OkosHír: A 21 Kutatóközpont a Partizán megbízásából május 22. és 27. között telefonos közvélemény-kutatást végzett a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 23 százaléka nem hallott a törvényjavaslatról. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százaléka pedig „valamit” hallott a témáról. A kutatás szerint a 18-29 éves korosztály tájékozottabbnak bizonyult, 50 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy sokat hallott a javaslatról. Azok között, akik sokat hallottak a törvényjavaslatról, az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya 24 százalék volt. A tájékozottság a végzettséggel együtt nőtt: a sokat hallók között a középfokú végzettséggel (érettségi nélkül) rendelkezők aránya 34 százalék, az érettségivel rendelkezők aránya 48 százalék, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 64 százalék volt.

Azoknál, akik nem hallottak a törvényjavaslatról, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 8 százalékot tett ki. Közülük 19 százaléknak volt érettségije, 32 százaléknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, és 39 százaléknak alapfokú végzettsége.

A felmérés szerint a fővárosban és a megyei jogú városokban élők körében volt a legmagasabb a törvényjavaslatról hallottak aránya (63 és 55 százalék). A törvényjavaslatról egyáltalán nem hallók legnagyobb része (30 százalék) falvakban, községekben él.

A megkérdezettek 52 százaléka véleménye szerint a kormány célja a vele kritikus média és civil szervezetek elhallgattatása. Ezzel szemben 26 százalékuk gondolja úgy, hogy a kormány az átláthatóság növelését és a külföldi befolyás megakadályozását célozza meg. A felmérés szerint a megkérdezett pártszanhpatizánsok véleménye megoszlott. A megkérdezett kormánypárti szimpatizánsok 65 százaléka az átláthatóság növelését tartja a célnek, míg 6 százalékuk kritikus véleményt fogalmazott meg. A megkérdezett ellenzéki szimpatizánsok 92 százaléka szerint az elhallgattatás a cél, 2 százalékuk pedig az átláthatóságot jelölte meg.

A válaszadók 46 százaléka nem ért egyet a törvényjavaslattal, 9 százalékuk inkább nem ért egyet. A válaszadók 10 százaléka inkább egyetértett, 17 százalékuk pedig teljesen egyetértett a javaslattal. A kormánypárti szimpatizánsok 49 százaléka teljesen, 25 százaléka inkább egyetértett a törvényjavaslattal, míg 2-2 százalékuk nem vagy inkább nem értett egyet. Az ellenzéki szimpatizánsok körében a válaszadók 1 százaléka inkább egyetértett, 86 százaléka egyáltalán nem értett egyet, 10 százaléka pedig inkább nem értett egyet a törvényjavaslattal.

A 21 Kutatóközpont által végzett felmérés 1000 fő megkérdezésével készült, és a hibahatár +-3 százalék. A kutatóközpont közlése szerint a minta kisebb torzításait életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerinti súlyozással igazították az alapsokaság megoszlásaihoz.

A törvényjavaslatot, amely a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek működését érinti, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be május 14-én. A tervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatot tehet a kormánynak azon szervezetek jegyzékbe vételére, amelyek a Hivatal megítélése szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A jegyzékbe vett szervezetek nem gyűjthetnek adó 1%-ot, és kötelesek nyilatkozatot kérni minden támogatójuktól arról, hogy a támogatás nem külföldi forrásból származik. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz potenciális veszélyt jelenthet a szuverenitásra, beleértve a transzparens pályázatokon elnyert összegeket is, például az uniós pályázatokat. A listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amelyet 15 napon belül be kell fizetni. Az így befizetett összegek és a megszüntetett szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során betekinthet a listázott szervezetek irataiba és számítógépeibe, és másolatot készíthet róluk. Ehhez a rendőrség segítségét is igénybe vehetik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például az „ellehetetlenítési törvény” kifejezés negatív konnotációval bír, és előrevetíti a törvény potenciális hatásait. A „rendkívüli módon megnehezítené” kifejezés túlzó, és nem objektív módon írja le a törvény következményeit.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a kormány célja a kritikus média elhallgattatása, ami egy vélemény, nem pedig tény. Bár a kutatás eredményei alátámasztják ezt a vélekedést, fontos hangsúlyozni, hogy ez a megkérdezettek többségének véleménye, nem pedig bizonyított tény.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások a közvélemény-kutatás eredményein és a törvényjavaslat szövegén alapulnak. Az adatok forrása meg van jelölve, de fontos figyelembe venni a közvélemény-kutatások hibahatárát.
• Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a törvényjavaslat megosztja a közvéleményt, és sokan tartanak attól, hogy az a kritikus hangok elhallgattatására irányul.
• Hatás a magyar közéletre: A törvény elfogadása befolyásolhatja a civil szervezetek és a média működését, valamint a külföldi támogatásokhoz való hozzáférésüket. Ez hatással lehet a közéleti vitákra és a véleménynyilvánítás szabadságára.

(Forrás: telex.hu)
Kép: 21 Kutatóközpont