OkosHír: A Pécsi Járásbíróság folytatólagosan elkövetett csalás miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte Magyar Attilát, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) volt gazdasági igazgatóját. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az ügy másodrendű vádlottja 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az első fokú, nem jogerős ítélet mindkét vádlottat eltiltotta a gazdasági és közügyek gyakorlásától. A vád szerint Magyar Attila valótlan tartalmú számlákat igazolt le a ZSÖK gazdasági igazgatójaként egy olyan tevékenységért, amelyet a másodrendű vádlott nem végzett el. Ezzel a vádlottak a vád szerint nettó 13,7 millió forinttal károsították meg az önkormányzati céget.

A 2023-ban tartott első tárgyalási napon Magyar Attila azt vallotta, hogy a Zsolnay-bolt ügye összefüggött a ZSÖK és a Zsolnay Porcelángyártó Manufaktúra vitájával, valamint a korábbi városvezetés elvárásaival. Állítása szerint azért kellett külső vállalkozót bevonni a bolt üzemeltetésébe, mert a gyár profitgaranciát kért a termékeik bizományosi értékesítéséhez, és a ZSÖK ezt egy harmadik szereplőre kívánta áthárítani. A másodrendű vádlott tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy őt keresték meg, és sokat tett a Zsolnay-negyedért és a Zsolnay-bolt sikeréért.

Az ügyészség szerint a vádlottak 2018-ban úgy kötöttek együttműködési megállapodást, hogy a másodrendű vádlott tényleges tevékenységet nem végzett. Az ügyészség álláspontja szerint Magyar Attilának tájékoztatnia kellett volna a tulajdonos önkormányzatot a szerződés előnytelenségéről. A szakmai felügyeleti díj az ügyészség szerint fiktív tevékenységre vonatkozott, mivel a ZSÖK-nek volt saját egysége ilyen feladatokra. A tanúk többsége azt vallotta, hogy semmilyen szakmai felügyeletről nem volt szó, és nem is tudtak róla.

A védelem szerint nem bizonyították a szándékosságot és a rosszhiszeműséget, és Magyar Attila a ZSÖK számára előnyös szerződés megkötésére törekedett. A Zsolnay Shopban helyet kapó ékszerboltos például a védelem szerint azért szervezett kiállítást a koronázási ékszerek másolatával, hogy több vásárló legyen a boltban.

A bíróság megállapította, hogy a szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák nem feleltek meg a szerződésnek, és a tulajdonos önkormányzat jóváhagyása is hiányzott. A tanúk többsége szerint a várható forgalmat és nyereséget is felülbecsülték. Az igazságügyi szakértő szerint sok anomália volt a szerződésben. A szakmai felügyeleti díjról szóló számlákat a másodrendű vádlott szabálytalanul állította ki, és ezeket a cég addig fizette, amíg Magyar Attila volt a felelős vezető. A cégvezetés cseréje és az önkormányzati átvilágítások után a szerződést felmondták. A bíróság szerint Magyar Attilának tisztában kellett lennie a szerződés tartalmával végzettsége és beosztása miatt.

Mindkét vádlott fellebbezést jelentett be, az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogultnak tűnik. A „rengeteg botránytól övezve, valamint csődközeli helyzetben bukta el a várost” rész például negatív konnotációt hordoz a korábbi városvezetéssel szemben. A „takarékosabb lett a cégek gazdálkodása, önkormányzati vagyont szereztek vissza és több tucat feljelentés született” rész pedig a jelenlegi városvezetés tevékenységét dicséri. A „Kéttucatnyi feljelentésből azonban csak kevés jutott el ügyészségi vádemelésig, a polgármester többször hangot is adott elégedetlenségének” rész pedig arra utal, hogy a polgármester elégedetlen az ügyészség munkájával.

A cikk konklúziója az, hogy Magyar Attila és a másodrendű vádlott bűnösök a csalásban. A cikk hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább erősíti a politikai polarizációt, és csökkenti a közbizalmat a politikusok és a közintézmények iránt.

(Forrás: telex.hu)