Az Egységes Közlekedési Szakszervezet szerdai közleményében kezdeményezte a 2012-ben eltörölt korkedvezményes nyugdíjrendszer felülvizsgálatát. A lépés közvetlen előzménye Lázár János építési és közlekedési miniszter győri nyilatkozata volt. A miniszter ott jelezte: a kormány kész megfontolni a kedvezmény visszaállítását a mozdonyvezetők és a Volánbusz munkavállalói számára. A szakszervezet szerint a városi közlekedésben dolgozók hasonló terhelésnek vannak kitéve, mint országos kollégáik.

Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke hivatalos levélben kereste meg a tárcavezetőt. Az elnök hangsúlyozta, hogy a BKV-nál és a vidéki közszolgáltatóknál dolgozó járművezetők egészségi állapota és munkakörülményei indokolják a speciális nyugdíjszabályokat. A szakszervezeti vezető szerint a munkavállalók fizikai és mentális állapota miatt elengedhetetlen a korábbi rendszer elemeinek bevezetése.

A munkában töltött évek növekedése

A szakszervezet adatai alapján a járművezetők jelentős része egészségügyi okokból nem tudja kitölteni a jelenlegi öregségi korhatárt. Az EKSZ számításai szerint a kedvezményes nyugdíj eltörlése és a korhatáremelés együttesen drasztikusan növelte az aktív évek számát. A férfiak esetében átlagosan 11, a nőknél pedig 16 évvel emelkedett a munkával töltött idő a korábbi rendszerhez képest.

A szervezet példája szerint egy 20 évesen munkába álló férfi járművezetőnek jelenleg 45 évet kell dolgoznia a nyugdíjig. A korkedvezmény megszűnése önmagában 9 évvel növelte meg a munkaköteles évek számát ebben a munkakörben. A nők esetében a helyzet hasonló, még a „Nők 40” kedvezmény igénybevétele mellett is jelentős a növekmény.

A szakszervezet azzal érvel, hogy a járművezetők fokozott stressznek és fizikai igénybevételnek vannak kitéve. A közlemény szerint a munkakörülmények javítása nélkül a munkaerő-utánpótlás is veszélybe kerülhet a szektorban. Az EKSZ várja a minisztérium válaszát a tárgyalások megkezdéséhez.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: bkv – fb)

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), valamint a MÁV-csoport hivatalos közleményben reagált a budapesti elővárosi vasútfejlesztést érintő felvetésekre. A döntéshozók álláspontja szerint nem létező problémát nem kell megoldani, utalva a jelenlegi kapacitások körüli vitákra.

A tárca határozottan elzárkózik a más városokban már használaton kívüli, használt villamosok beállításától a HÉV-vonalakon. Érvelésük alapján ez a megoldás gazdaságilag nem fenntartható. A minisztérium szerint az ilyen típusú beruházások költségei aránytalanul magasak lennének a várható eredményekhez képest.

Új beszerzési eljárás és uniós források

A kormányzati szervek megerősítették, hogy továbbra is a vadonatúj járművek vásárlását tekintik az egyetlen járható útnak. Hangsúlyozták, hogy a tender lefolytatásához szükséges jogi környezet már rendelkezésre áll. Az új beszerzési eljárást az Európai Uniós források felhasználási határidőinek figyelembevételével tervezik megvalósítani.

A hivatalos ütemterv szerint a fejlesztések elsőként a szentendrei (H5) vonalat érintik majd. Ezt követően a többi elővárosi vonalon is sor kerül a járművek cseréjére. A minisztérium ígérete szerint 2030-ra a teljes hálózaton modern szerelvények közlekednek majd a megújult pályákon.

A közleményben a döntéshozók leszögezték, hogy a fővárosi utasokat nem fenyegeti járműhiány a következő években. Az ÉKM álláspontja szerint a jelenlegi flotta üzembiztos fenntartása és az új beszerzések párhuzamosan biztosítják a szolgáltatás folyamatosságát. A meglévő szerelvények állapotáról ugyanakkor részletes műszaki adatokat nem közöltek.

(Forrás: demokrata.hu)