Hírek

Az MTA Biológiai Osztályának állásfoglalása az Alaptörvény módosításáról

OkosHír: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biológiai Osztálya 2025. június 10-én állásfoglalást adott ki, amelyben a testület véleményezi az Alaptörvény áprilisban elfogadott 15. módosításának egy pontját. Az állásfoglalást a szavazatok 92 százalékával fogadták el.

Az Alaptörvény módosítása rögzíti, hogy „az ember férfi vagy nő”. Az MTA Biológiai Osztályának állásfoglalása szerint ez a kijelentés pontatlan. Az állásfoglalásban az szerepel, hogy amennyiben csak két biológiai nemet definiálnak, az marginalizálhatja azokat az embereket, akik nem illeszthetők be ebbe a két kategóriába. Az MTA szerint ez politikai és jogi elismerés hiányához, nehézségekhez vezethet az azonosításban, okmányok kiállításában, valamint diszkriminációhoz az oktatásban, egészségügyi ellátásban és a foglalkoztatásban.

Az állásfoglalásban a biológusok rámutatnak arra, hogy léteznek interszex állapotok, amelyek köztes tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem felelnek meg a „férfi” vagy „nő” hagyományos meghatározásának. Példaként említik a teljes androgén-érzéketlenség szindrómát (CAIS), a Klinefelter-szindrómát (XXY), a Turner-szindrómát (X0) és a hermafroditizmust. Az állásfoglalás szerint, bár az ivari eloszlás dominánsan bináris, vannak átmeneti formák, amelyek nem illeszkednek ebbe a képbe.

Az MTA Biológiai Osztálya közös állásfoglalást adott ki az erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítással kapcsolatban is, amely kiterjesztené a tarvágás lehetőségeit a védett és magas természeti értékkel bíró erdőkben. Az állásfoglalás szerint a tarvágás ökológiailag nem tekinthető fenntartható gazdálkodási módnak, mivel kedvezőtlen termőhelyi viszonyokat hoz létre, megbontja az erdei mikroklímát, és kedvezőtlenül hat a talajviszonyokra és az erdei életközösségekre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos ponton használt érzelmileg befolyásoló nyelvi eszközöket. Például a „NER kezdi ki” kifejezés negatív konnotációt hordoz, és a „genderellenes” kitétel idézőjelbe tétele sugallhatja, hogy a szerző vitatja a kifejezés helyességét. A „tavaszi nagytakarítás” és „kiszivárgó tervezet” kifejezések szintén manipulatívak lehetnek, mert sejtetnek valamit, de nem mondják ki egyértelműen.
Feltételezések: A cikkben több helyen is feltételezések szerepelnek következtetésként tálalva. Például az, hogy a biológusok azért nem említik az Alaptörvényt, hogy ne vádolhassák őket politizálással, egy feltételezés, amely nincs bizonyítva.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások többsége tényszerűnek tűnik, de a források hiánya miatt nehéz ellenőrizni azokat.
Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az MTA Biológiai Osztálya vitatja az Alaptörvény azon pontját, amely szerint „az ember férfi vagy nő”, és hogy az erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítás káros hatással lehet a környezetre.
Hatás a közéletre: Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mert rávilágít a tudományos és a politikai nézetek közötti különbségekre, és vitát generálhat a nemi identitás és a környezetvédelem kérdéseiről.

(Forrás: 444.hu)

Hirdetés

Hírek

Izrael lezárhatja a tervezett támadásokat egy héten belül, Irán kibertámadásról számolt be

OkosHír: A Magyar Nemzet információi szerint egy helyzetfelmérés azt mutatja, hogy az Iránnal tervezett háború részeként korábban meghatározott célpontok elleni támadások egy héten belül lezárulhatnak. A jelentés szerint a célok teljes eléréséhez további egy hétre lehet szükség. A hadsereg állítólag nem kíván elhúzódó konfliktusba keveredni.

Az izraeli katonai hírszerzés vezetőjének bejelentését követően, miszerint hamarosan más területeken is áttörés várható, Irán közölte, hogy kibertámadás érte a bankrendszerének egy jelentős részét.

Június 18-án, szerdán iráni állampolgárok arról számoltak be, hogy nem tudnak pénzt felvenni a Sepah bank, egy állami tulajdonú, a Forradalmi Gárdához köthető bank automatáiból. A Predatory Sparrow nevű hackercsoport vállalta a kibertámadást, azt állítva, hogy Izrael-barát.

A csoport közlése szerint a támadás során megsemmisítették a Sepah bank rendszerében tárolt összes adatot.

A bank állítólag szerepet játszott a nemzetközi szankciók megkerülésében, valamint a Forradalmi Gárda katonai tevékenységeinek finanszírozásában, beleértve a rakéta- és nukleáris programokat.

A Predatory Sparrow a támadás után közleményt adott ki, melyben megköszönte a támadásban segítő szövetségeseknek a támogatást.

A Magyar Nemzet cikke szerint a Sepah bank az iráni üzemanyag-elosztó rendszer működtetésében is részt vesz.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. A „diktátor fantáziavilágának fenntartására született” kifejezés például negatív konnotációt hordoz, és nem tényeken alapuló megállapítás. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor a bank szerepét hangsúlyozták a szankciók kijátszásában, anélkül, hogy ezt konkrét bizonyítékokkal támasztották volna alá. A cikk konklúziója szerint a kibertámadás következményei jelentősek lehetnek az iráni pénzügyi rendszerre és az üzemanyag-elosztásra nézve, de ennek valós hatásai még nem tisztázottak. Az esemény potenciálisan befolyásolhatja a nemzetközi kapcsolatokat Izrael és Irán között, valamint a kibertérben zajló konfliktusok természetét is.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

A Liget Budapest Projekt elnyerte a FIABCI World Prix d’Excellence díjat

OkosHír: A Városliget átfogó fejlesztése, a Liget Budapest Projekt, elnyerte a FIABCI World Prix d’Excellence díjat a Master Plan kategóriában. A díjat a projekt komplexitása, fenntarthatósága és városépítészeti jelentősége alapján ítélte oda a FIABCI nemzetközi szakértői zsűrije.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a magyar pályázók összesen három arany és egy ezüstérmet nyertek a nigériai Lagosban tartott FIABCI-díjátadón.

Lánszki Regő szerint a középületeknek, köztereknek és lakóépületeknek fontos szerepük van az ország arculatának alakításában.

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult fejlesztések közé tartozik a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. A projekt célja a Városliget megújítása és egy fenntartható városi zöld környezet létrehozása.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a Liget Budapest Projekt célja az volt, hogy a Városliget a 21. század elvárásainak megfelelően alakuljon át, figyelembe véve a történelmi hagyományokat.

A Nemzetközi Ingatlanszövetség (FIABCI) 1951 óta működik, és évente rendezi meg a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot. A mostani pályázaton 31 ország 63 szakembere vett részt a zsűrizésben.

A FIABCI World Prix d’Excellence versenyen a Metrodom River lakópark aranyérmet, a Waterfront City lakópark pedig ezüstérmet nyert. Az örökségvédelmi kategória első helyezettje a Drechsler-palota felújítása lett.

A Városliget története a reformkor előtti évekre nyúlik vissza, amikor 1813-ban döntöttek arról, hogy a terület népkertként újjáéledjen. A Városliget újkori megújítása 2013-ban kezdődött el.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több helyen is érzelmi töltetű, sugalmazó nyelvezetet használt, például a „világ egyik legrangosabb szakmai elismerése”, „kiemelkedőt alkotni”, „Budapest nevezetességeivé váltak” kifejezésekkel.
A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a díj jelentőségének hangsúlyozása a lobbi helyett, ami nehezen ellenőrizhető állítás.
A cikkben tett állítások valóságtartalmát a díj tényének kivételével nehéz ellenőrizni, különösen a park nemzetközi elismertségére vonatkozó kijelentéseket.
A cikk konklúziója szerint a Liget Budapest Projekt nemzetközi sikereket ért el, és a Városliget a világ legjobb turisztikai célpontjai közé tartozik.
Az esemény várható hatása a magyar közéletre a turizmus és a városfejlesztés területén lehet, de a projekt megítélése továbbra is megosztó lehet.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább