OkosHír: Egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarországi felnőttek jelentős része elégedett az ország vihar okozta kárainak elhárítására tett erőfeszítésekkel. A Real-PR 93 nevű cég telefonos felmérése alapján, amelyet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben ismertettek, a válaszadók 66 százaléka fejezte ki elégedettségét.

A felmérést 2025. július 14-én és 15-én végezték ezer felnőtt megkérdezésével. A kutatás az országot július 7-én érintő jelentős vihart követő helyreállítási munkák megítélésére fókuszált.

A felmérés részletes adatai szerint:

• A teljes lakosság 66 százaléka elégedett a vihar okozta veszélyek elhárításával. Ezen belül 25 százalék teljesen elégedettnek, míg 41 százalék inkább elégedettnek mondta magát.
• A válaszadók 20 százaléka elégedetlen volt a kárelhárítással.
• A kormánypártok (Fidesz-KDNP) szavazói körében az elégedettek aránya magas volt, 89 százalékuk nyilatkozott elégedetten.
• A Tisza Párt szavazóinak 52 százaléka elégedett volt a kárelhárítással, míg 34 százalékuk elégedetlenségét fejezte ki.
• A budapesti lakosok 64 százaléka, a vidékiek 68 százaléka ítélte pozitívan meg a kárelhárítást. A fővárosiak 16 százaléka, a vidékiek 20 százaléka fejezte ki negatív véleményét. A Real-PR 93 elemzése szerint a vidéki településeket feltehetően nagyobb mértékben érintette a vihar, mint a fővárost, ami magyarázhatja a véleménynyilvánítás arányait.
• Az életkor emelkedésével az elégedettség aránya is nőtt:
  • A 18-39 éves korosztályban 58 százalék volt elégedett.
  • A 40-59 évesek körében 68 százalék volt elégedett.
  • A 60 év felettiek esetében 73 százalék volt elégedett a vihar okozta veszélyek elhárításával.

A Real-PR 93 közleménye szerint minden vizsgált társadalmi csoportban az elégedettek tábora alkotja a többséget.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a magyar lakosság magas szintű elégedettségét a viharkárok elhárításával kapcsolatban. A narratíva különösen hangsúlyozza, hogy az elégedettség az ellenzéki pártok szavazói, így a Tisza Párt támogatói körében is többségben van. Ez a hangsúlyozás arra utalhat, hogy a cikk szándéka az volt, hogy megerősítse a kormányzati intézkedések pozitív megítélését, és esetlegesen ellenpontozza az ellenzéki kritikákat, különösen Magyar Péter korábbi, a viharral kapcsolatos megjegyzéseit.

Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk több manipulatív eszközt is alkalmazott:

• Érzelmi vagy sugalmazó kifejezés: A „Még a Tisza Párt szavazóinak is abszolút többsége (52 százalék) elégedett…” fordulatban a „Még” (Even) szó használata azt sugallja, hogy ez az eredmény meglepő vagy váratlan, különösen Magyar Péter korábbi nyilatkozata fényében. Ez a szóválasztás nem objektív, hanem egy előre feltételezett narratívát erősít, miszerint az ellenzéki szavazóknak nem kellene elégedetteknek lenniük.
• Tények és vélemények összekeverése/kontextusba helyezés: Az, hogy „amelyre a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter kezdetben „záporként” hivatkozott, és a kormányon kérte számon a reptér leállítását” bekezdés az első bevezető részben szerepel, közvetlenül a közvélemény-kutatás ismertetése előtt. Ez a politikai kontextus nem része a közvélemény-kutatás eredményeinek, hanem egy külső, politikai állítás, amelynek beemelése a felmérés bemutatásába a Tisza Párt vezetőjének hitelességét kérdőjelezi meg, és a felmérés eredményeit egy adott politikai olvasatba helyezi. Ez nem objektív tényközlés, hanem politikai keretezés.

Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem ad kellő kontextust magáról a Real-PR 93 kutatóintézetről. Bár megemlíti, hogy debreceni székhelyű, hiányzik az információ arról, hogy a cégnek milyen múltja van a közvélemény-kutatások terén, milyen a finanszírozása, vagy milyen politikai hovatartozással azonosítják. Ezek az információk segítenék az olvasót abban, hogy a felmérés eredményeit megfelelő kontextusban értelmezze, és felmérje annak esetleges elfogultságát vagy hitelességét.

A téma társadalmi relevanciája: A természeti katasztrófákra való reagálás és a kárelhárítás megítélése alapvető társadalmi és politikai jelentőséggel bír. A lakosság elégedettsége vagy elégedetlensége közvetlenül tükrözi a kormányzati intézkedések hatékonyságát és a közbizalom alakulását. Egy ilyen felmérés releváns információval szolgál a politikai szereplők számára a közhangulatról, és a közvélemény számára is fontos visszajelzés arról, hogyan ítélik meg az állampolgárok a kríziskezelést. A cikk rámutat a politikai megosztottságon átívelő elégedettségre, ami a katasztrófaelhárítási képesség szélesebb körű elfogadottságát jelezheti.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Pexels

OkosHír: A kormány új rendelete értelmében a gáz- és olajtermelés kiemelt fontosságú közérdeknek számít. Ez a besorolás lehetővé teszi, hogy ilyen tevékenységeket Natura 2000 védettségű természetvédelmi területeken is engedélyezzenek, még abban az esetben is, ha a beruházás „jelentős hatással lehet” az ott élő, kiemelt jelentőségű fajokra. Az információ a 2025. július 17-én, csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben foglaltak alapján került nyilvánosságra.

A rendelet módosítja a bányászatra és természetvédelmi területekre vonatkozó szabályozást. Ennek értelmében az energiaellátást biztosító szénhidrogén-bányászati tevékenység is bekerül a közérdekű kategóriába, az emberi egészség és élet védelme, a közbiztonság fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatások mellé.

A jogszabály 2025. július 20-tól lép hatályba. Ettől az időponttól kezdve engedélyezhető a gáz- és olajtermelés a Natura 2000 területeken, függetlenül attól, hogy az potenciálisan jelentős hatást gyakorolhat a védett élővilágra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót a kormányzati rendeletváltásról, amely a szénhidrogén-bányászatot kiemelt közérdekké minősíti Natura 2000 területeken. A narratíva a környezetvédelem szempontjából érzékeny témára helyezi a hangsúlyt, kiemelve a potenciális „jelentős hatást” a védett fajokra, ami a környezetvédelmi aggodalmak felkeltését célozhatja az olvasóban.

Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk címe („Megkönnyíti a kormány a szénhidrogénbányászatot a védett területeken”) egy enyhe, de észrevehetően negatív konnotációt hordoz, azt sugallva, hogy a kormány „könnyít” valamin, ami potenciálisan káros. Bár a cikk tényeket közöl, az ismételt hangsúly a „jelentős hatással lehet” kifejezésen, anélkül, hogy a kormányzati indokokat vagy a szabályozás teljes kontextusát részletezné, a környezetvédelmi aggodalmak felé terelheti az olvasó figyelmét, esetlegesen egyoldalú képet festve.

Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem tér ki a rendelet mögötti kormányzati indokokra. Nem említi meg, hogy milyen célokat szolgál a szénhidrogén-bányászat kiemelt közérdekké nyilvánítása (pl. energiabiztonság, gazdasági függetlenség, geopolitikai helyzet). Ennek a kontextusnak a hiánya akadályozza az olvasót abban, hogy teljes képet kapjon a döntés összetettségéről és a mögötte álló potenciális érvekről.

A téma társadalmi relevanciája: A szénhidrogén-bányászat és a természetvédelem viszonya kiemelt társadalmi relevanciával bír, mivel alapvető érdekek ütköznek: az ország energiaellátásának biztosítása és a természeti örökség, biodiverzitás megőrzése. A rendelet közvetlen hatással van a környezetvédelmi szervezetek munkájára, a helyi közösségekre és az ország energiastratégiájára, így széles körű vitákat generálhat a közvéleményben.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Pexels