OkosHír: Egy író 37 évesen adta ki az első könyvét. Az interjúban elmondta, hogy régóta foglalkozott történetek írásával, már gyermekkorában mesélt a testvéreinek. Az általános iskolában azonban kinevették, amikor azt mondta, hogy író lesz, ami miatt elvesztette az önbizalmát. A szülei viszont támogatták.
Az író szerint az életében komoly próbatételek következtek, mint például egy betegség, rossz döntések, tragédiák, egy sikertelen házasság, megcsalás, árulás, magány és nélkülözés. Ezek az események megerősítették. Naplót vezetett, hogy kiírja magából a fájdalmat, de ez még nem tette íróvá.
A fordulópont az édesapja halála volt. Az apja azt mondta neki, hogy keresse meg azt a kislányt, aki mert nagyot álmodni, és legyen író. Az apja halála után az író hónapokig tétlen volt. Később Lezsák Sándorral találkozott, aki arra biztatta, hogy írja meg az apja történetét. Az író megírta a történetet, Lezsák Sándor pedig a dalszövegeket írta az író regénye alapján készült musicalhez.
A Paprika rummal című debütáló kötet az édesapja és a családja története. Az író ebben a könyvben magánéleti problémákat és drámákat is elmesél. Az apja azt mondta neki, hogy ha ír, akkor őszintén írjon. Az író szerint csak az őszinteséggel lehet a múltat feldolgozni.
Az író édesapja szabad és bátor ember volt, akinek az értékrendje, a hite és a hazaszeretete példaértékű volt. Az író szerint az apja történetei a küzdelmekről, a XX. század borzalmairól, az emberi gyarlóságról és a politikai szélkakasokról papírra kívánkoztak. Íróként az apja bölcsességéből és tisztánlátásából táplálkozik.
A többi regényében is megjelennek az életből vett történetek. A Hasad a hajnalban című regényben az apja karaktere Lakner Ottokárként jelenik meg. Lakner Ottokár egy vendéglős, aki szemben áll a hataloméhes Tüskés László tanácselnök elvtárssal. Az író ebben a könyvben olyan történeteket ír meg, amelyeket nem írhatott meg a Paprika rummal című könyvben, mert az édesanyja nem engedte.
Az édesanyja vette rá az írót, hogy kezdjen el fiktív történelmi regényeket írni, és a valóságot használja fel ezekhez. Így született meg az Angyal a földi pokolban című könyve, amelynek cselekménye 1945-től 1956-ig tart, majd annak a folytatása, a Híd közepén című regény. Ez az ’56-os emigrációról szól és a körülöttük ólálkodó egykori ávósokról, akik külföldön is ellátják a feladatukat. Ez a történet 1980-ban fejeződik be. Az író tíz évig halogatta, hogy megírja a Hasad a hajnalt. Azt mondja, most éppen annyi idős, mint a főszereplő, Balázsovich Antónia, így hitelesen tudja ábrázolni a karaktert.
Amikor az író a bécsi magyar nagykövetségen dolgozott, XX. századi történeteket írt, az utóbbi években, a katolikus egyháznál tevékenykedve pedig szentekről. Az író szerint az aktuális élethelyzete meghatározza az írói munkáját.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz író elmondta, hogy az első könyve az apjáról szól. Aztán az Angyal a földi pokolban című könyvében fel akarta dolgozni a háborús éveket, ugyanis kislányként nagyon sok háborús történetet hallott. Az író elég korán megtudta, hogy Pusztaszabolcson a szovjet katonák nem krumplit pucolni vitték ki a nőket a Cikolai-tóhoz, hanem megerőszakolták őket. Az apja a halála előtt néhány évvel vallotta be, hogy tizenöt évesen végignézte, amint az édesanyját és a nővérét meggyalázzák a szovjet katonák. Ezért is tartotta fontosnak, hogy ha az Angyal a földi pokolban bemutat egy magyar női sorsot, akkor Antóniát is erőszakolják meg a háborúban.
A Hírek rabjai című politikai krimit az író 2018-ban írta, mert tudta, hogy haza fog térni húsz év után Ausztriából. Ezzel a könyvvel akart elbúcsúzni Bécstől, amely ekkor már bőven benne volt a menekültválságban. Az író a fia miatt jött haza, mert hétévesen megígérte az apjának a halála előtt, hogy magyar színekben fog korcsolyázni.
Az író a semmibe jött haza. Több mint egy évig nem tért magához az új közeg miatt. Minden ismeretlen volt számára. Később felkérték, hogy legyen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnöke. A kongresszus az író számára a túlélést és az újjászületést jelentette.
Az író szerint a kongresszuson Kelet és Nyugat találkozott, amit Erdő Péter bíboros hozott össze. Ferenc pápa a zárómisét mutatta be, a világ minden részéről voltak itt bíborosok, érsekek, sőt Bartholomaiosz pátriárka is.
Az író Rómában Erdő Pétert kísérve élhette át a pápaválasztást. A konklávé körüli hangulat mélyen megérintette. A Szent Péter téren az emberek örömtáncot jártak, amikor megválasztották XIV. Leó pápát.
Az író nem tudott beszámolni arról, hogy milyennek látta XIV. Leó megválasztása után Erdő Pétert, akit előzetesen a pápaságra esélyesek között emlegettek, mivel a konklávét szigorú titoktartás övezi.
Az író szerint Magyarországon sokan nem látják és érzékelik azt a tiszteletet, ami Erdő Pétert külföldön övezi. Amikor Rómában bárki megtudta, hogy magyarok, rögtön rávágták a nevét, hogy Cardinal Erdő. Hihetetlen népszerűség és tisztelet övezi külföldön.
Az Ég tartja… trilógia harmadik darabját, a Szent Margitról szóló könyvét is Erdő Péter inspirálta. Az írót Szikora Róbert kérte fel az Ég tartja a Földet című könyvre, amely Szent Erzsébetről szól. Az Ég tartja a Királyt regényét, amely IV. Béla története, a fiának címezte, mivel akkor döntött úgy, hogy visszatér külföldre korcsolyázni, mert itthon nem becsülték meg. A Margitszigeten a kolostorromoknál bemutatott szentmisén Erdő Péter mondott egy szentbeszédet Béla lányáról, Szent Margitról. Az író szerint nem ártana most sem egy Szent Margit közénk.
Az író szerint a szentek példaként szolgálnak a mindennapi életünkben. Erzsébet egy modern nő volt 800 évvel ezelőtt, és ha a mai korban élne, ugyanígy cselekedne. Nemcsak attól volt szent, hogy sokat imádkozott, böjtölt, hanem attól, ahogy szeretett. Az író szerint az a dolga Margittal, hogy általa üzenjen a XXI. századnak: emberek, térjetek már észhez, hát mit tesztek egymással? Margit megérteti a szeretteivel, akik a hatalom megszállottjai, hogy ha gyűlölködnek, sehova nem jutnak. De ha betartják a törvényeket, ha imádják Istent, ha tisztelik a boldogságos Szűz Máriát, akkor „az ég megtartja a hazát”.
Az író jelenleg egy karácsonyi történeten dolgozik, amely a Kisjézus jászolához viszi az olvasókat. Nem betlehemi történetet ír, hanem egy modern történetet, amelyben a közös nevező a Gyermek lesz, és az utolsó szó: az igazi szeretet.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk számos érzelmileg túlfűtött kifejezést és dramatizáló megfogalmazást tartalmazott, amelyek célja az olvasó érzelmi reakcióinak kiváltása volt. Például a „szó szerint majd belehaltam” vagy „köpönyegforgatók és gaztetteik” kifejezések negatív konnotációval bírnak és érzelmi hatást gyakorolnak az olvasóra.
- Feltételezések következtetésként: A cikkben több feltételezés is szerepelt, amelyeket következtetésként tálaltak. Például az, hogy Lezsák Sándort az apja küldte, nem egy bizonyított tény, hanem egy szubjektív vélemény vagy hit.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben tett állítások valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető. Például az, hogy Erdő Pétert külföldön mennyire tisztelik, egy szubjektív megítélés, amelyet nehéz objektíven mérni.
- Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az író életútja tele volt nehézségekkel, de végül megtalálta a hivatását, és a szentekről szóló könyveivel üzenetet szeretne közvetíteni a mai kor emberének.
- Hatás a magyar közéletre: Az eseménynek nincs közvetlen hatása a magyar közéletre.
