OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelemadatai szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyes esetekben kiegészítette azoknak a személyeknek a jövedelmét, akik egyébként a szegénységi küszöb alatt maradtak volna. Az információ egy, a Válasz Online-on megjelent kutatásból származik. A cikk szerint 2020-ban a vizsgált nyugdíjasok 52 százaléka olyan háztartásban élt, amely a statisztikák szerint több adót kapott, mint amennyit befizetett.
A Válasz Online korábban arról számolt be, hogy a KSH az elmúlt években eltérő szegénységi adatokat közölt. Két kutató azt állította, hogy a statisztikákban aránytalanul sok olyan család szerepelt, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöbértéket jelző vonal feletti sávba esett, miközben a határérték alatt keresők száma csökkent.
A kutatók szerint ez a statisztikailag nem igazolható eloszlás miatt 2017-2018 táján javulást mutatott a magyarországi szegénységi adatokban. Tátrai Annamária kutató a Válasznak elmondta, hogy a 2020-as statisztikákban 322 olyan egyfős háztartást találtak, amelyek euróban mért jövedelme tízmilliomod pontossággal megegyezett, ami a kutató szerint valószínűtlen.
A kutatók feltételezték, hogy a jelenség szakmai hibák vagy beavatkozás eredménye lehet. A KSH tagadta a vádakat, de nem adott magyarázatot a számokra.
A szegénységi adatok befolyásolhatják a kormány megítélését, valamint gazdasági döntéseket Magyarországon és az Európai Unióban.
A Válasz Online-on publikált tanulmány szerint sokan a NAV jövedelemkiegészítése révén kerültek a szegénységi küszöb fölé. A kutatók azt vizsgálták, hogy miből áll azoknak a jövedelme, akik a szegénységi küszöb fölé kerültek, és azonos jövedelemmel rendelkeztek. Megállapították, hogy ezek az emberek nyugdíjasok.
A bruttó jövedelmük a szegénységi küszöb alatt maradt, de a nettó jövedelmük magasabb lett, mert a statisztikák szerint a NAV kiegészítette a jövedelmüket, így az elérte az 1,3 millió forintot.
Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa szerint a statisztikákban az látszik, hogy egyes esetekben az emberek havi bruttó jövedelme alacsonyabb volt, mint a szegénységi küszöb, de a NAV kiegészítette a jövedelmüket.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA kutatás szerint 2020-ban a mintába került öregségi nyugdíjasok 52 százaléka olyan háztartásban élt, amely a statisztikák szerint pénzt kapott a NAV-tól. Az egyedül élő nyugdíjasok 64 százaléka volt érintett. A teljes vizsgált mintában 28 százaléknál fordult elő, hogy a nettó jövedelmük magasabb volt a bruttónál.
A kutatók szerint az adatok azt mutatják, hogy a NAV egyes esetekben kiegészítette a szegény emberek jövedelmét a szegénységi küszöb fölé.
A NAV a kutatók megkeresésére azt közölte, hogy ilyen nem fordulhat elő, adó- és járulék visszatérítés esetén is legfeljebb csak annyit utalnak vissza, amennyit valaki befizetett.
A kutatók a 2014-es adatokban is találtak hasonló adatokat, és a 2021-es statisztikában is előfordul, hogy sokaknak magasabb a nettó jövedelme a bruttónál.
Gábos András, a TÁRKI kutatója szerint a magyar EU-SILC adatállományban feltárt problémák arra utalnak, hogy a szegénységi ráta mögötti adatok eltérhetnek a valóságtól, ezért javításra van szükség.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „jótékonykodása” szó használatával a NAV tevékenységére vonatkozóan, ami sugallja a cikk negatív hozzáállását.
- A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor a KSH adatainak „furcsaságát” említették, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyították volna.
- A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz megítélni a források hiánya miatt. Bár a Válasz Online-ra hivatkozik, a konkrét kutatási adatok nincsenek részletezve, így az olvasó nem tudja ellenőrizni azokat.
- A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a KSH szegénységi adatai nem tükrözik pontosan a valóságot, és a NAV jövedelemkiegészítései befolyásolhatják a statisztikákat.
- Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a szegénységi adatokkal kapcsolatos bizalom csökkenhet, ami befolyásolhatja a kormányzati intézkedések megítélését és a társadalmi vitákat.
