OkosHír: A Pew Research Center nemzetközi közvélemény-kutatást végzett 24 országban, több mint 28 ezer ember megkérdezésével. A kutatás célja az volt, hogy felmérjék a véleményeket az Egyesült Államokról és Donald Trumpról.
A felmérés arra fókuszált, hogy a résztvevők mennyire tartják alkalmasnak Trumpot az Egyesült Államok vezetésére, és mennyire bíznak abban, hogy képes kezelni a globális kihívásokat. A kutatás eredményei szerint a vizsgált országok többségében a válaszadók nem bíznak abban, hogy Trump helyesen tud cselekedni a világpolitikai kérdésekben.
Magyarországon a válaszadók 53 százaléka bízik Trumpban, míg 46 százaléka nem. A bizalom mértéke megoszlott: 28 százalékuk „valamennyi, némi” bizalmat, míg 24 százalékuk „sokat” bízik Trumpban.
Európában a svédek (15 százalék), a németek (18 százalék) és a spanyolok (19 százalék) bíznak legkevésbé Trumpban. A 24 vizsgált ország közül Magyarország mellett Nigériában (79 százalék), Izraelben (69 százalék), Kenyában (64 százalék) és Indiában (52 százalék) volt pozitív a bizalmi index.
A felmérés Magyarországon február 18. és április 1. között zajlott. A válaszadók politikai-világnézeti orientációja befolyásolta Trump megítélését. Magyarországon a Fidesz támogatóinak 88 százaléka, míg az ellenzéki oldal támogatóinak 27 százaléka bízik Trumpban.
A válaszadókat hat globális problémáról kérdezték. A válaszadók 72 százaléka szerint Trump nem tudja kezelni a klímaváltozást, 68 százalék szerint a közel-keleti helyzetet, 67 százalék szerint a globális gazdasági problémákat, és 65 százalék szerint az orosz-ukrán háborút sem. Az amerikai bevándorlási helyzet és az amerikai-kínai kapcsolatok terén is többségben voltak azok, akik nem bíznak az elnök képességeiben (61, illetve 62 százalék).
A magyarok 28 százaléka gondolja, hogy Trump tud tenni a klímaváltozás ellen. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a többség szerint Trump előrelépést hozhat az orosz-ukrán háborúban. Ezen a területen jelentős különbség volt a Fideszre pozitívan, illetve negatívan tekintők között (+47 százalék).
A Pew korábbi felmérése szerint a magyarok már korábban is jobban bíztak Trumpban, mint Bidenben. Az Egyesült Államok megítélése a vizsgált országok többségében romlott, de Magyarországon nem változott érdemben, a magyarok 60 százalékának kedvező véleménye van az USA-ról. Európában a magyarok gondolják leginkább, hogy az amerikai demokrácia jól működik (78 százalék).
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA válaszadók szerint Trump leginkább arrogáns (80 százalék), erős vezető (67 százalék), és kevésbé őszinte (28 százalék). A magyar válaszadók 80 százaléka gondolja, hogy Trump erős vezető, 61 százaléka, hogy megfelelően képzett, és 61 százaléka, hogy képes megérteni komplex problémákat.
A korábbi, 2017-es felméréshez képest világszerte többen gondolják úgy, hogy Trump erős vezető.
A globális kérdések kezelésére a legtöbben Emmanuel Macronban bíznak, őt követi Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin. A többi vizsgált európai országban Macron végzett az élen, míg Magyarországon Trump iránt nagyobb a bizalom, mint Macron iránt.
A világ vezető gazdasági hatalmának megítélése megosztott: 12 országban Kínát, 8 országban az Egyesült Államokat nevezték meg. 2023 óta nyolc országban csökkent azok aránya, akik szerint az USA a világ vezető gazdasági hatalma. Magyarországon a többség Kínát nevezte meg.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikkben találhatók olyan érzelmileg befolyásoló kifejezések, mint például a „régi-új elnökéről”, „emlékezetesre sikerült Trump-Zelenszkij találkozó”. Ezek a megfogalmazások befolyásolhatják az olvasó véleményét.
- A cikk feltételezéseket tesz a Trump-Zelenszkij találkozó hatásáról, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
- A cikkben leírt állítások megfelelnek a Pew Research Center közvélemény-kutatás eredményeinek.
- A cikkből arra lehet következtetni, hogy a magyar közvélemény Trump megítélésében eltér az európai átlagtól, és ez összefüggésben lehet a politikai preferenciákkal.
- Az eseménynek nincs közvetlen hatása a magyar közéletre, de a közvélemény-kutatás eredményei tükrözhetik a magyar társadalom politikai polarizációját.
