OkosHír: Danni Brooke, kiberbiztonsági szakértő egy berlini technológiai kiállításon bemutatta, hogy a nyilvánosan elérhető online információk felhasználásával potenciálisan sérülékennyé tehető egy nagy londoni pénzintézet adminisztratív igazgatója. Brooke, a Fortalice Solutions LLC társigazgatója, korábban a New Scotland Yard titkos nyomozója volt. Jelenleg kiberbiztonsági tanácsadással foglalkozik.

Brooke és kollégái a nyílt forráskódú hírszerzés (OSINT) módszereit alkalmazzák a személyes online információk sérülékenységének demonstrálására. Brooke szerint a támadók gyakran az embereket célozzák meg a rendszerek helyett, kihasználva a hihetőség (believability), érzelem (emotion) és időzítés (timing) faktorait (BET).

Egy konkrét példában Brooke bemutatta, hogy egy pénzintézet felkérte őket 31 alkalmazott online sérülékenységének felmérésére, miután adatbázisukat feltörték. Az egyik adminisztratív igazgatóról a LinkedIn profilja alapján személyes információkat, például e-mail címeket, telefonszámokat és közösségi média profilokat gyűjtöttek.

Kiderült, hogy az igazgató egy bizonyos nevet használt az e-mail címeiben, és a WhatsApp-on is megtalálták, valamint felnőttfilmes felhasználói profilt is azonosítottak. Összesen 39 fiókot találtak 2 országból. Az igazgató korábbi online értékeléseit térképre helyezték, így nyomon követhetővé váltak a látogatott helyei.

Az egyik nemrégiben adott éttermi értékelését felhasználva adathalász e-mailt küldtek neki egy 50 százalékos kuponnal, amire rákattintott. Egy másik kísérlet során egy ismerősének hangját felhasználva hamis üzenetet küldtek az igazgatónak, de ez a próbálkozás sikertelen volt, mert az igazgató ellenőrizte az üzenet valódiságát. Brooke szerint a cégek és magánszemélyek egyre inkább elismerik, ha adathalászat áldozatává váltak, ami segíti a felismerést és a megelőzést.

A szakértő azt javasolja, hogy az emberek ne adják meg telefonszámukat szükségtelen helyeken, és ahol szükséges, utólag töröljék azt. Javasolja továbbá egy kulcsszó használatát a családtagokkal való kommunikációban az átverések elkerülése érdekében, és ideiglenes e-mail cím használatát a közösségi médiában.

Brooke azt tanácsolja, hogy az emberek tartsanak „taktikai szünetet”, ha gyanús adatokat kérnek tőlük, mert a támadók gyakran feladják, ha az információgyűjtés nehézségekbe ütközik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja az olvasó figyelmének felkeltése a kiberbiztonsági kockázatokra. Azonban ezt a célt részben érzelmi befolyásolással és dramatizálással éri el. Például, a cikk elején található „Ha azt hiszi, hogy ügyesen rejti el a privát információit az interneten, nincs igaza” kezdet azonnali félelmet kelt, és feltételezi, hogy az olvasó naiv a témában. A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy a pénzintézeti igazgató „ügyesen rejti el a privát információit”, holott ez nem bizonyított tény, hanem egy szubjektív vélemény.

A cikk által leírt események valósak lehetnek, de a bemutatás módja túlzó. A konklúzió, hogy a támadók „az embereket veszik célba, mert itt van a legkevesebb ellenállás”, logikus, de leegyszerűsítő. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns, mivel a cikkben leírt eset egy külföldi pénzintézetet érintett. Azonban a tanulságok általános érvényűek, és a magyar olvasók számára is hasznosak lehetnek a kiberbiztonsági tudatosság növelésében.

A cikk nyelvi eszközökkel próbálja hatni az olvasóra, például a „ijesztőbbé teszi”, „tőrbe csalni” és „lecsapniuk” kifejezésekkel. Ezek a kifejezések érzelmi reakciót váltanak ki, és növelik a cikk drámaiságát. Az ilyen típusú megfogalmazások ahelyett, hogy objektív tájékoztatást nyújtanának, inkább az olvasó félelmeire apellálnak.

(Forrás: telex.hu)