OkosHír: 2018 óta május 16-án ünneplik a Fény napját. Ebből az alkalomból a szegedi ELI-ALPS lézerkutatóközpont nyílt napot szervezett. A látogatótérben kísérleteket mutattak be, és a szervezők lézereket alkalmazó játékokkal igyekeztek bemutatni a tudományt. A programok között volt kvantumkaszinó, lézersakk és egy lézerhárfa is. A kvantumkaszinó a véletlenszerűséget mutatta be, a lézersakkban tükrökkel kellett a lézert irányítani az ellenfél királyának kiütéséhez. A lézerhárfa különböző hangokat tudott megszólaltatni, melyen a látogatók dallamokat próbáltak lejátszani.

Egy műveltségi kvíz kitöltésével a látogatók beléphettek egy védett területre, ahol Dudás Júlia, az ELI-ALPS kutatója tartott vezetett túrát.

Dudás Júlia elmondta, hogy a szegedi intézmény nem energiatermelésre összpontosít, hanem rövid ideig tartó lézerimpulzusokat, úgynevezett „villanásokat” generál attoszekundumos nagyságrendben.

Egy attoszekundum a másodperc egymilliomod részének az egymilliomod részének az egymilliomod része. Dudás Júlia szemléltette, hogy mit jelent ez az időtartam:

„Egy másodperc alatt a fény a Földet az Egyenlítő mentén 7,5-szer képes megkerülni. Ennek az egymilliomod része alatt egy 300 méteres torony egyik végéből a másik végébe tud eljutni a fény. Ennek az egymilliomod része alatt egy hajszál egyik oldaláról a másik oldalára, ennek az egymilliomod része alatt pedig egy vízmolekula egyik oldaláról a másik oldalára.”

A szegedi lézerközpontban ezzel a technológiával atomi és molekuláris szinten vizsgálhatják az anyagokat.

Dudás Júlia szerint az intézmény felhasználói létesítményként működik, ahová a világ különböző részeiből érkeznek kutatók, hogy lézeridőt béreljenek és a kísérleteikhez legmegfelelőbb lézercsaládot válasszák ki. Állítása szerint a lézerek Európában a csúcskategóriába tartoznak.

A kutató említett egy közös projektet, amelyben ő is részt vesz. A projekt célja a nukleáris hulladékból származó sugárzás problémájának kezelése. Az atomerőművekből származó veszélyes hulladékok hosszú ideig sugároznak, és jelenleg nincs hosszú távú megoldás a tárolásukra.

A projekt célja, hogy lézerek által generált neutronokkal megváltoztassák a sugárzó anyagok tulajdonságait, hogy azok csak pár száz évig sugározzanak, ami potenciálisan egyszerűsítheti a tárolást.

Dudás Júlia elmondta, hogy a kísérletek során számos nehézség merülhet fel. A lézeres berendezések érzékenyek a legkisebb változásokra is, és a lézerek stabil neutrontermelése is időigényes volt. Ugyanakkor a kutatói szakmát kihívásokkal telinek és kreativitást igénylőnek nevezte.

A körbevezetés során bemutatták a lézerközpontban alkalmazott biztonsági intézkedéseket, amelyek a lézerek és a dolgozók védelmét szolgálják. A kutatók szemvédőt viselnek, és sugárvédelmi intézkedések is érvényben vannak. Az épületben árnyékoló egységek és vastag falak vannak a sugárzások felfogására, valamint sugárzásmérő készülékek is találhatók.

Dudás Júlia elmondása szerint a vártnál több árnyékolásra volt szükség, de baleset nem történt. Elmondása szerint kisebb incidensek előfordultak, például lézer megégette valakinek a gumikesztyűjét.

Az épület kialakítása a lézerek védelmét is szolgálja. A lézerek zavartalan működéséhez rezgésmentes talaj szükséges, amelyet cölöpös technológiával és a környező vizek elvezetésével oldottak meg. Az alapozásnál egy 40×40 méteres gödröt ástak ki, amibe 819 betoncölöpöt helyeztek le. Hasonló módszert alkalmaztak a Burdzs Kalifa építésénél is.

Fontos a megfelelő páratartalom, hőmérséklet és a pormentesség is. A lézerek érzékenyek a porra, ezért a laborokban a légtérben lévő porszemek száma nem haladhatja meg a háromezret köbméterenként. Ezt a légtér óránkénti 40–60-szori cseréjével érik el.

A laborokban speciális tűzoltó rendszert alkalmaznak, ami tűz esetén gázt vezet be a helyiségbe, csökkentve az oxigénszintet anélkül, hogy az élő szervezetekre veszélyes lenne. Erre az intézkedésre eddig nem volt szükség.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja a szegedi ELI-ALPS lézerkutatóközpont bemutatása és a Fény napja alkalmából tartott nyílt nap eseményeinek ismertetése volt. Azonban a cikkben felfedezhetőek bizonyos nyelvi eszközök, amelyek befolyásolhatják az olvasót.

Nyelvi eszközök és feltételezések:

• Az eredeti cikk a „látványos kísérletek” és „igyekeztek a tudományok és az emberek közötti távolságot áthidalni” kifejezésekkel próbálja pozitív színben feltüntetni az eseményt.
• A cikk a „csúcskategóriásnak számítanak a lézereink, ezért is jönnek nagyon sokan” kijelentéssel azt sugallja, hogy a központ nemzetközi szinten is elismert, bár ezt nem támasztja alá konkrét adatokkal.
• A nukleáris hulladékkezelési projekt „nemes cél”-ként való említése érzelmi töltetet ad a témának, anélkül, hogy részletezné a projekt kihívásait és kockázatait.

Állítások valóságtartalma:

• A cikkben szereplő tények, mint például a lézerközpont működése, a biztonsági intézkedések és a technikai adatok valószínűleg megfelelnek a valóságnak, bár a pontosságuk ellenőrzéséhez további forrásokra lenne szükség.
• A kutató véleménye a lézerek európai „csúcskategóriájáról” szubjektív megítélés, amelyet nem támasztanak alá objektív mérőszámok vagy rangsorok.

Konklúzió:

A cikk összességében informatív, de tartalmaz olyan elemeket, amelyek a pozitív kép kialakítására törekednek. A tények pontosak lehetnek, de a szubjektív vélemények és a sugallatok árnyalhatják az olvasó megítélését.

Hatás a magyar közéletre:

A cikk közvetlen hatása a magyar közéletre valószínűleg korlátozott. Azonban a tudományos kutatások és a technológiai fejlesztések bemutatása hozzájárulhat a tudományos ismeretterjesztéshez és a közvélemény pozitív irányú befolyásolásához a tudomány és a technológia iránt.

(Forrás: telex.hu)