Egyházügyi változások: A kisegyházak adó 1%-ának felajánlása

OkosHír: A hazai kisegyházak számára ismét lehetővé vált az adó egy százalékának felajánlása. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője, Iványi Gábor 2021-ben arról számolt be, hogy a kormány egyházügyi törvénye miatt szervezetük csak civil szervezetként részesülhetett az adófizetők egy százalékából, technikai szám és az egyházakat megillető kiegészítő támogatás nélkül.

Iványi Gábor állítása szerint alkotmánysértő volt, hogy egyes hívők nem ajánlhatták fel adójuk egy százalékát saját egyházuknak, és más egyházak felé irányították a támogatást. A MET közel tíz év után kapta vissza technikai számát, és vált jogosulttá az egyházi 1 százalékok fogadására.

A folyamat során a magyar kormány törvény- és alaptörvény-módosításokat hajtott végre, melyeket a strasbourgi bíróság és a hazai Alkotmánybíróság is több alkalommal bírált.

Egy módosító javaslat szerint, ha elfogadják az úgynevezett átláthatósági törvényjavaslatot, akkor az ország szuverenitására veszélyesnek minősített szervezeteknek felajánlott adó 1 százalékokat egy állami alapítványnak utalnák át.

2011-ben az Országgyűlés új törvényjavaslatot terjesztett be, melyben átalakították az egyházzá válás folyamatát. A kormány eredetileg három kategóriába sorolta volna az egyházakat, de végül csak 14 egyházat ismert el első körben.

A többi egyháztól azt várták, hogy regisztrálják újra magukat. A bíróságok helyett az Országgyűlés kapta meg a jogot, hogy eldöntse, mi minősül egyháznak.

A KDNP szerint az 1990-es egyházügyi szabályozás túl nagyvonalú volt. 2011-re legalább 350 egyház működött Magyarországon, és a kormány szerint sokan visszaéltek az egyházak alapításával. Korábban egy egyház létrehozásához száz emberre volt szükség, és egyesek állítólag adóforintokat pumpáltak ki a rendszerből. Ezért határozták meg, hogy az egyházi státusz eléréséhez megfelelő történelmi múltra és legalább 10 ezer tagra van szükség.

Az új javaslat kérdéseket vetett fel az állam és az egyház szétválasztásával kapcsolatban, mivel az állam dönthette el, mit tekint egyháznak. A parlament döntött arról is, kik részesülhetnek állami támogatásban és egyházi adókedvezményekben.

A törvény első verziója alapján 14 felekezet maradt a kedvezményezetti körben, köztük a katolikus, református, evangélikus, unitárius egyház, valamint zsidó és ortodox hitközségek, a baptista egyház és a Hit Gyülekezete.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról szóló törvényt 2011. július 12-én fogadta el az Országgyűlés, ami csökkentette a hazai egyházak számát. Az ellenzék szerint a törvényjavaslat sértette az állam és az egyház szétválasztásának elvét, és különbséget tett a vallások között. A törvény miatt uniós szinten is bírálatok érték a kormányt.

A törvényt 2011. december 19-én első körben megsemmisítette az Alkotmánybíróság, de a kormány december közepén hatályon kívül helyezte a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt „jogtechnikai megfontolások” miatt. Attól tartottak, formai okokra hivatkozva kaszálja el a 2011. júliusi verziót az AB, mivel a törvény zárószavazása előtt olyan nagy jelentőségű módosító indítványokat fogadtak el, amelyeket külön kellett volna tárgyalni.

A törvényt 2011. december 30-án rendkívüli ülésen újratárgyalták, majd újra elfogadták. Ez a verzió tartalmilag nem sokban tért el a korábbitól. Az újonnan elfogadott szabályozás miatt összesen tizenhét, egyházi státuszától megfosztott szervezet kezdeményezett eljárást.

Az igazságügyi tárca szerint azok az egyházak, amelyek 2011. december 20-ig kérték az egyházi státuszuk megtartását, és az Országgyűlés a kérelmüket elutasította, 2012. május 20-ig a technikai számukra gyűjthették az 1%-os felajánlásokat. 2012-ben még 90 egyház versengett technikai számával a személyi jövedelemadó egy százalékáért.

A szervezetek 2012-től már csak civil szervezetként gyűjthettek adó egyszázalékot. E felekezetek hívei így az egyházi egyszázalékukról nem rendelkezhettek saját egyházuknak. Az egyházaknak felajánlott egyszázalékokhoz az állam kiegészítést adott, így a felajánlás majdnem dupláját kapták kézhez az egyházak a civilekhez képest. Az egyházi körből kiesett szervezetek a NAV ezután már csak a civil szervezetekre vonatkozó szabályok szerint küldte tovább a felajánlásokat az egyházat megillető kiegészítés nélkül. Ezek a felekezetek emellett elveszítették egyházként kapott egyéb adókedvezményeiket, más állami támogatásaikat és elestek pályázati pénzektől is.

Míg 2010-ben még 185 egyháznak lehetett felajánlani az szja 1 százalékát, 2012-ben már csak 90-nek, 2013-ban pedig már csak 31 felekezet közül választhattak az adózók. A kisegyházak jelentős részét, több mint 300 gyülekezetet egyesületté minősítették, az erről szóló döntés pedig viszonylag egyoldalú volt: indokolni nem kellett, jogorvoslatnak viszont nem volt helye.

Az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság 2012 márciusában kifogásolta, hogy önkényes és túlzó elvárásokhoz köti az egyházi elismerést. 2012-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága is kérdéseket küldött a magyar kormánynak az egyházi törvénnyel kapcsolatos panaszokkal kapcsolatban. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság 17 kisegyház panaszát egyesítette ekkor. A kérdések között szerepelt például az is, hogy sérült-e a kisegyházak szabad vallásgyakorlásához való joga.

Az új egyházi törvény 2013-ban ismét az Alkotmánybíróság elé került, az viszont ekkor már nem formai, hanem tartalmi okokból kifogásolta a törvényt. A jogszabály azon részét találta alaptörvény-ellenesnek, amely meghatározza az egyházi státuszt. Az AB kimondta, hogy a döntés helyt ad a politikai döntéseknek, elvész ezzel az átlátható és tisztességes eljárás lehetősége: főleg, mert az egyházi törvény nem írt elő részletes indoklási kötelezettséget, a parlamentnek nem volt határidőhöz kötve az eljárási rendje, jogorvoslatra pedig nem volt lehetőség.

Az AB döntése visszamenőlegesen lépett érvénybe, azaz a döntéssel visszakapták volna az érintett egyházak a státuszukat. Az AB legitim célnak nevezte az úgynevezett „bizniszegyházak” elleni küzdelmet, de jelezte, hogy arra nem ez a jó megoldás. Az AB alkotmányos követelményként állapította tehát meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését a vallásszabadságot nem sértve, tárgyilagos, észszerű, átlátható eljárásban kell biztosítania.

Az Országgyűlés Fidesz–KDNP többsége az AB döntésének elfogadása helyett beleírta az alkotmányellenes döntést az alkotmányba. A sokszori kritikák ellenére, és az AB döntéseivel szembemenve a parlament úgy döntött, mindenáron átviszi a törvényt.

Ez volt a negyedik alaptörvény-módosítás, amelyben rögzítették az Országgyűlés jogát ahhoz, hogy a vallási szervezeteknek „speciális egyházi státuszt” biztosítson. A vallási szervezetek egyházként való elismerését olyan feltételekhez kötötték, mint a „huzamosabb idejű működés, a társadalmi támogatottság, a közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmasság”.

Az AB döntését egy újabb jogszabály elfogadása követte. Ennek értelmében újra egyháznak nevezhették magukat azok a vallási közösségek, amelyek panaszt emeltek – viszont a bevett egyházi státuszhoz kérvényezniük kellett a regisztrációjukat a parlamenttől. Az Iványi Gábor által alapított Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) például a döntés után 2013 szeptemberének végéig kellett igazolnia az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy legalább tízezer taggal rendelkezik. Ezt gond nélkül meg is tudták tenni, ennek ellenére sem kerülhettek be a kormány által támogatott egyházak körébe.

Hasonló módon 2013 októberében a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület is bevett egyházi státuszra jelentkezett az emberi erőforrások miniszterénél, Balog Zoltán azonban elutasította a kezdeményezést. Arra hivatkozott, hogy az egyesület nem teljesíti a jogszabályi feltételeket, tehát vagy azt, hogy százéves nemzetközi múltja van, vagy azt, hogy húsz éve működik Magyarországon és mintegy tízezer tagja van. Az egyesület megtámadta a miniszter határozatát, ami az Alkotmánybíróság elé került. Az AB pedig ekkor kimondta, hogy a magyar egyházügyi szabályozás a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése alapján EU-s egyezményekbe ütközik. (2015-ben az Alkotmánybíróság ismét megerősítette a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület ügyével összefüggésben, hogy a törvény az európai emberi jogi egyezménybe ütközik.)

A bevett egyházak kategóriájából kiesők a törvénykezés után Strasbourghoz fordultak, a bíróság 2014 áprilisában elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy a parlament döntheti el, kit ismer el egyháznak, ezzel jelentős előnyöket adva bizonyos egyházaknak más vallási szervezetekkel szemben. A bíróság szerint többek között az volt problémás, hogy a vallási közösségeknek a politika kegyét kell keresniük ahhoz, hogy egyházak lehessenek. A bíróság szerint a magyar szabályozás diszkriminatív is, mert a kisegyházaknak sokkal kevesebb jogot biztosít, mint a nagyoknak, és összességében a magyar szabályozás sérti a vallásszabadság elvét.

A Strasbourg által jelzett többletjogok közé tartozott a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százaléka is, illetve az ehhez kapcsolódó állami támogatások. A felekezetek nem vagyoni és vagyoni kártérítést is kértek az egyházi státuszuk elvesztése miatt kiesett adókedvezmények és állami támogatások miatt összesen 7 milliárd forint értékben, az Iványi Gábor által alapított Magyar Evangéliumi Testvérközösség például 1,5 milliárd forintot követelt az államtól.

Az AB újabb döntésére válaszul jött egy 2015-ös módosító, november 10-én kormánypárti képviselők átfogó javaslatot nyújtottak be a szabályozás megváltoztatására. Ennek egyik legfontosabb pontja az volt, hogy többévnyi jogi és politikai csatározás után lényegében visszatértek volna oda, ahonnan elindultak: megszüntették volna a parlament általi elismerést, és ehelyett újra a bíróság vette volna nyilvántartásba az egyházakat. A javaslat az addigi (Országgyűlés által elismert) „bevett egyház” és „vallási tevékenységet végző szervezet” kategóriák helyett „nyilvántartásba vett egyház” és „bejegyzett egyház” között tett volna különbséget.

A Fidesz akkor kétharmad híján nem tudta ezt átvinni az Országgyűlésen, így a törvény nem változott. Egészen 2018-ig, amikor a Fidesz–KDNP újra nekifutott a módosításnak: ekkor már Gulyás Gergely terjesztette be a javaslatot. Ebben egy ajánlattal lehetővé tették volna a kisegyházak elismerését: cserébe annyit kellett megígérniük, hogy a jövőben sem költségvetési, sem uniós forrásból nem vesznek igénybe pénzt. Tehát hajlandó egyháznak tekinteni őket a Fidesz, ha életben tudnak maradni a híveikből.

Ez a korlátozás azóta enyhült, de a kormányzati pályázatokon is látszik, hogy a nyilvántartásba vett egyházak és a bevett egyházak külön kategóriaként számolódnak.

Az államot perelő felekezeteknek több évükbe telt, mire eljutottak odáig, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott a kártérítési igényüknek. Iványi Gábor egyházának végül 2017-ben 3 millió euró, azaz mintegy 1,1 milliárd forint kártérítést ítéltek meg. A saját törvényét évek óta védelmező kormánynak tehát adófizetői pénzekből kellett visszamenőleg kifizetnie a Magyar Evangéliumi Testvérközösséget. Iványi Gábor akkor azt nyilatkozta: visszamenőleg kifizették ugyan a pénzeket, és ezzel elismerték, hogy törvénytelenül tartották vissza azt, de 2017 után megint nem fizettek nekik semmit.

Az új egyházügyi törvény 2019-ben lépett életbe, de a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már ekkor jelezte: újabb bírósági perek jönnek, szerintük ugyanis az újabb módosítás nem számolta fel a 2012 óta tartó privilegizálást és jogfosztást. Az új törvényre azt írták, az megszaporítja a kivételezett

(Forrás: telex.hu)