Technológia és Tudomány
Új Tyrannosaurus őslelet segíthet a T. rex evolúciójának megértésében
OkosHír: A Tyrannosaurus rex, amely 68-66 millió évvel ezelőtt élt, a dinoszauruszok egyik legismertebb ragadozója. A kutatók sokat tudnak róla, de az evolúciójának egyes részletei még nem tisztázottak. A Guardian arról számolt be, hogy egy feltételezett ős azonosításával a kutatók közelebb kerülhetnek a T. rex evolúciójának megértéséhez.
A Calgary Egyetem kutatói újra megvizsgáltak egy, az 1970-es években Mongóliában kiásott fosszíliát. Ezt a 86 millió éves csontvázat korábban az Alectrosaurus olseni fajhoz sorolták. A vizsgálatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csontváz egy új fajhoz tartozik, amelyet Khankhuuluu mongoliensis-nek neveztek el.
A szakértők véleménye szerint az új faj segíthet megérteni a Tyrannosaurusok evolúciójának azt a szakaszát, amely a kis méretű korai ősök és a későbbi nagy testű fajok között volt. Darla Zelenitsky, a Calgary Egyetem munkatársa szerint a Khankhuuluu mongoliensis a T. rexek családjának egyik korai képviselője lehetett.
Jared Voris kutatásvezető szerint a fosszíliák egyes tipikus Tyrannosaurus-jegyeket mutatnak, de más, meghatározó jellemzők hiányoznak. A Khankhuuluu körülbelül 4 méter hosszú és 750 kilogramm lehetett, míg a T. rex elérte a 12 méteres hosszt és a 8000 kilogrammos testtömeget.
A kutatók számítógépes modellek segítségével próbálták meghatározni a Tyrannosaurusok családfáját, és azt, hogy mikor és hol jelentek meg új fajok. Feltételezések szerint az evolúciójukat befolyásolhatták azok a szárazföldi összeköttetések, amelyek a mai Észak-Amerika és Ázsia között léteztek, és amelyeken keresztül több vándorlási hullám is zajlott.
Az eredmények szerint a Khankhuuluu, vagyis az ázsiai rokon fajok Észak-Amerikába vándorolhattak, ahol később a Tyrannosaurusok fejlődtek ki. Egyes Tyrannosaurusok később visszaköltöztek Ázsiába, ahol a Tarbosaurus és a Pinocchio rex jelent meg. Végül egyes nagy Tyrannosaurus fajok visszavándoroltak Észak-Amerikába, létrehozva a T. rexet és más óriási ragadozókat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikkben a „rettegett ragadozó” kifejezés érzelmi hatást gyakorol az olvasóra.
- A cikkben Voris véleménye, miszerint az ember tökéletes prédája lett volna a Khankhuuluunak, spekulatív.
- A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben tudományos kutatásokra hivatkoznak.
- A cikk konklúziója, hogy a Khankhuuluu mongoliensis segíthet megérteni a T. rex evolúcióját.
- Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nincs, de a tudományos eredmények bemutatása hozzájárulhat a természettudományos ismeretek terjesztéséhez.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Gemini
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Greg Brockman tanúvallomása: Elon Musk irányítást és Mars-finanszírozást kért az OpenAI-tól
Greg Brockman elnök kedden tanúskodott a kaliforniai bíróságon az Elon Musk által indított perben. A vallomás szerint Musk már 2017-ben javasolta a nonprofit struktúra megváltoztatását. Erre a fejlett mesterséges intelligencia modellek fejlesztéséhez szükséges tőkebevonás miatt volt szükség. Brockman kijelentette, hogy Musk feltételként szabta saját vezetői szerepét az átalakuló szervezetben.
A bírósági meghallgatáson elhangzott, hogy Musk és Sam Altman között verseny alakult ki a vezérigazgatói posztért. Brockman egy konkrét vállalati megbeszélést is felidézett. Ezen az üzletember a többségi részesedés iránti igényét üzleti tapasztalataival indokolta. Az OpenAI elnöke szerint Musk a profitot egy marsi kolónia létrehozására fordította volna.
A Mars-projekt és a 80 milliárd dolláros igény
Brockman idézte Musk szavait, aki szerint 80 milliárd dollár szükséges egy önellátó város felépítéséhez a Marson. A tanúvallomás alapján Musk teljes irányítást követelt a források felett. Ez az igény végül hozzájárult a felek közötti szakításhoz és Musk 2019-es távozásához az igazgatótanácsból.
Elon Musk keresete ezzel szemben azt állítja, hogy az alapítók megszegték az eredeti küldetést. A felperes szerint a nonprofit alapításkor az emberiség javát szolgáló fejlesztésben állapodtak meg. Musk most 150 milliárd dolláros kártérítést követel. Emellett kéri Altman és Brockman eltávolítását a vállalat éléről.
Piaci verseny és jogi védekezés
Az OpenAI jogi képviselői szerint a per hátterében üzleti érdekek állnak. Állításuk szerint Musk célja saját mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, az xAI pozíciójának erősítése. A védelem hangsúlyozza, hogy Musk csak a vállalat sikerei után kezdeményezett jogi lépéseket.
A bírósági eljárás során vizsgált dokumentumok rámutatnak a 2015-ös alapítási feltételekre. A nonprofit működés fenntarthatósága központi kérdése a vitának. A tárgyalás a tanúk meghallgatásával folytatódik a következő napokban.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás Brockman vallomását használja fel arra, hogy Muskot hataloméhes és különc figuraként fesse le. A cél a jogi vita üzleti jellegének elfedése személyes motivációkkal.
A forrás olyan érzelmileg telített kifejezéseket használ, mint az „árulás” vagy a „feszült megbeszélés”. Ezek nem objektív tények, hanem a felek szubjektív megélései. Az „árulás” szó használata különösen manipulatív, mert erkölcsi ítéletet sugall egy szerződéses vita felett.
A szöveg dominánsan Brockman bírósági vallomására épít. Musk álláspontja csak a követelések szintjén jelenik meg, belső motivációit kizárólag az ellenoldal (OpenAI) tolmácsolásában ismerhetjük meg.
A cikk nem említi, hogy az OpenAI profitorientált ága (OpenAI LP) egy hibrid struktúra. Nem esik szó arról sem, hogy a Microsoft befektetései nélkül a cég életképes maradt volna-e nonprofit formában.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Ezer eurós bírságot kapott egy spanyol bíró a ChatGPT szabálytalan használata miatt
A spanyol igazságszolgáltatási szervek 1000 eurós bírság megfizetésére kötelezték azt a bírót, aki a ChatGPT alkalmazásával készítette el egyik határozatának tervezetét. A mulasztás akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a véglegesített dokumentumban benne maradtak az algoritmusnak címzett felhasználói kérdések és utasítások.
A fegyelmi bizottság megállapította, hogy a tisztviselő hivatali visszaélést követett el az adatok kezelése során. A döntés értelmében a bíró szabályt szegett, amikor a munkája során megismert bizalmas információkat nem engedélyezett, külső informatikai csatornákon keresztül osztotta meg. Az adatok feltöltése egy nyilvános MI-platformra sérti a bírósági titoktartási kötelezettséget.
Enyhítő körülmények és szabályozási háttér
A testület a büntetés kiszabásakor mérlegelte a cselekmény súlyát és a bírói függetlenség kérdését is. Súlyosabb szankciót azért nem alkalmaztak, mert a vizsgálat szerint az MI-t kizárólag segédeszközként, nem pedig a bírói mérlegelés helyettesítőjeként vették igénybe. Az érdemi döntéshozatali folyamat a szakember kezében maradt.
Spanyolországban az igazságszolgáltatási rendszer szigorú keretek között teszi lehetővé a technológiai újítások alkalmazását. A hatályos szabályozás értelmében a bírák kizárólag azokat a szoftvereket használhatják, amelyeket a központi rendszer biztosít, vagy amelyeket a szakmai tanács előzetesen jóváhagyott.
Az eset rávilágít a modern technológia és a jogi etika közötti feszültségre. A hivatalos szervek hangsúlyozták, hogy az MI-alkalmazások használata előtt kötelező a biztonsági felülvizsgálat a jogbiztonság garantálása érdekében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a technológiai fejlődés és a hivatali szabályozás ütközésének bemutatása egy konkrét példán keresztül. A narratíva nem az MI ellen foglal állást, hanem az adatvédelmi fegyelem fontosságát hangsúlyozza az állami szférában.
Az eredeti forrás olyan szenzációhajhász elemeket használt, mint a „lebukott” vagy a „kiderült”, amelyek a bírót negatív színben, szinte elkövetőként tüntetik fel. Az átirat ezeket tényszerű megállapításokra cserélte (pl. „nyilvánvalóvá vált”).
Az eredeti közlések nem részletezik az érintett ügy típusát (büntető-, polgári vagy családjogi), ami alapvetően befolyásolná a kiszivárgott adatok érzékenységének megítélését. Szintén elhallgatják, hogy a bíró korábban kapott-e képzést az MI-eszközök biztonságos használatáról.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár3 napjaRogán Antal távozik a parlamenti frakcióból a választási vereség után
-
Közélet-Politika2 napjaOrbán Viktor 2010-es ígéretei és a tizenhat éves kormányzati ciklus mérlege
-
Közélet-Politika3 napjaMagyar Péter és Giorgia Meloni a trieszti kikötőről és a migrációról tárgyalt
-
Közélet-Politika1 napjaSzalay-Bobrovniczky Kristóf leköszön honvédelmi miniszteri posztjáról
-
Gazdaság3 napjaGazdasági mutatók a 2026-os kormányváltás idején: GDP-növekedés és beruházási adatok
-
Közélet-Politika3 napjaNavracsics Tibor a középosztály elvesztésével és kampányhibákkal indokolja a választási vereséget
-
Belföld3 napjaÚj nevet kap a sátoraljaújhelyi Wáberer Városi Uszoda
-
Bulvár3 napjaMegszűnik a TV2 Tények hírműsora, Magyar Péter közösségi oldalán reagált a hírre
