OkosHír: Nagy István miniszter bejelentette, hogy az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve újraindítják az állategészségőr képzést. A miniszter szerint a védekezéssel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy szükség van további, gyakorlati tudással rendelkező állategészségügyi szakemberekre. A miniszter a konferencián elismerését fejezte ki a járvánnyal szembeni védekezésben részt vevő hatóságok szakembereinek, az érintett települések vezetőinek, az állatorvosoknak, a járványügyi igazgatásban dolgozóknak, a rendvédelmi dolgozóknak, a gazdálkodóknak és az állatorvos hallgatóknak.

Nagy István felidézte, hogy Kisbajcs, Levél, Darnózseli, Dunakiliti, Rábapordány településeken működő gazdaságokban jelent meg a vírus, amelynek eredete és terjedése továbbra is kérdéses. A laborok és szakemberek jelenleg is keresik a válaszokat arra, hogy több mint 50 év után hogyan bukkant fel Magyarországon a vírus.

A ragadós száj- és körömfájás járvány megbetegedések kezelésében szerzett tapasztalatokat a mindennapi munkába kívánják átültetni. Cél a hatékony védekezés fenntartása és az állattartó gazdaságok hosszú távú, biztonságos működésének biztosítása.

Az Agrárminisztérium vissza nem térítendő támogatást nyújt a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók számára járványvédelmi beruházások megvalósításához. A támogatási kérelmeket június 25-től adhatják be az állattartók. A támogatások célja a fertőző betegségek megelőzése, a behurcolás kockázatának minimalizálása és a betegségek terjedésének csökkentése.

A miniszter felhívta a figyelmet az ágazat újraindításának és a kereskedelem, az export helyzetének rendezésének fontosságára. Várhatóan hamarosan az ország visszanyeri mentességét az Európai Unión belül. Az EU-n kívüli országok esetében a mentesség visszaszerzése hosszabb időt vehet igénybe. A laboratóriumi vizsgálatok folytatása szükséges, és ezek alapján nyújtják be az ország mentességére vonatkozó dokumentációt az Állategészségügyi Világszervezetnek.

A tárcavezető említést tett arról, hogy a ragadós száj- és körömfájás betegség mellett az afrikai sertéspestis továbbra is terjed Európában, Magyarországon ez a vaddisznóállományban van jelen. A madárinfluenza elleni védekezés is folyamatos feladat. Januárban egy Romániából Zala vármegyébe szállított juhszállítmányban kimutatták a kiskérődzők pestisét, aminek következtében Magyarország elvesztette a történelmi mentességét.

Az ország észak-keleti határánál évről-évre több vadon élő állatban mutatják ki a veszettséget. Ennek oka, hogy Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt, míg Románia állategészségügyi hatósága egyéb okok miatt nem tudta végrehajtani a rókaállomány immunizálási programját.

Magyarország fontosnak tartja, hogy a vakcinázás uniós szinten nagyobb támogatást kapjon. Magyarország kezdeményezésére az Európai Unió napirendjére tűzte a vakcinázással kapcsolatos koncepció felülvizsgálatát.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk elsősorban tájékoztató jellegű, de tartalmazhat enyhe pozitív felhangot a magyar állategészségügy teljesítményével kapcsolatban. A miniszter szavainak közvetítése révén a cikk azt sugallhatja, hogy a kormány aktívan és sikeresen kezeli az állategészségügyi helyzetet. A cikkben megjelenő állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a miniszteri nyilatkozatokat tükrözik, azonban a nyilatkozatok hatékonyságára vonatkozó állítások további bizonyítást igényelhetnek.

A cikk konklúziója az, hogy a kormány intézkedéseket hoz az állategészségügy javítására és a járványok elleni védekezésre. Ennek hatása a magyar mezőgazdaságra és élelmiszerbiztonságra lehet jelentős, de a tényleges eredmények a meghozott intézkedések hatékonyságától függnek.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Nagy István/Facebook