OkosHír: Antal Emese dietetikus szerint ahelyett, hogy hosszadalmas méregtelenítő kúrákat alkalmaznánk, a szervezet öntisztító folyamatát az egészséges és személyre szabott étrenddel segíthetjük a leghatékonyabban.

A méregtelenítő kúrák hatásait vizsgáló tudományos kutatások elérhetőek, bár ezek a tanulmányok jellemzően kis mintaszámon alapulnak, így további megerősítésre szorulnak. A Journal of Human Nutrition and Dietetics folyóiratban 2015-ben publikált cikk szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a tisztítókúrák hatékonyan távolítanák el a toxinokat a szervezetből. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a brit szervezet is hasonlóan vélekedik, és figyelmeztetik a lakosságot az ilyen kúrák megalapozatlanságára és esetleges kockázataira.

A hagyományos orvoslás képviselői szkeptikusak a hosszú távú méregtelenítés jótékony hatásaival kapcsolatban. Bizonyos életmódbeli változtatások, mint például az alkoholfogyasztás mérséklése vagy a teljes absztinencia, segíthetnek a máj terhelésének csökkentésében. Egyes növényi ételek, például a brokkoli vagy a fokhagyma rendszeres fogyasztása szintén támogathatja a máj méregtelenítő enzimjeinek működését.

A méreganyagok a környezetből és az anyagcsere-folyamatok során kerülhetnek a szervezetbe. Az emésztőrendszerben képződő salakanyagok a bomlás és erjedés melléktermékeiként jutnak a vérkeringésbe, és lerakódhatnak a zsírszövetben, kötőszövetben, izmokban, májban, vesében, csontokban, gyomorban és az agyban is. A gyulladásos folyamatok során is termelődhetnek méreganyagok, amelyek sejtkárosodást okozhatnak.

Antal Emese szerint a hosszan tartó éhezés, koplalás vagy böjtölés során a szervezet nem jut elég szénhidráthoz, ezért zsírsavakat bont. A zsírok lebontása során ketontestek keletkeznek, amelyek felhalmozódhatnak a vérben, ami ketoacidózist eredményezhet. A ketonok koncentrációjának jelentős emelkedése idegrendszeri tünetekhez vezethet, például tudatzavarhoz, eszméletvesztéshez, súlyos esetben kómához vagy halálhoz. Egészséges vese megfelelő folyadékbevitel mellett képes kiválasztani és szűrni a fölösleges ketontesteket, eltávolítva azokat a vizelettel.

A levegőből származó méreganyagokat exogén toxinoknak nevezzük. A kipufogógázban és a dohányfüstben jelen lévő rákkeltő égéstermékek, a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) grillezéskor is bekerülhetnek a szervezetbe.

A testben felhalmozódó nehézfémek (amalgám, ólom, higany, arany, ezüst, réz, ón, cink, vas, kobalt, kadmium és nikkel) szintén mérgezhetik a szervezetet. Ugyanakkor a cink, a vas és a réz nélkülözhetetlen nyomelemek, amelyek megfelelő mennyiségben szükségesek az egészséges működéshez.

A nehézfémek a szennyezett levegő mellett ivóvízzel, élelmiszeripari adalék- és csomagolóanyagokkal, tengeri és vízi állatok elfogyasztásával, permetezőszerekkel, drogokkal, védőoltásokkal, ékszerek viselésével, gyógyszerekkel, fogászati anyagokkal, kozmetikai termékekkel, valamint festő- és lakkozóműhelyekből származó anyagok használatával kerülhetnek a szervezetbe, ahol tüneteket és betegségeket okozhatnak.

A szervezetnek vannak méregtelenítő mechanizmusai (máj, vese, antioxidáns enzimek), amelyek képesek kis mennyiségű nehézfémet semlegesíteni és kiüríteni. A toxikus hatás a dózis és a kitettség időtartamától függ, így a mindennapi élet során, normál körülmények között ezek a források általában nem okoznak mérgezést.

A köztudatban elterjedt természetes méregtelenítési eljárások, mint a koplalás, léböjtkúra és hashajtók alkalmazása rövid távon tehermentesíthetik az emésztőrendszert, de hosszú távon nem ajánlottak. A tartós, szigorú böjt ingadozó vércukorszinthez és tápanyaghiányhoz vezethet. A csökkent kalóriabevitel miatt az anyagcsere lelassulhat, vitaminhiány, alacsony vérnyomás, fáradtság, szédülés, rossz közérzet, izomvesztés és hormonális változások alakulhatnak ki. A napi rendszerességgel szedett hashajtók megzavarják a vastagbél természetes működését és tönkreteszik a bélflórát, dehidratálnak és felborítják az elektrolitok egyensúlyát.

A gőzfürdő és a szauna nem tartozik a klasszikus méregtelenítési eljárások közé, mivel a káros anyagok az izzasztás során a bőr pórusain át távoznak. A szaunázás nem érinti az emésztőrendszert, de az eljárás egyes salakanyagok kiürítése szempontjából az egészséges szervezet számára hatékony lehet.

A dietetikus azt javasolja, hogy kerüljük a kockázatos tisztítókúrákat, és bízzunk a szervezet természetes védekező rendszerében (gyomor-bél traktus, máj, vese, tüdő, bőr). Ezek egészséges működése biztosítja a szervezet méregtelenítését. A hosszú ideig tartó böjt helyett a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra kell fókuszálni. Az egészséges étrend megteremtésében segíthet az Okostányér táplálkozási ajánlás, illetve a Mibolmennyitegyek.hu weboldal, ahol a személyes adatok megadását követően konkrét javaslatokat kaphatunk a különböző élelmiszercsoportokból ajánlott mennyiségekre. A honlap táplálkozással kapcsolatos panaszok, ételallergia vagy intolerancia esetén is hasznos tanácsokat ad a szervezet méregtelenítő funkcióinak támogatására.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk motiváló és meggyőző nyelvezetet használt, amely a méregtelenítő kúrák veszélyeire és az egészséges életmód fontosságára fókuszált. Azonban a cikk nem minden állítását támasztotta alá megfelelő forrásokkal, és néhol feltételezéseket tálalt tényként. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a szervezet természetes méregtelenítő folyamataira kell hagyatkozni, és kerülni kell a kockázatos kúrákat. Ez az információ hasznos lehet a magyar közélet számára, mivel segíthet a lakosságnak a tájékozott döntések meghozatalában az egészségükkel kapcsolatban.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: Egyre több negyvenes, ötvenes, vagy annál idősebb ember kezd el edzeni. Egy edző elmondta, hogy az idősebb korosztályok edzéseit másképp kell felépíteni, mint a fiatalabbakét. Minden generáció más megközelítést igényel. Az idősebbeknél alaposabb bemelegítés szükséges, a terhelést fokozatosan kell növelni. Az életkor nem feltétlenül indokolja a terhelés túlzott csökkentését, mert ez hátráltathatja a fejlődést. Idős korban is fontos a keringési rendszer, az erő és az ízületi mozgékonyság fejlesztése.

Csoportos edzéseken a terhelést az átlaghoz kell igazítani. A bemelegítés és az első gyakorlatok segítenek felmérni a résztvevők állapotát és ennek megfelelően alakítani a terhelést. Fontos, hogy a résztvevők az óra előtt tájékoztassák az edzőt esetleges problémáikról. A cél a veszély minimalizálása és a fejlesztő hatás megőrzése.

Az edző szerint a hasonló emberek vonzzák egymást, ez vonatkozik az edző stílusára, személyiségére és korosztályára is. Az edzéseken résztvevők korosztálya 30-tól indul, de sok nyugdíjas is jár edzeni. Az idősebb emberekkel való foglalkozás több feladatot jelent, mint például a közismert személyekkel vagy a modellekkel való foglalkozás. Az idősebbek megbízhatóbbak és jobban kötődnek az edzéshez. Az évek során látni lehet a fejlődésüket, nem csak fizikailag, hanem hangulatban és gondolkodásmódban is. A jobb fizikai állapot mentális javulást is eredményez, emellett közösség is kialakul, ahol a résztvevők levezethetik a feszültséget és tanácsot kérhetnek egymástól. A különböző korosztályok megjelenése az edzőtermet olyan helyszínné teszi, ahol a generációk kommunikálhatnak és jobban megérthetik egymást.

Az idősebbeket az egészségmegőrzés, a meglévő betegségek kezelése és a közösséghez tartozás motiválja. A külső megjelenés helyett a funkcionalitás kerül előtérbe: a felállás, leguggolás, levegővétel és a jó közérzet. Az idősebbek tisztában vannak az egészség elvesztésének következményeivel. Fontos a közösségi összetartó erő, az edző szeretettel fogad mindenkit, ami szintén motiváló tényező. Az edzés utáni lelkesítés és a rendszeresség fenntartása is lényeges. Az élet egy hosszútávfutás, és nem mindegy, hogy ezt az időszakot milyen minőségben éljük meg. Negyven-ötven éves kor körül érdemes elgondolkodni a jövőbeli terveken, mert egy idősebb szervezetnek nagyobb a „szervizigénye”. A testmozgás mellett az étkezésen is változtatni kell, és tudatosabban kell élni.

Az 50 év feletti edzőknek is hosszabban kell bemelegíteniük, lassabban regenerálódnak és fejlődnek, valamint gyorsabban leépülnek. Fontos az ízületek jó állapotának megőrzése és a sérülések elkerülése. A mozgás segít a stressz és a feszültség levezetésében. Az életet csak egészségesen lehet nagy lendülettel élni.

Edzőként bármeddig lehet dolgozni. A legjobb, ha az edző maga is be tudja mutatni a gyakorlatokat, de idősebb korban ez problémás lehet. Ugyanakkor a saját korosztályának egy idősebb edző is hiteles példakép lehet. Fontos megtalálni azt a mozgásformát, amire idősebb korban is képes az ember, például a nyújtást vagy a jógát.

Az edzőnek nem csak edzőnek kell lennie, hanem empatikusnak is. Kicsit kevesebbet kell kérni, hogy a résztvevők a jó érzés és a közösség miatt csinálják végig a programot. Ha túl sokat kér az edző, az emberek elmaradoznak. Ha egy kicsit visszavesz a tempóból, sikerélményük lesz, és legközelebb már többet kérhet.

Idős korban a legfontosabbak a tartóizmok, a belső izmok, a gerinc és a mobilitásért felelős izmok. Ezek edzésével lassabban öregszik a test, és elkerülhetők az ízületi problémák. A hétköznapi mozdulatok megtartása, a járás, a lépcsőn közlekedés is fontos. Olyan gyakorlatokat kell csinálni, amik lassítják az ízületek kopását és megtartják a mozgásképességet idősebb korban is. A mozgás segít a feszültség levezetésében, előidézi a boldogságérzést és az önbizalmat. Az ember teste a korral leépül, de a családtagok nem fogják megcsinálni helyettünk mindent, ezért leginkább mi felelünk a saját fizikumunkért és a mentális egészségünkért. Küzdeni kell, és akkor az edzés után még azt is mondhatjuk, hogy jobban éreztük magunkat, mint ha otthon maradtunk volna.

(Forrás: demokrata.hu)