Elemzés a kínai-magyar kapcsolatokról az USA és az EU kontextusában

OkosHír: Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint az első Trump-elnökség idején már felmerültek kérések a kínai kapcsolatok mérséklésére. A Trump-adminisztráció 2017-ben létrehozta a Clean Network programot, amely kizárta a kínai vállalatokat az 5G hálózat kiépítéséből. Magyarország eddig nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, mivel a kormány a gazdasági szempontokat tartja elsődlegesnek.

Az elemző szerint az Egyesült Államok elvárja szövetségeseitől, különösen az EU-tagállamoktól, hogy korlátozzák kapcsolataikat Kínával, mivel a XXI. század egyik fő konfliktusa az USA és Kína között zajlik. Az USA-nak azonban jelenleg nincs olyan ajánlata az EU vagy Magyarország számára, amely indokolttá tenné a kínai kapcsolatok feladását. Az EU törekszik gesztusokat tenni az USA felé, például több amerikai LNG-t vásárol, de a teljes leválás Kínáról nem reális. Ehelyett az úgynevezett „de-risking”, a függőségek minimalizálásának politikája valósulhat meg.

Az Európai Unió, különösen Németország, a „de-risking” politikát támogatja, ami a leválás költségeinek minimalizálását és a folyamat elnyújtását jelenti. Az EU tehát nem azonnal kíván leválni Kínáról, hanem egy hosszabb távú folyamat keretében. A magyar kormány az Európai Unió „de-risking” politikáját kihasználva építi kínai kapcsolatait, gyakran német cégekkel együttműködve. Számos német cég, különösen az autóiparban, érdekelt a kínai együttműködésben, és a magyar kormány konnektivitáspolitikája ezt támogatja. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a kínai és a német tőke találkozóhelye.

Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Magyarországra a kínai kapcsolatok korlátozása érdekében, de a gazdasági érdekek a kapcsolatok fenntartását diktálják. Német partnerek is értékelik ezt a viszonyt. Magyarországnak tőkére és technológiára van szüksége, amelyet jelenleg Kína biztosít. A kínai befektetések értéke eléri a 20 milliárd eurót, amelyet az USA nem tud pótolni. Kína az elektromobilitás területén kínál magas szintű részvételt Magyarországnak, például a BYD fejlesztőközpontjának létrehozásával. Ezek a kínai befektetések 10-20 éves távlatban is meghatározóak lehetnek.

Az Európai Unió érzékeli, hogy az Egyesült Államok befolyása alá akarja vonni, ami ösztönzi az EU döntéshozóit a Kínával való kiegyezésre. A növekedési piac az elkövetkező évtizedekben Kínában és Ázsiában lesz, míg az amerikai és európai piac stagnálással küzd. Az európai cégek részt kívánnak venni ebben a növekedésben, kínai, indonéz és vietnámi kapcsolatok révén.

Amennyiben az EU követné az amerikai leválási politikát, kizárná magát ebből a növekvő piacból. Az Egyesült Államok választás elé akarja állítani Európát, de az EU és Kína is az időre játszik. Kína gazdasági ereje növekszik, és potenciálisan átveheti a világ vezető gazdasági hatalmának pozícióját. Az amerikaiak ezt nem akarják megvárni, de a megoldáskeresésben az idő sürgeti őket. A kínaiak nem sietnek, és nem tesznek gesztusokat. Hszi Csin-ping nem kezdeményez találkozót Trumppal, és semleges terepet keres a lehetséges tárgyalásokhoz.

Az amerikai időközi választások 2026 novemberében lesznek, és a jelenlegi Kína-politika inflációt gerjeszt. Egy esetleges választási kudarc beláthatatlan következményekkel járhat. Ha a ciklus végén egy demokrata jelölt váltja Trumpot, az erőszakosabb politikát eredményezhet Kína vonatkozásában. Trump egy megegyezésre hajló attitűddel képes lehet a folyamatok mederben tartására. A Magyarországon lévő technológiák, az autógyártás, a Temu és a kínai turizmus nem stratégiai üzletágak az USA számára. A kínai-magyar együttműködés így nem feltétlenül akadályozza a baráti kapcsolatokat Budapest és Washington között. A magyar kormány kitart a kínai kapcsolatok mellett, mivel a tervezhetőség Kína javára billenti a mérleget.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is sugalmazó nyelvezetet használt, például amikor „jöttem, láttam, győztem” stílus sikertelenségéről írt, vagy amikor a kínaiak „lehívták a blöfföt” kifejezést alkalmazta. Ezek a megfogalmazások érzelmi hatást gyakorolhatnak az olvasóra.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt állította, hogy ha Trumpot leváltja egy demokrata jelölt, az erőszakos politikát eredményez Kína vonatkozásában. Ez egy spekulatív kijelentés, amely nem feltétlenül megalapozott.
• A cikkben tett állítások általánosságban megfelelnek a valóságnak, de egyes kijelentések, mint például a kínai gazdaság erejének növekedése, vitathatóak és további forrásokat igényelnek.
• A cikk konklúziója az, hogy Magyarország számára a kínai kapcsolatok fenntartása gazdaságilag előnyös, és ez nem feltétlenül ütközik az amerikai érdekekkel.
• Az események hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormány továbbra is a keleti nyitás politikáját követi, miközben igyekszik fenntartani a jó kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Vogt Gergely/Demokrata