Ugrás a tartalomra

Csökkenőben a hívők száma Magyarországon, különösen a fiatalok körében

· 7 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Tóth Géza, a Miskolci Egyetem professzora a 2022-es népszámlálási adatok alapján készült, „Fiatalok a történelmi keresztény egyházakban” című tanulmányában a vallásos fiatalok jellemzőit vizsgálta. Tóth szerint a tanulmány alapján képet kaphatunk az egyház jövőjéről. A 2023 őszi adatok szerint Magyarországon csökkent a hívők aránya, azonban a „Mi a felekezete, vallása?” kérdésre a válaszadás nem volt kötelező. A tanulmány a fiatalok helyzetét vizsgálja, és megállapítja, hogy körükben a hívők aránya jelentősebben csökkent.

A 18 év alatti katolikusok száma 2001 és 2022 között körülbelül 60 százalékkal csökkent: 2001-ben 1,71 millió fő volt, míg 2022-ben 429 ezer fő. A református fiatalok száma 50 százalékkal csökkent, elérve a 153 ezer főt, az evangélikusok száma pedig 44 százalékkal, 29 ezer főre esett vissza.

Tóth Géza szerint a hazai vallásosság térbeli alakulását három tényező befolyásolja: a népességfogyás, az elvallástalanodás, az individualizáció és a szekularizáció. A 2022-es népszámlálás szerint Magyarország lakossága 9,6 millió fő.

Hirdetés

Tóth Géza szerint a mai fiatalok kevésbé kötődnek az egyházhoz és kevesebb hitbéli nevelést kapnak. Azonban azok, akik hitbéli nevelést kapnak, azoknak 85-90 százaléka később is vallásosnak tartja magát.

Tóth Géza szerint a gazdaságilag fejlett országokban a hitélet háttérbe szorul, míg a fejletlenebb régiókban erősebb. Magyarországon a vallásosság a gazdaságilag jobb helyzetben lévő területeken magasabb. Ilyen területek a főváros agglomerációs települései, Győr környéke, a Nyugat-Dunántúl északi részei és Kecskemét vidéke. Kelet-Magyarországon a gazdasági helyzet rosszabb és a vallásosság mértéke is alacsonyabb. Tóth Géza szerint ez a vándorlások következménye.

A harmadik tényező a Magyarországról történő elvándorlás és a belső vándorlás, ami a vallási identitást meghatározó kapcsolatok megszakadásához vezethet.

A migráció kelet-nyugati iránya már a XIX. századra visszanyúló jelenség. A ’90-es évektől megfigyelhető a szuburbanizáció, vagyis a családok városból a város környékére költözése. Ezek a családok jellemzően magasabb társadalmi osztályba tartoznak és sok esetben vallásosak.

Tóth Géza szerint a vándorlásnak gazdasági szerepe is van, de a vándorlás bomlasztja a plauzibilitási struktúrát. A közösségek szükségesek ahhoz, hogy a hívő világkép érvényesüljön az egyén életében. A vándorlások következtében a közösségi hálózat sérül, ami a vallásosság csökkenéséhez vezet. A családok más vármegyébe költözése miatt a vallási közösség sérül, és nem találnak új közösséget a hit gyakorlásához. Ez a jelenség nem csak az elvándorlással érintett, hanem az odavándorlással érintett településeken is megjelenhet.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tóth Géza szerint hiba a vándorlási folyamatokat pusztán számszerű adatként kezelni, mert emberi sorsokról, társadalmi és hitéleti kérdésekről van szó, amelyek kezelésében az egyházaknak és az államnak is feladatai lennének. A kibocsátó területek küzdenek a legnagyobb problémákkal, de a fogadó települések is. Budapesten az átlagosnál jobb vallási helyzetet kellene látni, de az arányok rosszabbak a magyarországi átlagnál. A nagyobb beruházások közösségi szinten károkat okozhatnak.

Románia schengeni csatlakozásával nagyobb számban jelenhet meg román ortodox népesség a határ közeli településeken. Ez a gazdaságélénkítő lépés hátrányokkal járhat, mert a románok ingatlanokat vásárolhatnak a magyarországi településeken. Ezeken a területeken már sérült a vallási struktúra, a református és evangélikus családok elhagyták a térséget.

A tanulmány elemzi az egyházi oktatási intézmények szerepét a fiatalok vallásosságában. A kutatások szerint minél hosszabb ideig látogat valaki egyházi intézményt, annál valószínűbb, hogy vallásosnak nevezi magát. Tóth Géza szerint jó lenne új egyházi intézményeket nyitni, de az újabban egyházivá vált iskolákban a pedagógusi és a tanulói összetétel is heterogén. Tóth Géza szerint érdemes megfontolni katolikus általános iskola indítását Budapest egyes kerületeiben, Budakeszin, Dunaharasztin, Siófokon, Szigetszentmiklóson és Veresegyházon. Mivel a vándorlások miatt a nyugati országrészekben nagyobb számban jelentek meg reformátusok, Keszthelyen vagy Zalaegerszegen érdemes lehet református gimnáziumot indítani.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

  • Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „drámaibb a kép” vagy a „potom pénzen” kifejezésekkel. A cikk emellett sugalmazó módon fogalmazott meg következtetéseket, például a kormányzati intézkedések (CSOK) szerepét a katolikus fiatalok számának csökkenésében.
  • Feltételezések: A cikk több helyen is feltételezéseket tálalt következtetésként, például a vándorlások és a vallási közösségek sérülése közötti összefüggést, vagy a román határ megnyitásának potenciális negatív hatásait. Ezek az állítások nem voltak megfelelően alátámasztva adatokkal vagy kutatásokkal.
  • Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő statisztikai adatok a 2022-es népszámlálás eredményein alapulnak, így azok valósnak tekinthetők. Azonban az ok-okozati összefüggések feltárása és a következtetések levonása során a cikk több helyen is túlzó vagy nem kellően megalapozott állításokat fogalmazott meg.
  • Konklúzió: A cikk konklúziója szerint a vallásosság csökkenése Magyarországon komplex társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatok eredménye, amelyek kezelésében az egyházaknak és az államnak is feladatai lennének. A cikk hangsúlyozza a vándorlások negatív hatásait a vallási közösségekre, és javaslatokat tesz az egyházi oktatási intézmények szerepének növelésére.
  • Hatás a magyar közéletre: A cikkben leírt esemény rávilágít a vallásosság átalakulására Magyarországon, ami befolyásolhatja az egyházak és a politikai pártok közötti kapcsolatokat, valamint a valláspolitikai döntéseket. A cikkben felvetett kérdések, mint például a vándorlások hatása a vallási közösségekre, társadalmi vitákat generálhatnak és befolyásolhatják a közvéleményt.
D Forrás: demokrata.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld Összeverekedtek a Nyíregyháza és a DVSC szurkolói a stadion közelében, több sérültet kórházba vittek Belföld Pakson hétfő hajnaltól szerda reggelig leáll a távfűtés egy megrongálódott vezeték cseréje miatt Belföld Technikai hiba miatt elmaradt a Diótörő vasárnapi előadása az Operaházban, hazaküldték a nézőket