OkosHír: A kormány kész segítséget nyújtani Budapestnek, amely a főváros szerint több mint 50 milliárd forintos hiánnyal küzd. Gulyás Gergely és Latorcai Csaba a jövő héten egyeztet a főváros vezetőivel a 2019-ben Tarlós István által átadott, állítólagos 214 milliárd forintos tartalék felhasználásáról.
A főváros vezetése szerint a kormányzati elvonások miatt a tartalékokat a napi működés finanszírozására kellett fordítani az elmúlt öt évben. Kiss Ambrus főigazgató részletezte a tartalék felhasználását, megjegyezve, hogy a főváros szerint a tartalék valójában nem érte el a 214 milliárd forintot.
Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten bejelentette, hogy az Államkincstár 10,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról a 89 milliárdos szolidaritási adó címén. A fővárosi közszolgáltatási cégeknél „drámai forgatókönyvekre” készülnek, és Karácsony Gergely szerint egy törvénymódosítás további forrásokat vonhat el a fővárostól.
A főváros szerint a növekvő kormányzati terhek miatt Budapest a működőképessége határán van. Állításuk szerint a szolgáltatások leállítása sem lenne elegendő az állami követelések teljesítéséhez. A levonások miatt három budapesti cégnek 9 milliárd forintot nem tudtak kifizetni. A BKV 10 perces leállásával hívták fel a figyelmet a helyzetre, melyet a Fidesz törvénytelennek tart.
A kormány szerint az elvonások nem túlzóak, és Budapestnek is hozzá kell járulnia a közös teherviseléshez. A kormányinfón bejelentették, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek a fővárossal. Gulyás Gergely és Latorcai Csaba a jövő hét elején egyeztet Karácsony Gergellyel és csapatával.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) szerint tisztázni kell, hogy a Tarlós István által a főváros kasszájában hagyott 214 milliárd forint hová tűnt. A KTM fel kívánja mérni a helyzetet, és azt, hogy szükség van-e kirendelt költségvetési biztosra. Gulyás Gergely szerint át kell világítani a főváros működését, és tisztázni, hogy miért került ilyen helyzetbe, miközben az iparűzési adóbevételei nőttek. A kormány szerint a helyzetért a „Karácsony-Vitézy koalíció” a felelős.
Latorcai Csaba szerint Budapesten 2019-ben az iparűzési adóbevétel 164 milliárd forint volt, míg 2025-re 322 milliárdot várnak. Az állam működési támogatásként 2019-ben 26 milliárd forintot adott, ami 2025-re 44 milliárd forintra emelkedett. A szolidaritási hozzájárulás 2019-ben 10 milliárd forint volt, míg 2025-re 89 milliárd forintra nőtt.
A KTM elsősorban azt szeretné felmérni, hogy hová tűnt a 2019-ben Tarlós által hátrahagyott 214 milliárd forintos tartalék. Egyéb feltételük a tárgyalások megkezdéséhez nincs.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaKiss Ambrus szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly februári jelentése megállapította, hogy a főváros 2021 óta nettó befizetője a központi költségvetésnek. Kiss Ambrus szerint ha a kormányoldal korrektül akar eljárni, akkor nem is 214 milliárdos, hanem 186 milliárd forintos tartalékról beszélne, mert 2020 január elején ennyi volt a számlán.
Kiss Ambrus szerint az ÁSZ-jelentés nem állította, hogy a pénzt elszórták vagy felelőtlenül elköltötték volna. Az energiaválság, a Covid, a gazdasági válság és a kormányzati megszorítások együttesen vitték el a 186 milliárd forintos megtakarítást. A megtakarítást későbbi fejlesztésekre tették félre, de a működésre kellett költeni.
Kiss Ambrus példaként említette, hogy a Covid miatt leállt a város, de a tömegközlekedésnek járnia kellett. 2019-ben az utasok 67 milliárd forintot fizettek a tömegközlekedési jegyekért, de a következő két évben 25-25 milliárddal kevesebbet. Budapestnek ezt kompenzálnia kellett.
Kiss Ambrus szerint Debrecen is hasonló helyzetben van. A fideszes vezetésű város a bevételeit 80 milliárd forintra tervezi, de a kiadások 93 milliárd forintot tesznek ki. A hiányzó 13 milliárd forintot az elmúlt évek megtakarításaiból fedezik. Debrecentől 10 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást szed be a kormány. Az önkormányzatok azért szólalnak fel, mert az elvonások mellett semmilyen eszközük nincs arra, hogy kigazdálkodják az inflációt és a bérnövekedést.
Kiss Ambrus szerint a főváros nem tud adókat kivetni, és az iparűzési adónál maximalizálták a százalékos mértéket. A Covid alatt javasolták, hogy a járványidőszak pénzügyi nyerteseinél növelhessék az adót, de a kormány ezt elvetette. Ahol tudják, racionalizálják a költségeiket, de ezzel nem lehet több mint 50 milliárdot kitermelni.
A fővárosi Fidesz-frakció februárban már próbálkozott egy átvilágítási javaslattal a Rákosrendező felvásárlása miatt. A javaslatot a többség májusban támogatta.
Karácsony Gergely szerint nem számít könnyű tárgyalásokra Gulyás Gergellyel. A főpolgármester szerint a főváros helyzetét az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntés és a kormányzat álláspontja befolyásolja. Kérdés, hogy a jövő heti tárgyalások után a kormány milyen ajánlatot fogalmaz meg a fővárosnak.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött, dramatizáló kifejezéseket használ, mint például „csődközeli állapot”, „drámai forgatókönyvek”, „Budapest kivéreztetése”. Ezek a kifejezések ahelyett, hogy tényszerűen tájékoztatnának, inkább az olvasó érzelmeire próbálnak hatni.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben több feltételezés is következtetésként van tálalva. Például a „Karácsony-Vitézy koalíció” felelősségének említése a főváros pénzügyi helyzetéért egy feltételezés, amely nem feltétlenül van tényekkel alátámasztva. Hasonlóan, a „Budapest kivéreztetése” kifejezés is egy feltételezés, amely nem bizonyított.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része ellenőrizhető tényeken alapul (pl. adóbevételek, támogatások mértéke), míg más állítások (pl. a tartalék felhasználásának módja) vitatottak és különbözőképpen értelmezhetők.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy Budapest pénzügyi helyzete válságos, és a főváros vezetése, valamint a kormányzat között komoly nézeteltérések vannak a helyzet okait és a megoldás módját illetően.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A Budapest pénzügyi helyzete körüli vita tovább élezheti a politikai ellentéteket a kormány és az ellenzéki vezetésű főváros között. A helyzet megoldása befolyásolhatja a budapesti közszolgáltatások színvonalát és a főváros lakóinak életminőségét.
