Belföld
Online banki csalások: Magyarországon is érintettek az ügyfelek
OkosHír: Az utóbbi években több online bűnszervezet és hackercsoport jelent meg, amelyek banki csalásokra és pénzügyi kiberbűncselekményekre specializálódtak. Ezek a csoportok több országban, köztük Magyarországon is tevékenykednek, és anyagi károkat okoznak. A csoportok által alkalmazott módszerek közé tartozik az adathalászat (phishing), a telefonos megtévesztés (vishing), a bankkártya-adatok ellopása és felhasználása, a rosszindulatú szoftverek (malware) telepítése, valamint a SIM-cserés (SIM-swap) támadások.
Magyarországon 2023–2024 folyamán megnőtt a banki ügyfeleket célzó online csalások száma. A hatóságok szerint a kibercsalások egy része külföldi bűnözői csoportokhoz köthető. A rendőrség nyomozócsoportokat állított fel, amelyek több bűnszervezet szálait tárták fel.
2024-ben a magyar és az ukrán rendőrség közös akcióban felszámolt egy Kárpátaljáról irányított illegális call center hálózatot, amely magyar állampolgárokat célzott online csalásokkal. A rajtaütés során 41 embert fogtak el Ukrajnában.
A hálózat tagjai telefonon, banki alkalmazottnak kiadva magukat keresték meg az áldozatokat. A hívások során rábeszélték az ügyfeleket, hogy telepítsenek egy távoli hozzáférést biztosító programot (például AnyDesk) a készülékükre. Ezzel a csalók hozzáférést nyertek a bankszámlához, ahonnan pénzt utaltak el. A Police.hu szerint a bűnszervezet vezetője heti 100 ezer dollár bevételt várt el az operátoroktól. Az ellopott pénzeket strómanok segítségével mosták tisztára.
A 2024-es akcióban a nyomozók számítógépeket, mobiltelefonokat, pendrive-okat, bankkártyákat, autókat és készpénzt foglaltak le. Az ukrán bíróság a gyanúsítottak közül többeket letartóztatott, a többiek ellen eljárás folyik.
A banda által okozott kár elérte a 360 millió forintot.
2022 nyarán a Raiffeisen Bank ügyfeleit érte támadás. Augusztus 8-án ismeretlenek túlterheléses támadást (DDoS) intéztek az ukrán Ukrainian Processing Center (UPC) ellen, amely a magyar bankok számára a 3D Secure szolgáltatást nyújtja. A 3D Secure átmeneti kiesését kihasználva a támadók korábban megszerzett bankkártyaadatokkal vásárlási tranzakciókat indítottak kriptovaluta-vásárlásokra a WhiteBit tőzsdén, mintegy 81 millió forint értékben. A Raiffeisen Bank vizsgálata szerint 338 ügyfél bankkártyaadatai szivárogtak ki, és a banknak 83,7 millió forint kárt okoztak. A bank kártalanította az ügyfeleket és feljelentést tett.
A tranzakciókhoz használt WhiteBit kriptotőzsde észtországi és litvániai bejegyzésű, de ukrán állampolgárok irányítják. Felmerült a gyanú, hogy a csalók összejátszhattak a kriptotőzsde egyes partnereivel. A Raiffeisent ért támadás előtt egy nappal az MKB Banknál is történt hasonló visszaélés, és a nyomozás kiderítette, hogy mindkét esetben egy nemzetközi webshopból (LightInTheBox) lopták el a bankkártya-adatokat, és a csalások MasterCard típusú kártyákat érintettek. A támadók megszerezték a kártyaadatokat adathalász weboldalon vagy adatszivárgás útján, majd kihasználták a 3DS szolgáltatás kiesését.
Egy 2023-as debreceni ügyben egy férfit ítéltek börtönre online banki csalásért. A vádlott internetes hirdetéseken keresztül csapta be áldozatait: eladóként jelentkezett, majd egy futárszolgálatnak vagy banknak álcázott adathalász linket küldött. A linken az áldozatok megadták bankkártyaadataikat, beleértve a CVC kódot is. A csalók a megszerzett kártyaadatokat mobiltelefonos fizetési alkalmazásba regisztrálták, és érintésmentes mobilfizetéssel vettek fel készpénzt ATM-ekből. A vádlott négy nap alatt 41 sértett kártyaadatait felhasználva több mint ötmillió forintot vett fel debreceni ATM-ekből. További nyolc sértett adataival is próbálkozott, de ezeknél a tranzakcióknál a kártyák letiltása miatt nem járt sikerrel.
A bank kamerafelvételek alapján beazonosította az elkövetőt, akit a rendőrök egy ATM-nél elfogtak. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki és 2 év letöltendő börtönre ítélte, valamint 5 évre kiutasította Magyarországról.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „tetemes anyagi károk”, „ugrásszerűen szaporodtak meg” és „kifinomult támadás” kifejezésekkel. Emellett a cikkben szerepelt egy feltételezés, miszerint a WhiteBit kriptotőzsde egyes partnerei összejátszhattak a csalókkal, ami nem volt megfelelően alátámasztva.
A cikk konklúziója, miszerint „éveken át spórolt összegek is pillanatok alatt eltűnhetnek”, dramatizáló hatású, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot minden esetben. A cikkben leírt események rámutatnak az online banki csalások veszélyére és a felhasználók tudatosságának fontosságára, de a hatása a magyar közéletre közvetlenül nem megállapítható.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Tanúként hallgatták ki Pintér Bencét az 1,7 milliárdos győri ügyben
A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerdán tanúként hallgatta ki Pintér Bencét, Győr polgármesterét. A nyomozás a városi lakáskasszából hiányzó 1,7 milliárd forint ügyében zajlik. Pintér a közösségi oldalán közölte, hogy a kihallgatáson átadta a rendelkezésére álló pénzügyi dokumentumokat a hatóságoknak.
A polgármester a nyomozóknak bemutatta a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter nyilatkozatait és videóit is. Pintér állítása szerint az igazgató írásos adatok helyett videósorozattal válaszol a közgyűlési kérdésekre. A cégvezetés korábban jelezte, hogy könyvvizsgálói jelentést és könyvszakértői vizsgálatot készíttetnek a helyzet tisztázására.
Vita a könyvvizsgálat hatóköréről
A városvezető szerint a beígért könyvvizsgálat nem ad választ a legfontosabb kérdésekre. Kifejtette, hogy a könyvvizsgáló csak a számviteli törvénynek való megfelelést ellenőrzi. Ez a folyamat nem vizsgálja, hogy a lakáskassza pénzét pontosan mire költötték el.
A polgármester továbbra is várja a február 5-re ígért dokumentumokat a Győr-Szol Zrt.-től. Ezek között szerepelnek a 2025. szeptemberi banki igazolások és a 2026. februári hitelfelvétel részletei. Pintér szerint tisztázni kell, hogy a hiányzó összeget későbbi hitelfelvételből pótolták-e a cég számláján.
Politikai következmények és demonstráció
Az ügy politikai feszültséget is generált: a Fidesz fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen. A vád szerint Pintér megsértette a zárt bizottsági ülések titkosságát. Pintér Bence válaszul február 20-ra tüntetést hirdetett, mivel álláspontja szerint az 1,7 milliárd forint sorsa nem maradhat következmények nélkül.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg elsődlegesen Pintér Bence polgármester kommunikációs keretezését követi, amely a „közpénz eltűnése” és az „igazság elmondása” ellentétpárra épül. A cél a lakossági nyomásgyakorlás fokozása a Győr-Szol Zrt. és a politikai ellenzék irányába.
Az eredeti szöveg érzelmileg töltött kifejezéseket használ, mint például: „Elmondtam az igazságot” vagy „Nem tűnhet el nyomtalanul”. Ezek a fordulatok morális felsőbbrendűséget sugallnak a tényszerű jogi eljárás ismertetése helyett.
A cikk csak érintőlegesen említi a polgármester elleni fegyelmi eljárást, és nem részletezi a Győr-Szol Zrt. szakmai érveit a könyvvizsgálat mellett. Elhallgatja továbbá, hogy a „hiány” fogalma a számvitelben nem feltétlenül jelent lopást, hanem utalhat átmeneti likviditási átcsoportosításra is, amíg a vizsgálat le nem zárul.
Kép: Pintér Bence/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Magyarország a harmadik helyen áll az európai ingatlantulajdonlási rangsorban
Az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a legfrissebb lakhatási adatokat, amelyek szerint az uniós átlagos tulajdonlási arány kismértékben, 69-ről 68,4 százalékra csökkent. A tagállamok közül Németországban a legalacsonyabb a saját ingatlanban élők aránya, mindössze 47,2 százalék. Ezzel szemben a német lakosság több mint fele, 52,8 százaléka a bérleti piacot veszi igénybe lakhatási célokra.
Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó, de nem uniós tagállamok közül Norvégiában 78,8 százalékos a tulajdonosi arány. Ezzel szemben Svájc mutatja a legalacsonyabb értéket a vizsgált országok körében, ahol a lakosok mindössze 42 százaléka birtokolja saját otthonát.
A magyarországi ingatlanpiac változásai
Magyarország a harmadik legmagasabb tulajdonlási aránnyal rendelkezik az Európai Unióban. A K&H Csoport legfrissebb kutatása szerint a középkorúak körében a tulajdonosi arány a 2019-es 64 százalékról 79 százalékra emelkedett. Az adatokból kiderül, hogy a 30-as éveikben járók átlagosan hat év alatt jutnak saját ingatlanhoz.
A felmérés rámutat, hogy a saját ingatlanban élők 30 százaléka az elmúlt öt évben vált tulajdonossá. Budapesten az országos átlagnál magasabb, de nemzetközi szinten továbbra is alacsony a bérlők aránya: a fővárosban élők 23 százaléka lakik albérletben. A statisztikák szerint az ingatlanok átlagos alapterülete is növekedést mutatott az elmúlt időszakban.
Az elemzések a tulajdonlási arány növekedését a családtámogatási és otthonteremtési programoknak tulajdonítják. Ezek az intézkedések a gazdasági nehézségek, például a világjárvány és a nemzetközi konfliktusok hatásai ellenére is fennmaradtak, hozzájárulva a magas hazai tulajdonosi rátához.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg elsődleges célja a magyar kormányzati lakáspolitika sikereként beállítani a statisztikai adatokat, miközben éles kontrasztot von a „hanyatló” nyugati államok (különösen Németország) és Magyarország közé.
Az eredeti szerző erősen szubjektív, érzelmileg töltött kifejezéseket használ. Például: „az egykor virágzó ország” (Németország degradálása), „mindenféle népek” (xenofób felhang), „büszkélkedhet” vs. „szerénykedik” (értékítélet a statisztikai adatok mellé). A kormányzati szerepvállalást „történelmi segítség” és „sikertörténet” jelzőkkel illeti, ami klasszikus propaganda-eszköz.
A cikk elhallgatja a tulajdonlási szerkezet mögötti kulturális és gazdasági különbségeket. Nyugat-Európában (Németország, Svájc) a szabályozott bérleti piac és a mobilitás igénye miatt a bérlés társadalmilag elfogadott és biztonságos alternatíva, nem kényszer. Emellett a magyarországi „6 év alatti ingatlanvásárlás” kapcsán nem említi az eladósodottság mértékét vagy a lakásárak inflációját a jövedelmekhez képest.
Kép forrása: Saját AI szerkesztés
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár10 órája
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Külföld3 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld3 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Belföld1 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében
-
Közélet-Politika3 napja
Kocsis Máté: A Tisza választási kamuprogramot hirdetett
-
Közélet-Politika1 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt