A JP Morgan elemzése szerint Ukrajna területeket veszíthet és a NATO-tagságról lemondhat

OkosHír: Az orosz-ukrán háború 2022 február 24-én kezdődött és 2025 júniusában is tart. Oroszország jelentős területeket foglalt el Ukrajna keleti és déli részén. A frontvonalon orosz előrenyomulás tapasztalható. Egyes források szerint az orosz csapatok naponta átlagosan 14 kilométert haladnak előre, és az elmúlt egy hétben három ukrán régióban körülbelül 200 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, ami több mint húsz települést érint.

A legkritikusabb helyzet a Szumi régióban alakult ki, ahol egyes jelentések szerint orosz csapatok támadásokat indítottak. Emellett a Donbaszban is orosz előrenyomulásról szólnak a hírek, és légitámadásokkal károsítják a hadiipari létesítményeket, különösen a dróngyárakat.

A Moody’s hitelminősítő intézet egyes jelentések szerint csődközelinek minősítette az ukrán gazdaság állapotát. A demográfiai helyzetet egyes források katasztrofálisnak írják le. A béketárgyalásokon a felek álláspontjai eltérőek.

A JP Morgan pénzügyi holding elemzése szerint Kijev szempontjából a legkedvezőbb forgatókönyv is olyan pontokat tartalmaz, amelyek elfogadásáról Ukrajna korábban nem akart hallani. Az elemzés szerint Ukrajna elveszítheti területének húsz százalékát, és lemondhat a NATO-tagságról. A háború a szcenáriók mindegyike szerint Kijev számára kedvezőtlenül alakul, ugyanakkor nem valószínű Ukrajna teljes orosz elfoglalása. Az elemzés szerint az Egyesült Államok türelme fogyóban van, és meggyengült a transzatlanti egység, ezért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valószínűleg kénytelen lesz még ebben az évben megállapodást elfogadni Oroszországgal, amely befagyasztja a harcokat, de nem vezet átfogó békeszerződéshez.

A JP Morgan szerint a legvalószínűbb forgatókönyv (50 százalékos esély) a „grúziai modell”, melyben Ukrajnában folyamatos instabilitás lesz, lelassul a növekedés és a fellendülés, csökken a külföldi támogatás, és meghiúsul mind az EU-, mind a NATO-tagság, így az ország fokozatosan visszacsúszik Oroszország befolyási övezetébe.

Ukrajna szempontjából a legkedvezőbb kimenetel a „koreai modell” lenne (15 százalékos esély), amely európai csapatok állomásoztatásával, valamint Washington további hírszerzési támogatásával számol. Ukrajna ebben az esetben sem kapna NATO-tagságot, viszont az ukrán állam ellenőrzése alatt álló megmaradt ország stabilabb, virágzóbb és demokratikusabb pályára állhatna. Ebben a forgatókönyvben az európaiak a befagyasztott orosz pénzekből építenék újjá az országot.

Szintén 15 százalék esélyt ad az elemzés az Ukrajna szempontjából legrosszabb szcenárióra, miszerint az ország Belaruszhoz hasonlóan Moszkva vazallusává válik. Ebben a forgatókönyvben Oroszország gyakorlatilag megnyeri a háborút, Ukrajna egyáltalán nem részesül semmiféle amerikai katonai támogatásban, és ez Európa részéről is csak minimális lenne. Ez megosztja a Nyugatot, és ezzel újabb lendületet kap a második világháború utáni világrend átalakulása.

Az elemzés szerint még húsz százalék esélye van annak, hogy hasonló helyzet alakuljon ki, mint Izraelben, tartós katonai és gazdasági támogatás komolyabb külföldi erők jelenléte nélkül. Ehhez azonban a Nyugat részéről is engedmények kellenének, így Vlagyimir Putyinnak továbbra is elegendő gazdasági előnyre, ehhez a szankciók enyhítésére és erősebb kapcsolatokra lenne szüksége az Egyesült Államokkal. Ez a változat a külföldi csapatok állomásoztatása kivételével lényegében lehetővé tenné a különböző nyugati támogatások további folyósítását Kijevnek. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor egyrészt Ukrajna képes lenne a hadseregének modernizációjára, illetve saját elrettentő képesség kiépítésére, másrészt ugyanakkor viszonylag nagy esély lenne a konfliktus kiújulására.

A potenciális békemegállapodás annak függvénye – véli a JP Morgan elemzése –, hogy Vlagyimir Putyin mennyire elégedett a Nyugat által tett engedményekkel, másfelől hogy milyen biztonsági garanciákkal járna egy megegyezés. Moszkva ragaszkodik Ukrajna semlegességéhez, követeli a NATO keleti irányba tartó bővítésének teljes leállítását. Moszkva elképzelése szerint Ukrajna semlegességének hivatalos garantálása hosszú távon is kizárná a nyugati katonai szövetségekhez való csatlakozást. A Kreml emellett elutasítja a NATO országaiból álló katonák, így akár békefenntartók érkezését, ragaszkodik a legalább részleges demilitarizációhoz, ezért nem lehet szó békeszerződésről, ha a Nyugat folytatja Ukrajna felfegyverzését, az ukrán hadsereg modernizációját. Az orosz elképzelések szerint mindezt az új európai biztonsági struktúra kiépítésének részeként lehetne szabályozni. Moszkva a békemegállapodásban szeretné de jure elismertetni a stratégiai jelentőségű Krím-félsziget, illetve legalább de facto a négy kelet-ukrajnai terület végleges Oroszországhoz való csatolását. Mint ahogy az orosz követelések között ott van a nyugati szankciók fokozatos feloldása, valamint az orosz aktívumok zárolásának a megszüntetése is.

Vlagyimir Putyin arra számít, hogy katonai eszközökkel kierőszakolhatja, hogy Ukrajna teljesítse azokat a feltételeket, amelyeket jelenleg diplomáciai úton nem tud elérni. Moszkva abból indul ki, hogy Ukrajna helyzete a fronton romlani fog, és a front szétesik.

A nyugati és az ukrán hatalmi elit jelentős része továbbra is abból a feltételezésből indul ki, hogy legalább az európai támogatás megmaradásával Ukrajna még több évig képes lesz ellenállni egy felőrlő háborúnak. A hangsúly az orosz hadsereg emberi veszteségeinek maximalizálásán van, amit Moszkva a szerződéses katonák jelenlegi áramlásával nem tudna pótolni, így elkerülhetetlen lesz az újabb mozgósítás, amely a gazdasági helyzet romlásával együtt destabilizálja és a hatalom ellen fordítja majd az orosz társadalmat.

A tárgyalások akkor gyorsulhatnak fel, ha egyértelművé válik a helyzet a fronton, ami arra kényszeríti a kifulladó oldalt, hogy elfogadja az erősebb fél feltételeit. Vagy mindkét fél arra a következtetésre jut, hogy erői kimerültek, és céljaik kiharcolása katonai eszközökkel egyre kevésbé valószínű, közben pedig az elhúzódó háború megnöveli a belső kockázatokat. Az áttörésre Oroszországnak van nagyobb esélye. Főleg akkor, ha Donald Trumpnak lesz elegendő mozgástere ahhoz, hogy hátrébb lépjen a konfliktustól.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „dúló háború”, „katasztrofális”, „pusztítják” kifejezésekkel. Ezek a szavak negatív konnotációval rendelkeznek, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozzák anélkül, hogy konkrét bizonyítékot szolgáltatnának.
• A cikk következtetésként tálalt feltételezéseket tartalmazott, például amikor azt állította, hogy „a Nyugat is egyre inkább szembesül a realitásokkal”. Ez a kijelentés egy szubjektív véleményt sugall, és nem támasztja alá objektív bizonyíték. Hasonlóképpen, a „Zelenszkijék is inkább csak azon munkálkodnak, miként lehetne kizárólag Moszkvát felelőssé tenni a háború elhúzódásáért” állítás egy feltételezés, amely nehezen bizonyítható.
• A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető teljes mértékben, mivel a források nem kerültek megadásra. Például, amikor a cikk a Moody’s hitelminősítő intézet véleményére hivatkozik, nem ad meg pontos forrást, ami megnehezíti az állítás ellenőrzését. A JP Morgan elemzésére való hivatkozás konkrétabb, de az elemzés részleteinek ismerete nélkül nehéz megítélni a következtetések megalapozottságát.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a helyzet Ukrajna számára kedvezőtlenül alakul, és a konfliktus elhúzódása mindkét fél számára kockázatokkal jár. A cikk sugallja, hogy Oroszországnak nagyobb esélye van a helyzet előnyére fordítására, különösen, ha Donald Trump csökkenti az Egyesült Államok szerepvállalását a konfliktusban.
• Az események alakulása jelentős hatással lehet a magyar közéletre, különösen a külpolitikai irányvonalra és a szövetségi rendszerekhez való viszonyulásra. Emellett a gazdasági következmények, például az energiaárak és a kereskedelmi kapcsolatok is befolyásolhatják Magyarország helyzetét.

(Forrás: demokrata.hu)