századi tudós és teológus, a bibliai Dániel könyve és a Jelenések könyve alapján számításokat végzett, melyek eredményeként arra jutott, hogy a kereszténység egy korszakának 1260 év után vége szakad. Ezt az időszakot Kr. sz. 800-tól számítva Newton szerint a világ 2060-ban ér véget.

Egy 1704-ben írt levelében Newton megjegyezte, hogy nem állítja biztosan a világvégét 2060-ra, de szerinte az nem következik be korábban. Hozzátette, célja nem a riogatás, hanem a megalapozatlan jóslatokkal való leszámolás volt.

Newton nem a világ fizikai megsemmisülését, hanem egy „nagy átalakulás” kezdetét jósolta. Úgy vélte, 2060-ban véget ér egy történelmi korszak, és kezdetét veszi Krisztus ezeréves uralma a Földön, melyet a jelenlegi társadalmi rend összeomlása előzhet meg. Elképzelése szerint ez egy isteni beavatkozással járó új korszak lenne.

Newton teológiai kérdésekkel is foglalkozott, és több ezer oldalnyi kéziratot hagyott hátra bibliai próféciák időrendjéről, vallási szövegmagyarázatról és hitbéli kérdésekről. A próféciákat a saját korára és a jövőre vonatkoztatta. Munkái csak halála után kerültek elő, mivel maga is óvatosan bánt velük, mivel vallási nézetei akkoriban megkérdőjelezhetőnek számítottak.

Newton értelmezési módszerei, különösen a Dániel könyvében szereplő számokkal végzett számításai vitatottak. Egyes kutatók intellektuálisan izgalmasnak tartják, míg mások vallási spekulációnak tekintik. A 2060-as év közeledtével többen fordulnak figyelemmel Newton vallási írásai felé.

A történelem során több alkalommal határoztak meg világvége-időpontokat, melyek megdőltek. Newton nem látomásokra vagy személyes kinyilatkoztatásokra hivatkozott, hanem bibliaértelmezési módszerrel jutott következtetésre. A tudományos közösség egy része nem jóslatnak, hanem gondolati kísérletként tekint rá.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett, például a „riogatás” szó használatával vagy a „tudományos precizitással” való szembeállításával az irracionális jóslatokkal. A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például amikor azt sugallta, hogy Newton módszere „szigorú” bibliaértelmezésen alapult, miközben ez a megközelítés vitatott. A cikkben leírtak valóságtartalma abban rejlik, hogy Newton valóban foglalkozott ilyen számításokkal és jóslatokkal, de azok tudományos megalapozottsága kérdéses. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Newton teológiai nézetei jelentős mértékben befolyásolták a gondolkodását, és hogy ezek a nézetek ma is érdeklődést váltanak ki. Az esemény hatása a magyar közéletre valószínűleg minimális, mivel ez egy elméleti, történelmi érdekesség.

(Forrás: demokrata.hu)