Hírek

NMHH konferencia a gyermekek digitális biztonságáról

OkosHír: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) konferenciát szervezett a gyermekek képernyő előtt töltött idejének növekedésével és az online tartalmaknak való kitettségükkel kapcsolatosan. A rendezvényen részt vett az Unicef Magyarország, a Semmelweis Egyetem, a Microsoft Magyarország Kft., a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szakértői.

A konferencia kiindulópontja az volt, hogy az általános iskolás gyermekek jelentős része már fiatalon okostelefon-használóvá válik. A résztvevők szerint a társadalom digitális felkészültségének fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a felhasználók tudatosabbá váljanak.

Dr. Rab Árpád, az NMHH innovációs laborvezetője hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciát infrastruktúraként kell kezelni, és az MI értékteremtő használatára kell törekedni.

A tanácskozás foglalkozott a deepfake technológia veszélyeivel is, kiemelve, hogy az ilyen tartalmak felhasználási területe és az okozott kár mértéke növekszik.

A szakemberek szerint a tudatosságra nevelés, az emberi kompetenciák erősítése, a folyamatos tanulás és az alkalmazkodás segíthet a felhasználóknak abban, hogy hatékonyabbak és versenyképesebbek legyenek.

Az NMHH kutatásai szerint a magyar szülők több mint fele oszt meg rendszeresen fotót vagy videót gyermekéről, és ennek jelentős része nyilvánosan elérhető. A 7-12 évesek körében a gyermekek harmadának van saját közösségi média profilja.

A szakemberek a minőségi időtöltés, a digitális tartalmak közös tanulmányozása és a példamutatás fontosságát emelték ki a szülők számára.

A konferencia résztvevői szerint a pandémia alatti digitális fejlődés kihívások elé állította a rendszerek fejlesztőit és a felhasználókat is.

Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a digitális platformok népszerűségét az azonnali örömforrásra való igény is magyarázza, és szükség lenne a kulturális értékrend átalakítására, valamint a család védő szerepének megerősítésére.

A szakértők szerint a digitális kultúra ésszerű fogyasztását célzó mintákat a jelenlegi generációnak kell kialakítania.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a gyermekeknek tudniuk kell, hogy jogaik vannak az online térben is, és segítséget kell kérniük, ha problémájuk adódik.

Saját telefon használata (NMHH adatai):

7-8 évesek: 29%
9-10 évesek: 61%
11-12 évesek: 83%

Gyermekeket ábrázoló szülői posztok (NMHH adatai):

A szülő posztol a gyermekéről a közösségi médiában: 56%
A szülő bárki számára láthatóan posztol: 38%
A szülő a gyermek engedélyével posztol: 66%
A posztoló szülő tapasztalt már negatív következményt: 2%
A posztoló szülő a jövőben számít negatív következményekre: 22%

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. A „súlyosbodó probléma”, „veszélyes online tartalmak”, „kiszolgáltatottá válnak”, „járványszerű mentális zavar terjedése” kifejezések mind negatív konnotációval rendelkeznek, és a szorongás érzetét kelthetik. A cikk feltételezi, hogy a túlzott eszközhasználat automatikusan mentális problémákhoz vezet, ami nem feltétlenül igaz, és további kutatást igényelne.

A cikkben leírtak nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a statisztikai adatok helytállóak. Azonban a következtetések levonásánál óvatosnak kell lenni, mert a cikk hajlamos a túlzásra és a negatív forgatókönyvek hangsúlyozására.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a gyermekek digitális biztonsága egyre nagyobb kihívást jelent a szülők és a társadalom számára. Fontos a tudatosságra nevelés és a digitális kompetenciák fejlesztése.

Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek online biztonságának fontosságára, és ösztönzi a szülőket és az oktatási intézményeket a megelőző intézkedésekre.

(Forrás: demokrata.hu)

Hirdetés

Belföld

Koncz Zsófia a bölcsődei férőhelyek számának növekedéséről beszélt

OkosHír: Koncz Zsófia államtitkár szerint Miskolcon a bölcsődei férőhelyek száma az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett az elmúlt években. Hozzátette, hogy országosan is növekedés figyelhető meg: a 2010-es 32 500 férőhelyhez képest jelenleg 70 ezer bölcsődei férőhely áll rendelkezésre.

Koncz Zsófia bejelentette, hogy 2025. június 27-én pályázatot hirdetnek munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására. A pályázat célja 7-8 fős minicsoportokat működtető intézmények kialakításának támogatása.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk pozitív hangvételű, a „méltatta” szó használatával Koncz Zsófia kijelentéseinek fontosságát hangsúlyozza. A „komoly előrelépést jelent” kifejezés az elért eredményeket emeli ki.
Feltételezések: A cikk nem tartalmaz közvetlen feltételezéseket, de a tények bemutatásának módja azt sugallhatja, hogy a bölcsődei férőhelyek számának növekedése egyértelműen pozitív fejlemény.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő adatok (bölcsődei férőhelyek száma 2010-ben és jelenleg) ellenőrzésre szorulnak a releváns statisztikai hivataloknál. A pályázat kiírásának dátuma és célja konkrét tények, amelyek a bejelentés hivatalos közleményéből ellenőrizhetők.
Konklúzió: A cikk a bölcsődei férőhelyek számának növekedését és egy új pályázatot mutat be. A cikk alapján arra lehet következtetni, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kisgyermekes családok támogatására.
Hatás a magyar közéletre: A bölcsődei férőhelyek számának növekedése és a munkahelyi bölcsődék támogatása potenciálisan javíthatja a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci helyzetét, valamint hozzájárulhat a családok életminőségének javulásához.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Szijjártó Péter a magyar-görög kapcsolatokról és az energiaellátás biztonságáról tárgyalt Athénban

OkosHír: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Athénban tárgyalt görög kollégájával, Jorgosz Gerapetritisszel. A megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón Szijjártó kiemelte a két ország közötti stabil kapcsolatok fontosságát a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

A miniszter részt vett egy energetikai konferencián is, ahol Magyarország energiaellátásának biztonságáról beszélt. Szijjártó szerint egy, az Európai Bizottság által javasolt terv kihívást jelenthet Magyarország számára az energiaellátás terén, és az energiaárak emelkedéséhez vezethet.

Szijjártó Péter kritizálta az oroszországi energiaforrások importjának esetleges betiltását, mivel ez Magyarországot kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti energiamix összeállítása tagállami hatáskörbe tartozik.

A miniszter utalt arra, hogy az Európai Bizottság korábban elutasította Magyarország, Bulgária, Görögország, Szerbia és Szlovákia közös kérelmét a délkelet-európai csőhálózat kapacitásának bővítésére irányuló pénzügyi támogatásra.

Szijjártó Péter megemlítette, hogy Magyarország és Görögország egyetértenek az európai uniós külső határok védelmének szükségességében. Hozzátette, hogy Magyarország nem enged be illegális migránsokat, és magyar rendőrök segítik a görög határvédelmet.

A kétoldalú kapcsolatokat sikeresnek nevezte, megjegyezve, hogy a Görögországba irányuló magyar export tavaly elérte a 800 millió eurót, ami rekordnak számít. Emellett a Görögországból Magyarországra látogató turisták száma is megközelítette az évi százezret.

Szijjártó Péter hangsúlyozta a magyarországi görög közösség támogatásának fontosságát, és reményét fejezte ki a két kormány közötti együttműködés folytatására.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „veszélyek kora”, „pusztító háborúk”, „fenyegetés Brüsszel és Kijev részéről”, „védtelen, súlyosan függő helyzet”, „képmutató mivolt”, melyek érzelmi hatást gyakorolnak az olvasóra.
Feltételezések: A cikkben az „Von der Leyen-Zelenszkij terv fenyegetést jelent hazánk energiaellátásának biztonságára” állítás feltételezésként szerepel, mivel nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal, hogy a terv milyen módon veszélyezteti az energiaellátást.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. exportadatok, turisták száma, a görög közösség támogatása) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a politikai állítások (pl. „fenyegetés Brüsszel és Kijev részéről”) értelmezéstől függnek.
Konklúzió: A cikk a magyar-görög kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, miközben kritikusan viszonyul az Európai Unió energiapolitikájához és Ukrajnához.
Hatás a magyar közéletre: A cikk erősítheti a kormány narratíváját az EU-val és Ukrajnával szemben, és támogathatja a keleti nyitás politikáját.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább