OkosHír: Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője keddi napirend előtti felszólalásában a Parlamentben a devizahitelek kérdését vetette fel. Utalt a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletére, amely az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntésével összhangban kimondta, hogy egy 2008-ban felvett devizahitel esetében csak a tőkerész követelhető az adóstól, és az ezen felüli rész, jegybanki kamattal növelve, visszajár a hitelfelvevőnek.

A képviselő felhívta a kormány figyelmét, hogy ne korlátozzák a devizakárosultak ügyét a még folyamatban lévő ügyekre. Z. Kárpát szerint az EUB döntése alapján a már lezárt szerződésekkel rendelkező ügyfelekkel is el kellene számolni.

Z. Kárpát Dániel szerint azok, akik korábban végtörlesztéssel szabadultak a devizahitelüktől, szintén érintettek lehetnek, mivel a hitelt feltehetően kedvezőbb árfolyamon vették fel, mint amilyen árfolyamon visszafizették. A képviselő szerint az EUB döntése alapján a tőkeösszeget vissza kell fizetni, de kamatról és árfolyamkockázat áthárításáról nem lehet szó.

Z. Kárpát Dániel szerint a bírósági ítélet reményt adhat a hitelkárosultaknak, és kritizálta a kormány álláspontját, miszerint a forintosítás sikertörténet. Azt is felvetette, hogy a bankok számára kedvező helyzetet biztosított a kamatok és költségek áthárításának lehetősége. A képviselő szerint a kormány felelős a kilakoltatásokért, és a pénzintézeteknek kellene helytállniuk a károkért, nem az adófizetőknek.

Z. Kárpát Dániel kérte a kormányt, hogy ne várjon a Kúria jogegységi határozatára, hanem függessze fel a devizahitelre visszavezethető végrehajtásokat és kilakoltatásokat.

Répássy Róbert miniszterhelyettes válaszában említést tett arról, hogy körülbelül 500 ezer család élt valamilyen lehetőséggel, amellyel a devizahiteltől megszabadult. Répássy Róbert azt mondta, hogy a folyamatban lévő perekben az EUB ítélete szerinti elszámolás lehetőségét fogják biztosítani.

Az azonnali kérdések órájában Z. Kárpát Dániel a miniszterelnököt is kérdezte a devizakárosultak ügyéről. A képviselő szerint bővíteni kellene a családi csődvédelmet és felül kellene vizsgálni a devizás törvényeket, valamint biztosítani kellene a bankok tisztességes elszámolását a károsultakkal.

Orbán Viktor szerint a kormány megtette, amit tehetett, felsorolta a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a Nemzeti Eszközkezelőt, a magáncsőd intézményét és a forintosítást. A miniszterelnök szerint a szükséges jogszabályok elégségesek, és a bírósági eljárásoknak kell végigmenniük, mert egyedi ügyeket kell megvizsgálni.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például az „átverték” szó ismételt használatával.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a végtörlesztők rosszabbul jártak, holott ez egyéni helyzetektől függ.
• Állítások valóságtartalma: Az állítások tényeken alapulnak, de az értelmezésük szubjektív lehet.
• Konklúzió: A cikk arra a következtetésre jut, hogy a devizahitelesek helyzete továbbra is megoldatlan, és a kormány nem tesz eleget a károk enyhítésére.
• Hatás a közéletre: Az esemény felhívja a figyelmet a devizahitelekkel kapcsolatos problémákra, és nyomást gyakorolhat a kormányra a helyzet kezelésére.

(Forrás: AlfaHir.hu)
Kép: Z. Kárpát Dániel/Facebook – képernyőfotó

OkosHír: Az Országgyűlés elfogadta a KDNP által benyújtott törvénymódosítást, amely eltörli a parlamenti választások kampányaira fordítható összegek felső határát. A szavazásra a nyári szünet előtt, sürgős eljárásban került sor. A javaslatot 133 kormánypárti képviselő támogatta, 46-an ellene szavazott, és 1 képviselő tartózkodott. A kampányköltési limitet a Fidesz vezette be 2013-ban. Az akkori szabályozás szerint a pártok legfeljebb ötmillió forintot költhettek kampánycélokra jelöltenként. Ezt az összeget a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árindexe alapján évente növelték. A legutóbbi parlamenti választáson a pártok megengedett költségkerete jelöltenként 5,91 millió forint volt, ami összesen 1,176 milliárd forintot tett ki, feltéve, hogy mind a 106 egyéni választókerületben indítottak jelöltet és országos listát is állítottak.

A törvényjavaslatot jegyző KDNP-s Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc szerint a kampányköltések korlátozásáról szóló szabályozás mára idejétmúlttá vált, és az „USAID-botrány”, valamint az ellenzéki összefogás állítólagos külföldi támogatása miatt már nem szolgálja az eredeti célt. Véleményük szerint a limit eltörlése a legjobb megoldás.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Telexnek azt mondta, hogy a módosítás szerinte a szabályokat igazítja a gyakorlathoz, és megelőzi a törvénysértés kockázatát.

A Transparency International, a K-Monitor és az Átlátszó.hu számításai szerint a 2014-es választáson a kormánypártok 2 milliárd 780 millió forintot költöttek kampányra, miközben a törvényes keret 995 millió forint volt. A civil szervezetek szerint a Fideszhez közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) plakátkampánya és a kormányzati reklámok további 1,1 milliárd forinttal növelték a kormánypártok kampányköltését 2014-ben.

A civil szervezetek elemzése szerint a Fidesz, a CÖF és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 2022 márciusában listaáron számolva több mint 3 milliárd forintot költött plakátokra. Ez az összeg a törvényben előírt limit közel háromszorosa, és a hatpárti ellenzék plakátkampányának nyolcszorosa volt. Emellett jelentős összegeket költöttek közösségi médiában is.

Ligeti Miklós szerint Magyar Péter megjelenése növelheti annak kockázatát, hogy a Fidesz a jövőben nehezebben tudja elkerülni a túlköltekezéssel kapcsolatos kritikákat. Véleménye szerint a nyilvánosság figyelme a korábbiaknál jobban irányulhat a kormánypártok költéseire.

Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója szerint a törvényjavaslat nem segíti a kampány- és pártfinanszírozás átláthatóbbá tételét, hanem tovább gyengíti a szabályokat. Szerinte számos más eszköz állna rendelkezésre az átláthatóság növelésére.

Szakértők szerint a törvényjavaslat nem biztosítja a kampánytevékenységek átláthatóságát, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) érdemi ellenőrzési lehetőségeit, és a szabálytalanságok megfelelő szankcionálását. Léderer Sándor szerint az ÁSZ nem tekinti kampánytevékenységnek például a helyi vállalkozók által finanszírozott falunapokon tartott kampánybeszédeket, vagy az állami hirdetésekből finanszírozott kormányközeli média kampányát. Az ÁSZ elsősorban a pártok beszámolóit és a számlákat ellenőrzi.

Nem zárható ki, hogy a javaslat egy átfogóbb törvénycsomag része, amely a 2026-os választásokra való felkészülést szolgálja. A kormány korábban azt ígérte, hogy 2026 áprilisig nem változtatja meg a választási szabályokat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat alkalmazott, például a „sürgős eljárásban” kifejezés használata, ami sugallhatja a kapkodást vagy a titkolózást. A „Mészáros Lőrinc vagy más milliárdos is beszállhat” mondat pedig személyeskedő és negatív konnotációt hordoz.
• A cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként. Például, amikor azt írja, hogy a KDNP szerint az „USAID-botrány” miatt van szükség a változtatásra, ez egy feltételezés a motivációjukra vonatkozóan. Hasonlóképpen, a cikk végén szereplő spekuláció a 2026-os választásokra való felkészülésről is egy nem bizonyított feltételezés.
• A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a benne hivatkozott szervezetek (TI, K-Monitor, Átlátszó.hu) valóban publikáltak ilyen adatokat és véleményeket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek a szervezetek nem feltétlenül objektív források, hanem saját állásponttal rendelkező civil szervezetek.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kampányfinanszírozás szabályozása Magyarországon vitatott téma, és a jelenlegi változtatások tovább gyengíthetik az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel befolyásolhatja a jövőbeli választások tisztaságát és esélyegyenlőségét. Ha a kampányköltések korlátozásának eltörlése valóban a gazdagabb pártoknak kedvez, az tovább növelheti a politikai egyenlőtlenségeket.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Fidesz/Facebook