OkosHír: A Maroson érkező magas sótartalmú víz érinti a folyó magyarországi szakaszát is, ezért a román hatóságok várhatóan 2025. június 12-én tájékoztatják a magyar hatóságokat a helyzetről. A következő 24-48 órában a magas sótartalom terheli a környezetet.

A parajdi sóbányánál a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező szerdán, a hatóságokkal való egyeztetés nélkül megbontotta a vízhozamcsökkentő gátakat. A jövőben bármilyen beavatkozáshoz jóváhagyás és hatósági együttműködés szükséges.

A miniszter szerint a parajdi bányakatasztrófa megelőzhető lett volna a szükséges munkálatok időbeni elvégzésével. A kialakult helyzet kezelése időigényesebb és költségesebb. A csütörtöki események következményeként halpusztulás is történt, ami a víz szennyezettségét jelzi.

Biológusok jelentős halpusztulásra figyelmeztettek a Kis-Küküllőn. Hartel Tibor ökológus felvételeket osztott meg elpusztult vagy a magas sótartalom miatt szenvedő halakról, köztük védett fajokról. Fülöp Tihamér biológus szerint a román természetvédelmi intézmények nem reagáltak gyorsan és hatékonyan a válságra.

A Kis-Küküllő vízének sótartalma megnőtt, miután a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező megbontotta a vízhozamcsökkentő gátakat. A sóbányavállalat (Salrom) szerint a szakemberekkel való konzultáció nélküli intézkedésre a munkagépek és a munkások védelmében volt szükség. Azt is állították, hogy a bajt a bányánál történt kisebb omlások okozták.

A román hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígították az érintett folyók vizét.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság bejelentette, hogy hétfőtől szünetel a jelenléti oktatás valamennyi évfolyam számára a Kis-Küküllő vizének megnőtt sótartalma miatt az érintett településeken. Dicsőszentmártonban, Ádámos, Szászbogács, Gyulakuta és Vámosgálfalva községekben csak az országos vizsgákon kell megjelenni a diákoknak.

A testület az érintett települések vízellátására is alternatív megoldásokat keresi, miután a gyulakutai vízüzem már a víztározója vízkészletét használta a Kis-Küküllő vize helyett.

A folyó magas sótartalma miatt a Kis-Küküllő alsó folyásán romlott a vezetékes víz minősége, és le kellett zárni a dicsőszentmártoni vízüzemet. A lakosságnak az ivóvíz mellett a háztartási vizet is a hatóságok biztosítják.

A Salrom működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a Korond-patak vize. Az áradat elöntötte a bánya valamennyi részét, beleértve a turisztikai szintet és a Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya turisztikai látványosság, amelytől a bányászok és a környék vendéglátóhelyeinek megélhetése függ.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen érzelmi töltetű kifejezéseket használt, például a „bányakatasztrófa” szó használata, vagy a „biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik” kijelentés.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a miniszter véleménye, miszerint a bányakatasztrófa megelőzhető lett volna. Ezt tényként kezeli, holott ez egy szubjektív állítás.
• A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a közölt információk tényeken alapulnak. Ugyanakkor a források hiánya megnehezíti az állítások teljes körű ellenőrzését.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a parajdi sóbánya környékén környezeti problémák merültek fel, amelyek hatással vannak a helyi élővilágra és a lakosság életminőségére.
• Az esemény a magyar közéletre potenciálisan hatással lehet a környezetvédelmi kérdések iránti figyelem növekedése, valamint a határon átnyúló környezeti problémák kezelésének fontossága miatt.

(Forrás: demokrata.hu)