OkosHír: Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest pénzügyi nehézségeinek fő oka a kormányzati elvonások, amelyek miatt a főváros nettó befizetőként finanszírozza az államot. A szolidaritási hozzájárulás mértéke 2018-ban 5 milliárd forint volt, míg 2025-re 89,1 milliárd forintra emelkedett.

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója szerint Budapest költségvetése az elmúlt években nőtt, és a bevételnövekedés meghaladta a szolidaritási hozzájárulás emelkedését. A költségvetés 2019-ben 386 milliárd forint volt, míg 2024-ben 448,7 milliárd forintra nőtt.

Kőrösi Koppány szerint a szolidaritási hozzájárulást 3200 magyarországi önkormányzatból 858 fizeti, és Budapest az egyetlen, amelyik azt állítja, hogy ez csődhelyzetet okoz. Kőrösi Koppány szerint a város működtetésével kapcsolatos kiadások 2019 és 2023 között 73 százalékkal emelkedtek, ami meghaladja az infláció mértékét. A szakértő szerint a BKV például 16 százalékkal magasabb költségen üzemelteti a buszokat, mint az alvállalkozók, és a közművállalatok 3 milliárd forintot fizettek ki jutalmakra.

Kőrösi Koppány szerint a Mol-Mohu 2024-ben 40,1 milliárd forintot fizetett a pusztazámori hulladéklerakó és egyéb hulladékgazdálkodási infrastruktúra ellentételezéseként. A Budapesti Közművekhez került összegből 51 milliárd forintot a Rákosrendező területének megvásárlására fordítottak. A 2025-ös költségvetésben a szolidaritási hozzájárulás összegét a jogszabályban előírt 89 milliárd forint helyett 36 milliárdra tervezték.

Kőrösi Koppány szerint a 2025-ös központi büdzsé tervezete 2024 november 11-e óta elérhető volt, és a fővárosnak több mint egy hónap állt rendelkezésére a szolidaritási hozzájárulás pontos összegének kiszámítására. A Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívásban kérte a fővárost a költségvetés módosítására, de a közgyűlés ezt nem tette meg. A Fővárosi Kormányhivatal ezután a Kúriához fordult, amely a költségvetés bizonyos elemeit törvényellenesnek találta.

Kőrösi Koppány szerint nem lehet tisztán látni a főváros ráfordításait, és nem lehet tudni, hogy a ráfordítások az észszerű és takarékos gazdálkodás elvének figyelembevételével történtek-e. A főpolgármester kijelentése, miszerint Budapest nettó befizetőként finanszírozza az államot, jelenleg csak egy állítás.

Kőrösi Koppány szerint 2019-ben a főváros költségvetésében elegendő tartalék volt a város működéséhez, de 2021-től az üzemeltetési költségek jelentős emelkedése miatt ezt a tartalékot felhasználták. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy 2023-ban az előző vezetés által átadott tartalék teljesen elfogyott.

Vitézy Dávid szerint Budapest pénzügyi helyzete az infrastruktúra állapotán mérhető le. A fővárosban nagyobb felújításokra és beruházásokra nem jut pénz, és az úthálózat folyamatosan romlik. Az útfelújításokra fordított összeg reálértéken nézve csökkent. Vitézy szerint a villamospályák felújítására évente csak 1 milliárd jut, míg Tarlós István polgármestersége idején 10 milliárd forint ment ilyen célokra.

Vitézy Dávid szerint a fővárosi cégek élén morális és korrupciós kérdések merülnek fel. A Budapesti Közműveknél jutalmakat osztottak ki, és a BKV-nál korrupciós ügyek és túlszámlázások merültek fel. Vitézy szerint a fővárosi működés pazarlása nyilvánvaló, és a jelenlegi pénzügyi helyzetben Budapest nem tud fenntartható módon működni.

Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány átvilágítja a főváros gazdasági ügyeit. Kőrösi Koppány szerint a transzparens adatszolgáltatás hiányosságokat mutat, és elképzelhető, hogy bizonyos adatok nem léteznek. Kőrösi Koppány szerint november vége óta nincs megválasztott főpolgármester-helyettes, és a főváros jogszabályi környezetében bizonytalanság tapasztalható.

Szentkirályi Alexandra szerint Rákosrendező megvásárlásával és a költségvetés megszavazásával a város fizetésképtelenné válhat, és a budapestieket hergelni fogják. Szentkirályi szerint ez a helyzet a kormány elleni hangulatkeltést szolgálja.

Karácsony Gergely szimpátiát mutat Magyar Péter iránt, és azt mondta, hogy elemi érdeke, hogy a Tisza Párt elnöke legyen a következő miniszterelnök. A kormány jelezte, hogy nem engedi, hogy a fővárosi alapszolgáltatások leálljanak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel próbált hatni az olvasóra, például a „csődhelyzet”, „pénzszórás”, „hergelni a budapestieket” kifejezésekkel.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például Szentkirályi Alexandra véleménye, miszerint a város fizetésképtelenné válása szándékos volt, és a kormány elleni hangulatkeltést szolgálja.
• A cikkben tett állítások egy része (pl. a költségvetési adatok) ellenőrizhető, de a vélemények és következtetések szubjektívek.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Budapest pénzügyi helyzete vitatott, és a felek eltérően ítélik meg a helyzet okait és megoldásait.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, különösen a főváros és a kormány közötti viszonyra, valamint a közelgő választásokra.

(Forrás: demokrata.hu)